2025. november 1., szombat

Juhász Gyula: Consolatio...

 



Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

Juhász Gyula (1883-1937) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik
legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb 
magyar lírai kifejezője.

 

Goethe: Kicsit több békesség...

 


Kicsit több békesség, jóság, szelídség,
Kevesebb viszály, irigység,
Kicsit több igazság úton-útfélen,
Kicsit több segítség bajban-veszélyben,
Kicsit több „mi” és kevesebb „én”,
Kicsit több erő, remény,
És sokkal több virág az élet útjára –
Mert a sírokon már hiába.

Johann Wolfgang von Goethe (1749 - 1832) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, jogász és politikus. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma 
és az epika kategóriában egyaránt remekművek sorát alkotta.

2025. október 26., vasárnap

Egy élet Afrikáért...(Film Albert Schweitzer életéről)

 Történet egy különleges életről....



Az Egy élet Afrikáért című film az afrikai dzsungel Nobel-békedíjas orvosának élettörténetét mutatja be. Ő Albert Schweitzer, akinek a neve mára az emberségesség szinonimájává vált. 1949 - Albert Schweitzer "Az élet tisztelete" filozófiájának köszönhetően, amelyet az afrikai Lambarénében lévő őserdei kórházában valósított meg, az egyik legtöbbek által csodált ember a világon. Az Egyesült Államokban koncertekkel és előadásokkal gyűjt adományokat Lambaréné számára. Először szimpátiával és nagyvonalú támogatással találkozik, később azonban egyre több nehézségbe ütközik. Ellenségei rágalmazó hadjáratba kezdenek, mellyel Schweitzer életművének kétségbevonását akarják elérni, így a doktor afrikai kórházát hirtelen a bezárás veszélye fenyegeti. Ám orvosai támogatásával és betegei szeretetével felvértezve felveszi a harcot Lambaréné megmentéséért.

https://videa.hu/videok/film-animacio/albert-schweitzer-2009.mp4-film-animacio-8EtoJLUKPCqLSWMJ

2025. október 25., szombat

A fegyvertelen katona...(Igaz történet alapján)

 



A Hacksaw Ridge Desmond Doss [Andrew Garfield] szinte hihetetlen története, aki a második világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén 75 bajtársa életét mentette meg
úgy, hogy ő maga nem viselt fegyvert. Vallási meggyőződése volt, hogy noha hazája igazságos
háborút vív, neki magának nem szabad ölnie. Szanitécként több alkalommal is egymaga hozta ki sebesült bajtársait az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről, miközben
ő maga is súlyos sérülélesek szenvedett. Doss volt az első olyan katona, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot, és megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését.


https://videa.hu/videok/film-animacio/a-fegyvertelen-katona-2016-hd-drama-haborus-tortenelmi-6WFrFsDeNFV4QvmE

2025. október 17., péntek

Popper Péter: Ne menj a romok közé!...




„Az ember sokszor végtelen hosszú láncot vonszol maga után: a múlt emlékeit. 
S előfordulhat, hogy már csak életének romjai között él. Ez a könyv visszahívás 
a valóságba. Ne a múltban élj, ami már nincs, (a jövőn se tépelődj, ami még nincs),
csak a jelent éld teljes erőddel és odafigyeléssel. Így lesz hiteles az életed.”


Popper Péter (1933-2010) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus,
pszichoterapeuta, 
egyetemi tanár.

2025. október 11., szombat

Szabó Magda: Embernek maradni egy embertelen világban....

 


"Ebben az EMBERTELEN világban maradjatok meg EMBERNEK!

EMLÉKEZZ mindenre, aminek örültél, ami jó volt. EMLÉKEZZ arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak... és azokra akik segítenek abban, hogy elmúljanak! EMLÉKEZZ arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak! EMLÉKEZZ arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó! Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! EMLÉKEZZ arra, hogy mi a jó... és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned ....ÁRTANOD soha!" Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító,
a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
   

2025. október 8., szerda

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin gondolatai az élet lényegéről...


"Ha akarjátok, itt helyben megmagyarázom, mi az élet lényege, mi az élet titka és értelme.
Ne fussatok ábrándok után, ne törekedjetek címre, vagyonra! Évtizedek idegőrlő munkája kell ezek eléréséhez, s egyetlen éjszaka elrabolhatja tőletek. Őrizzétek meg fölényes egykedvűségeteket az élettel szemben, ne rettegjetek a bajoktól s ne sóvárogjatok a boldogság után, hisz úgyis mindegy: a keserűség nem tart örökké, s ami édes, az sem fenékig az. Örüljetek, ha nem fáztok, s ha éh és szomj nem gyötör benneteket, ha nincs megroppanva a gerincetek, ha lábatok járni, kezetek fogni, szemetek látni, fületek hallani képes - van-e még, akire irigykednetek kellene? Ne irigyeljetek másokat. Aki irigy, elsősorban önmagát emészti. Dörzsöljétek meg a szemetek, mossátok tisztára szíveteket, s becsüljétek, nagyon becsüljétek meg azokat, akik szeretnek benneteket, akik jó szívvel vannak irántatok."

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918-2008), Nobel-díjas orosz író.

Kozák értelmiségi családba született, 1936-tól 1941-ig a Don-Rosztovi Állami Egyetemen matematikát és fizikát, majd 1939-től 1941-ig a Moszkvai Filozófiai, Irodalmi és Történeti Intézetben irodalmat tanult. A II. világháborúban egy tüzérségi felderítőosztag parancsnokaként részt vett a frontharcokban. Egy gyermekkori barátjának írott levele miatt, melyben bírálta Sztálint, 1945-ben letartóztatták. Ezután 11 évet töltött börtönökben, munkatáborokban majd száműzetésben. 1956-ban rehabilitálták, ekkortól matematikát taníthatott. Hamarosan írással kezdett el foglalkozni. Kezdeti művei Oroszországban hamar népszerűek lettek. Szolzsenyicin aztán saját gulagbeli élményeiből merítve írta meg igazán jelentős műveit, amelyek révén már életében klasszikussá vált. Első volt ezek sorában az Ivan Gyenyiszovics egy napja.