2025. augusztus 9., szombat

E.G. White: A Lélek gyümölcse...




„A Lélek gyümölcse szeretet. Jegyezzük meg, szeretet, nem pedig gyűlölet.
Öröm és nem elégedetlenség és zúgolódás; béke, és nem idegeskedés, nem 
aggodalom, nem képzelt próbák. Hosszútűrés, gyöngédség,
jóság, hit, szelídség, mértékletesség, az ilyenek ellen nincs törvény.”
(Galata 5;22 – 23.)

Igehirdetések és beszédek II. kötet, Michigani tevékenységünk című fejezetből.

E.G.White  (1827-1915), amerikai keresztény írónő.



Lackfi János: A szeretet nem piszkál...

 



"A szeretet nem piszkál, nem listáz,
nem mószerol, nem pletykál, nem sumákol,
nem hergeli magát, nem hergeli a másikat,
nem relatívizál, nem bagatellizál, nem hitetlenkedik,
nem gázol át a másik érzésein, nem követel, nem vár el,
nem emlékszik pontosan minden bántásra,
nem emlékszik pontatlanul se a bántásokra,
egyetlen bántásra sem emlékszik,
elfelejtette mindet, de nem bambaságból,
nem valóságtagadásból és nem menekülésből,
hanem felmérte, hogy bántások,
hogy süllyesztőbe valók, megsiratta,
és eltemette szépen mindet.
A szeretet átkot áldással viszonoz,
nincs olyan erős vegyszer vagy atomtámadás,
amely megszüntethetné.” Lackfi János (születési neve: Oláh János; 1971. május.18. - )
József Attila-díjas
 magyar költő, író műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

2025. augusztus 6., szerda

Atombombák árnyékában....(Nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja – Augusztus 6.)

 

Nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja - Augusztus 6. - Ünnepinfó

nuklearis-fegyverek-betiltasaert-folyo-harc-vilagnapja

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja minden évben augusztus 6-án van. Ez egy olyan dátum, amely mély nyomot hagyott a történelemben. 1945-ben ezen a napon vetették be az első atombombát Hirosimára, ezzel egy új korszakot nyitva az emberiség történetében – egy olyan korszakot, amelyben az emberiség saját maga ellen fordította a tudomány legnagyobb eredményeit.

Az emberiség történetében a nukleáris fegyverek megjelenése radikálisan megváltoztatta a háborúk és konfliktusok természetét. A második világháború után az Egyesült Államok elsőként alkalmazta nukleáris fegyvert Japán ellen, Hiroshima és Nagaszaki bombázása révén. Ez a tragédia nemcsak hatalmas pusztítást okozott, hanem rámutatott a nukleáris fegyverek emberiség elleni potenciális veszélyeire is.

Azóta a világ számos országa fejlesztett ki nukleáris arzenálokat, amelyek komoly globális biztonsági kihívásokkal járnak. A hidegháború idején a nukleáris fegyverkezési verseny a világot a szélesebb körű nukleáris háború kockázatával fenyegette meg, és bár ez a periódus véget ért, a nukleáris fegyverek jelenléte továbbra is fenyegetést jelent a nemzetközi békére és stabilitásra.

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc nem csupán azok káros hatásaira figyelmeztet, hanem arra is, hogy a jelenlegi politikai és diplomáciai intézkedések nem elégségesek a nukleáris fegyverek globális eltüntetéséhez. Az állandó fenyegetettség és a potenciális szándékos vagy baleseti felhasználás lehetőségei alapján egyértelmű, hogy szükség van egy átfogó nemzetközi megállapodásra, amely az összes nukleáris fegyvertilalmi megállapodást összefogja és erősíti.

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja ezért fontos emlékeztető arra, hogy a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikai és társadalmi párbeszédet folytatni kell, és hogy szilárd globális együttműködésre van szükség azok eltüntetésére irányuló erőfeszítések előmozdítása érdekében. A civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a diplomáciai közösség közös erőfeszítéseivel el kell érniük, hogy a nukleáris fegyverek ne legyenek továbbra sem elfogadott részei a nemzetközi politikai eszköztárnak.

A nukleáris leszerelésért folytatott küzdelem

A nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott küzdelem hosszú és nehéz út. Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi szerződés született a nukleáris leszerelés előmozdítására, azonban a nukleáris fegyverek továbbra is jelentős veszélyt jelentenek az emberiségre.

A nukleáris leszerelés egyik legnagyobb akadálya az, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok biztonságérzetét ezek a fegyverek erősítik. A nukleáris elrettentés elmélete szerint a nukleáris fegyverek birtoklása elriasztja a potenciális támadókat. Azonban a történelem során számos példa volt arra, hogy a nukleáris fegyverek jelenléte inkább fokozta, mint csökkentette a konfliktusok kockázatát.

A jövőért

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc ma is aktuálisabb, mint valaha. Az éghajlatváltozás, a terrorizmus és a geopolitikai feszültségek fokozódása újabb kihívások elé állítja az emberiséget, és növeli a nukleáris konfliktusok kockázatát.

A nukleáris fegyvermentes világ megteremtése érdekében továbbra is elkötelezettnek kell lennünk a párbeszéd, az együttműködés és a diplomácia mellett. Az egyének, a civil társadalom, a kormányok és a nemzetközi szervezetek közös erőfeszítésekkel képesek vagyunk elérni, hogy a nukleáris fegyverek egyszer és mindenkorra eltűnjenek a Földről.

A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja egyben egy felszólítás is az emberiség számára, hogy tegyen lépéseket a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséért. Csakis közös erőfeszítéseinkkel tudjuk biztosítani, hogy a jövő generációi ne kelljenek attól tartaniuk, hogy az atombombák árnyékában élnek.

nuklearis-fegyverek-betiltasaert-folyo-harc-vilagnapja

 

(Forrás: Internet, Ünnepinfó oldal)

2025. július 22., kedd

Pál Ferenc: A valódi boldogság kulcsa a zsebünkben van???

 





"Ha fölfokozott vágyaink vannak, akkor tudhatjuk: rengeteg kudarc fog bennünket érni. 
Ez szorongással tölthet el bennünket, és nem szívesen látjuk be, hogy kudarcra ítéltük magunkat. A boldogság kulcsa ugyanis az alacsony elvárás, a kevesebbel való megelégedés, 
a választási szabadságunk önmagunk általi tudatos korlátozása, a döntéseink melletti elköteleződés, a jelenlegi életünk megbecsülése, 
és a hála amiatt, ami már a miénk."

Forrás: Internet

2025. július 7., hétfő

Arany János: SEJTELEM...

 



 
Életem hatvanhatodik évébe'
Köt engem a jó Isten kévébe,
Betakarít régi rakott csűrébe,
Vet helyemre más gabonát cserébe.

Arany János (1817-1882), magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. 
A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének,
vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeares-fordításai.

 

2025. június 28., szombat

Tóth Gábor: A jellemépítésről...

 





"A jellem egy olyan ház, amelyet úgy építünk
folyamatosan, hogy közben benne lakunk."

(Forrás: Magoskönyv a léleknek, 108.o.)

Tóth Gábor: Uralom és szolgálat...

 



"Uralom és szolgálat - az élet lényeges elemei.
De míg a jó önmagán uralkodik, és másokat szolgál, addig
a rossz önmagát szolgálja és másokon akar uralkodni."


(Forrás: Magoskönyv a léleknek, 92.o.)