Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, bíztató gondolatok az év 9. hetére...

                                                         

saját fotóm: Ibolya szőnyeg...(H.Gy.)

MÁRCIUS hónap témája, a BÉKESSÉG, béketűrés lesz egy háborgó világban... 

1.

"Ha tekintetünket a végtelen nagyra szegezzük, hétköznapi gondjaink semmiséggé törpülnek.

Van egy fajta lelki nyugalom és lelki béke, amit csak a felsőbbrendűhöz való kapcsolódás nyújthat."

(Selye János)

2.

“Ha rugalmas vagy és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől
kíméled meg magad. A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a
megváltozott körülményekből.” (Andrew Matthews)
3.

"Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait, türelmed szembenézni az apróbbakkal.

S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt."
(Victor Hugo)

4.

"Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orcáját
te rajtad, és könyörüljön terajtad. Fordítsa az Úr az ő orcáját te reád, és adjon
békességet néked." (Ároni áldás)

5.
"Ahogy a hideg szavak fagyossá teszik az embert, a forró szavak megperzselik, a keserű szavak
elkeserítik, a dühödt szavak feldühítik őket. A kedves szavaknak is megvan a maguk lelki hatása.
S milyen nagyszerű hatás ez! Megnyugtatják, lecsillapítják és megvigasztalják a hallgató felet."
(Blaise Pascal)
6.
"Adj Uram szívembe olyan békét, mit meg nem rendít se gond, se kétség, minek nem árt se vihar,
se bánat melyben Téged mindig megtalállak!...Add, hogy a békéd átjárjon engem, s nyugtalan szívem
lecsendesedjen, s engedd, hogy szüntelen átadjam másnak a békét Uram, mit annyian várnak."
(forrás: Internet)

Az ídézeteket összeválogatta:
Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője.

LÉLEKSZIRMOK, a teljes könyv az alábbi linken megtekinthető:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

Kémenes Örs: BÉKE - JÖJJ (ugye hallasz?)

 

                                                     Árvai Marta: Illés imája c. festménye

szirénáktól visszhangzik az éj,

földre folyik az ártatlan vér,

ezernyi ember, ezernyi gyerek

szüntelen csak sír,

várunk még rá, hogy magadhoz öleljél,

itt állunk mind, a keresztnél,

valaki mondja meg, miért jó ez a rossz harc?

nem volt hát a szíveken így is már sok karc?

itt állok most békét várva,

fáradt lelkek megcibálva,

mit hoz majd a holnap?

Isten ugye itt vagy?

itt állok most félhomályban,

fegyverzaj a halk imákban,

de tudom hallasz,

hiába ez a katyvasz

mindent por és füst lep el,

nem bírom tovább,

kérlek most kelts fel

az egész csak egy álom?

de nem hal reményem

még mindig arra vágyom,

hogy süssön ránk a fény,

hogy ne tépjen több szél,

mondd meg hova tüntél

és hogy hol van az az ösvény,

hol nem zúdúl ránk örvény,

ahol építenek a szavak

s nem bombák szállnak,

csak madarak

itt állok most békét várva,

fáradt lelkek megcibálva,

mit hoz majd a holnap?

Isten ugye itt vagy?

itt állok most félhomályban,

fegyverzaj a halk imákban,

de tudom hallasz,

hiába ez a katyvasz....

Buda Ferenc: Farkasok...

 

"Mióta világ a világ, főbe a fejsze belevág, ember embernek farkasa, öröktől ádáz ordasa. Ordasok bár a farkasok, hozzánk képest irgalmasok, egymáshoz jók, hűségesek, okosak, illedelmesek, nem ölnek, csak ha éhesek. Persze megesik, szentigaz: köztük is gonoszra akadsz, hisz néha – gondolj csak bele! – farkas farkasnak embere."

Buda Ferenc (1936-....), a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas
magyar költő, műfordító. Az Írószövetség Duna–Tisza-közi csoportjának titkára.

Harmati Gyöngyi: Ember, vigyázz, hogy mit csinálsz!

Világ, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Lehetne béke is, inkább ne háborúzz.

Ember, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Lehetne élni, de romba döntöd a jövőt. 

Világ, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Lehetne örülni, szeretni egymást végtelen.

Ember, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Ledobott bombáid örökre gyászba borítanak.

Világ, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Az élet törékeny, sebezhető egyszeri csoda.

Ember, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Üszkös romokon félek késő lesz az ébredés.

Világ, vigyázz, hogy mit csinálsz!
Sírjainkon a virág ne legyen megszáradt torzó csupán. 

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.  

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/325782

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Fekete István: Gondolat a háborúról....

"Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak "Háború" van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok."

Fekete István(1900-1970), József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója.
Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője.

Vörösmarty Mihály: A Guttenberg albumba...

 

 

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek

S a kitörő napfény nem terem áltudományt;

Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből

S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;

Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús

S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;

Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról

És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

 

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával

És eget ostromló hangokon összekiált,

S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"

S e rég várt követét végre leküldi az ég:

Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez

Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

 

1839. szeptember 5. előtt

Johannes Gutenberg (?-1468), német ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas, a kézisajtó és a festékező labdacs európai elterjesztője.
1455. február 23-án Johannes Gutenberg nyomtatni kezdi az emberiség első nyomtatott könyvét, a Bibliát.

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, bíztató gondolatok az év 8. hetére...

 

                                                                 Árvai Márta festménye...

FEBRUÁR 21.

"Élhettem volna így is én. Újra kezdeni nincs remény, de amennyi időm hátravan ebben
a felemás világban, hadd élhessem meg tiszta szívvel, csendes örömök árnyékában."
(Moretti Gemma: Másként c. verséből részlet)
22.
"Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül." 

(Jób könyve)
23.
"Ha nincs öröm, csak keresni kell: Hiszen még a levél is, amely aláhull a fáról, Mesél a csend vagy a lebegés boldogságáról." (Eleanor H. Porter) 24. "Boldogok,akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak. 
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk

napfényes lesz.(Gyökössy Endre)
25.

„Bujkáljon bennünk a mosoly minden eshetőségre készen, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly mindig egy kis fényt hoz a mi életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy.” (Janikovszky Éva)
26.
"Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni. Bátorságot, hogy megváltoztassam azt, amit meg bírok változtatni, és bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni, 
a kettő közötti különbséget." (Internet)

27.
"Az élet sokkal ünnepélyesebb annál, mintsem hogy aggódva a mulandó, földi dolgok
taposómalmában, az örök érvényű áldásokhoz képest atomnyi dolgokkal bajlódva töltsük el."
(Ellen G. White)
28.

„Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár, mint özön, 
A telhetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szívöröm. 
(Részlet Vörösmarty Mihály: Merengőhöz c. verséből)

Az idézeteket összeválogatta: Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője

                                                                        Egervári Lídia rajza....                                                        

Harmati Gyöngyi: Megtalált öröm...

Nem tudom hogyan és mikor történt Magam is meglepődtem amikor Észrevettem már nem tudok örülni Úgy mint régen minden apróságnak.

A napok ólomszürkék, furcsán fojtogató Köd csendesen körbeölel és nem enged, Álmomban is homályos utakon botorkálva Próbálom megtalálni amit elvesztettem.

Ha nincs öröm, akkor meg kell keresni Dörömböl félig lezárt tudatom ajtaján ez a Gondolat egy percnyi nyugtot sem hagyva - Indulj már, mire vársz - súgja szüntelen Mit tehettem, elindultam, hogy hova merre Minek magam sem tudtam, csak vitt a lábam A városból lassan kiértem, a házak útközben Szépen lemaradoztak, egy kóbor, nyiszlett

Kismacska észrevétlen mellém szegődött Már ketten voltunk társak e furcsa világban Ő megörült nekem, én megörültem neki Hát ilyen egyszerű lenne újra örülni? S.D.G.

LÉLEKSZIRMOK - teljes könyv: https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia és egy idézet...

 

"Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni." (Munkácsy Mihály)

Munkácsi Munkácsy Mihály (1844. február 20.-án született - 1900. május. 1-én halt meg), 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere...

A festmények Krisztus szenvedéstörténetét dolgozzák fel, Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként az Ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg:

- Krisztus Pilátus előtt (1881)

- Golgota (Kálvária, 1884)

- Ecce Homo (Íme, az Ember, 1896)

A trilógia darabjai első alkalommal, együtt, 1995. augusztus 25-én, a Déri Múzeumban voltak láthatók. A három képet addig senki, még maga az alkotó sem látta egyszerre. Az eltelt években a Trilógia egysége többször megbomlott, ám 2015-ben, a magyar állam vásárlási szándékának köszönhetően a három festmény újra együtt lehet Debrecenben.

Ralph Waldo Emerson: A boldogság ára?

 

                                             saját fotóm: Egy öreg napóra Cambridge-ben...(H.Gy.)
"Minden haragos percért, elveszítesz 60 másodpercnyi boldogságot."

Ralph Waldo Emerson (1803-1882), amerikai esszéíró,
költő, unitárius lelkész.

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK-Bíztató gondolatok az év 7. hetére...

                     Február hónapban az öröm, a derű, és a mosoly szerepel a középpontban!

                                                        saját fotóm: Ibolyavirágok...(H.Gy.)

FEBRUÁR 14.
A mosoly: az első tanktöltőállomás azon az úton, amely önmagad zárt világából

a másik emberhez vezet. (Simon András) 
15.
"A gyerek az öröm, a remény. Gyönge testében van valami világi,  ártatlan lelkében van valami égi,  
egész kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés ígéret és gyönyörűség." (Gárdonyi Géza)
16. 

„Abból a munkából lesz igazán remekmű, melyet a művész örömmel alkot. Önmagunk alakításához is szükséges az öröm, egy bizonyos belső lelkesedés, hogy szent, vagyis ember-remekmű legyen belőlünk.” (Szent-Gály Kata)

17.
"A pozitív érzelmek jobban gyógyítanak, mint bármilyen  csodacseppek. Bebizonyosodott,

hogy a betegségek mögött szellemi erő  is van:  gyűlölet, harag, keserűség. Betegek, mert hiányzik  
belőlük a derű és  a szeretet gyógyító ereje." (Gyökössy Endre)
18.
"Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen, sok öröm van, elveszíthetetlen. Van öröm, amely mindörökre
tart, nem árt neki szó, se tűz, se kard, se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor, mitől a világ oly sokszor
komor. Van öröm, amely soha nem apad, s ez az öröm: add másoknak magad!" (Bódás János)
19.
"Minden örömöm megkétszerezem azonmód, ahogy véled megfeleztem. (Illyés Gyula)
20.
„Addig nincs semmi baj, míg az ember jókedvvel győzi. Olyan aranyhíd ez, amely átsegít a nyomorúság minden szakadéka fölött.” (Móra Ferenc)   A teljes idézetgyűjtemény az alábbi linken megtekinthető: https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html 

Ladányi Mihály: Este...

 

                                                           saját fotóm: A Szentírás...(H.Gy.)

Kitöltöttem a kérdőíveket
kifizettem a segélybélyeget
s belefáradtam
Nehéz a világ

Isten érezte utoljára ezt
mikor konokul boldog hit helyett
utánvéttel feladta címetekre
a Bibliát.

Ladányi Mihály (1934-1986), magyar költő

Ladányi Mihály: Gondolatok az egyszerűségről...

„A spekulációval teli világban most milyen ipari védősisakot tegyek a fejemre,
hogy a megköveztetés félelme nélkül elmondhassam anyanyelvemen: az ég kék?...
Hogy fülemet a földre – az emberek mellére – szorítva, közérthető alapossággal 

beszéljek életükről és saját életemről. Elképzelhető-e az egyszerű emberek
egyszerű életének egyszerű szavakkal történő megfogalmazása?”

Ladányi Mihály (1934-1986), magyar költő.

Ladányi Mihály: Tizenegyedik parancsolat...

 

                                                   saját fotóm: Zsibvásár, ahol minden eladó...(H.Gy.)

     Vegyél meg mindent, vásárolj nyakra-főre,
légy hitelképes, keress kezeseket,
ne maradj ki a piac örömeiből se,
szerezz, szerezz, szerezz!

     Nélküled fizetésképtelenek a hivatalok,
hát jár neked ez, te állítod elő
a globális értéktöbbletet.
Vegyél meg minden ezt-azt, a polcok roskadoznak,
váltsd árura magad, legyen meg mindened.

     A dolgos testnek, ha este még maradék erejét összeszedi
(mert komolyzene megy, s jobb egy kis etyepetye)
kell a tudat, hogy a gyereknek – ha ugy dönt
a főorvos úr is – meglesz majd mindene.

      Hát vegyél meg mindent, vásárolj nyakra-főre,
légy hitelképes, keress kezeseket,
ne maradj ki a piac örömeiből se,
szerezz, szerezz, szerezz!

Ladányi Mihály (1934-1986), magyar költő. 

Harmati Gyöngyi: Láthatatlan kéz...

     

   Április végéhez közeledve már mindenki nagyon türelmetlenül várta a tavaszt, ami igencsak megvárakoztatott bennünket. Az időjárás egyre hidegebbre fordult, az utcai hőmérő higanyszála is elbújt szégyenében. A lelkemre is ráfagyott a bánat és a féltés fagyos lehelete. A klinika folyosóján a hatalmas üvegablakok előtt ülve bámultam, ahogyan a zord szelek a fák csupasz ágait tépázzák a villamos-megállóban. Az én lelkem is ilyen megtépázott, viharvert állapotban próbálta a lelki-érzelmi viharokat túlélni. Még most is a fülembe cseng a hordágy kerekének egyre halkuló zöreje, melyen egyetlen Fiamat elszállították. A műtőkhöz vezető liftek ásító torka az elmúlt évek során újra és újra elnyelte gyermekemet. Élénken emlékszem Fiam 3 héttel ezelőtti telefonhívására, mely annyira váratlanul ért, mint akit egy profi ökölvívó teljes erejéből gyomorszájon vágott. Megdöbbentő volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy 9 év után újra a régi betegségével kell megküzdenünk, és újabb alkalommal lesz szükség operációra. Ennél az érzésnél csupán az volt rosszabb amikor ezzel a betegséggel előszőr kellett farkasszemet néznünk. A reményvesztés és a bizakodás végletei közt ingadozva próbáltam egy könyv soraira odafigyelni és fegyelmezetten viselkedni, több kevesebb sikerrel. A gondolataim a könyv sorairól újra és újra  visszakalandoztak az első műtét idejéhez. Fiam akkoriban töltötte be a 22. életévét, éppen a 3. évet fejezte be az egyetemen, azon a nyáron egy komoly daganatos betegség jelent meg a szervezetében, amit meg is kellett operálni. A műtét után 2 héttel egy belső vérzéssel járó szövődmény lépett fel nála. Egyik ijedtségből a másikba estünk, de talán mondhatom úgyis, hogy egyik rémületből a másikba. A rossz hír hallatán azonnal futottam be a kórházba, hogy minél előbb láthassam gyermekemet. Vajon milyen szavakkal kísérelhetném meg leírni hitelesen a lelkiállapotomat? Meg sem próbálom, nincsenek rá szavak! A kórházi ágyban hófehér ágyneműben holtsápadtan, mozdulatlanul, csukott szemmel feküdt egyetlen fiam, miközben a transzfúzió vérvörös cseppjei próbálták az életet visszalehelni beléje. Egy üres széket közel húztam az ágyához és megsimogattam Balázs jéghideg kezét. Ő lassan, nagyon lassan kinyította szemeit és bátorítóan rám mosolygott. Ma sem tudom elfelejteni ezt a jelenetet. Mindezek ellenére megmagyarázhatatlan módon végtelen béke és nyugalom töltötte be szép lassan a kórtermet és az én lelkemet is átjárta. Éreztem, tudtam, sőt máig is biztos vagyok benne, hogy nem voltunk egyedül. Valóságosan, szinte kézzel tapinthatóan éreztem, hogy gyermekem ágyát őrzőangyalok veszik körbe láthatatlanul. Ez a jelenlét annyira nyilvánvaló volt számomra, hogy önkéntelenül is kinyílott a szám és hangosan elrebegtem:  
- KÖSZÖNÖM!!!
Az elmúlt években a daganat többször is kiújult, így most amikor e sorokat papírra vetem, éppen a 9. alkalommal várok arra, hogy a gyermekemet a műtőből visszahozzák. Ha visszagondolok az eltelt időszakra akkor szívem mégis megtelik hálával, hogy első alkalommal a nyári szünetben operálták, így nem kellett halasztania egyetemi tanulmányait. A többszöri műtétnek "köszönhetően" már nem félünk az ismeretlentől, tudjuk mi fog történni és hogyan lehet a műtét utáni napokat, heteket és az esetleges kemoterápiás kezeléseket minél könnyebben átvészelni.
A mostani operációjához visszatérve, az előzményekre visszaemlékezve, azokból erőt merítve a várakozás hosszúra nyúlt ideje alatt emberi módon nem megmagyarázható békesség költözött a lelkembe. Éreztem ahogyan mázsás súlyok gördülnek le rólam. Egy láthatatlan kéz valóságosan is leemelte rólam a féltés, az aggódás hatalmas terheit. Ami eddig elviselhetetlen teherként nyomasztott, most olyan könnyű lett, mint egy szalmaszál, ahogyan Luther Márton is megfogalmazta. 

                "Isten erejével a mázsás teher könnyű, mint a szalmaszál                                                                                                                    nélküle mázsás súly a szalmaszál is." 

Már egy csepp kételkedés nélkül, átadva magamat bizakodó lelkületnek vártam az operáció kimenetelét, bármi is legyen az. Végre meghallottam a Fiamat visszahozó hordágy kerekének halk zörejét felém közeledni. Az altatástól még kissé kába fiam résnyire nyíló szeme alól felém pislantott és kezének egy finom kis rebbenő mozdulatával enyhe félmosollyal a szája szegletében nyugtázta, hogy ugyanott vártam rá, mint ahol elköszöntünk egymástól.


Harmati Gyöngyi
       S.D.G.

Hasonló családi történeteket, pillanatképeket az életünkből ezen a linken olvashatsz:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Pillanatk%C3%A9pek

Georg F. Händel: Vízizene...(Water Music)

 

 

                                             Saját fotóm: Londoni látkép alkonyatkor a Temze folyóról...
                                                       Készült a London Eye mozgó kilátóból....(H.Gy.)

A legenda szerint I. György angol király különféle lelki betegségekben szenvedett, de ismerte a Bibliából Dávid zenéjének gyógyító hatását Saul király lelki problémáira (1. Sámuel 16:14-23). Határozottan megkérte a híres Georg Händel-t (a "Halleluja" szerzőjét), hogy komponáljon valamit a betegségeire. A zeneszerző így készítette el a "Vízimuzsikát". A zene ereje nem a szövegben rejlik, hiszen itt csupán a 3 szvitből álló zenemű szöveg nélkül íródott magasztos dallamaiban gyönyörködhetünk. A zenemű előszőr 1717-ben a Temzén hangzott el, ahol a király egy ünnepségen vett részt.

https://www.youtube.com/watch?v=mAyiidg25uE

Georg Friedrich Händel (1685-1759), német származású barokk zeneszerző, hangszeres előadó.
Mivel élete nagy részét Angliában töltötte, az angolok nemzeti zeneszerzőjüknek tartják. Nagy
hatással volt a bécsi klasszikusokra, nevezetesen Haydnra, Mozartra és Beethovenre.

Pongrácz Róbert: "Ne aggódjatok a holnapért ... Elég a napnak a maga baja."

 

Szeretettel küldöm Pongrácz Róbert igehirdetését,  melynek témája:

"Ne aggódjatok a holnapért ... Elég a napnak a maga baja." - Jézus tanácsa szerint.

http://szentiras.net/hanganyagok/ne-aggodjatok-a-holnapert-eleg-a-napnak-a-maga-baja

Pongrácz Róbert honlapján más igehirdetések és tanulmányok, cikkek is elérhetők:

http://szentiras.net/

Róbert YouTube csatornáján is értékes tartalmakkal lehet megismerkedni:

https://www.youtube.com/channel/UC7Csrk3Bo7dat-GQhzAGkug

Deák Mária: Mese az elveszett wifiről...

 

Vendégségbe jött ma hozzánk

egy városi kisgyerek.

Táblagépét szorongatva

- Nincsen wifi? - pityereg.

- Gyere velem édes lelkem!

Kézen fogom s vezetem.

Egy életem, egy halálom,

én a wifit meglelem.

Kezét nyújtja, mosoly ragyog

- Vajon hová bújhatott?

Huncut wifit a nyúlólban,

bizony mondom elkapod.

Közben Buksi is előjön

üdvözli a vendéget.

Farkcsóválva vakkant kettőt,

bárányunk is felbéget.

Táblagépét nyújtja felém

- Ugye kicsit megfogod?

Biz a kezem elengedte,

Buksi után úgy futott.

Kertvégéig meg sem álltak

a kiskapu nyitva áll.

Rózsaszínű kis nyusziorr,

a rácson át kandikál.

Csöpp kis keze óvatosan,

simogatni megtanul.

Selyemszőrű pici nyuszi,

az ölében meglapul.

Hangos szóval szól a kakas

- tyúkudvarban ő a sztár -

- Kukuríkú itt a wifi!

A gyereknek nem kell már.

Boldogságtól kipirulva

a kisnyulat letette.

Tojást szedni, de jó móka

így a wifit feledte.

Darát szór a csibék elé

a kotlóssal beszélget.

Friss vizet ad a báránynak,

nem kell már az Internet.

Konyhakertet is bejárja

répát szed a nyulaknak.

A megmosott csemegéből

velük együtt ropogtat.

Táblagépe árván marad

de a gyerek nem szánja.

Simogatni jobb a nyuszit

és a tablet sem bánja.

Forrás: https://www.poet.hu/vers/247785

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, Bíztató gondolatok az év 6. hetére...

                                                     Árvai Márta: Virágszirmok c. festménye...

FEBRUÁR 7.
A mosoly: vidáman világító kisablak a közöny sötét éjszakájában. (Simon András)
8.
"Aludtam, és azt álmodtam: az élet öröm. Felébredtem, és azt láttam: az élet kötelesség.Dolgoztam, és azt láttam: a kötelesség öröm." (Rabindranath Tagore)

9.
"A legszebb és legemlékezetesebb napok éppen azok, amelyeken sok csendes örömben van részünk, örömökben, amelyek úgy követik egymást, mint szálról lepergő tompa fényű gyöngyök, s nem azok, amikor valami remek, izgalmas vagy nagyszabású esemény történik." (Lucy Maud Montgomery)

10.
Isten rajtad: végtelen könny, Isten benned: végtelen mosoly. (Weöres Sándor: 
Egysoros vers)
11.
"Igen méltányos és igazságos dolog, hogy míg a betegségek és a bánat fertőző, semmi
se terjed olyan járványszerű gyorsasággal, mint a nevetés és a jókedv.” (Charles Dickens)
12.

"Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!" (Filippibeliekhez írt levél) 
13.
"A derű és a humor a legjobb kenőanyag az olykor megcsikorduló házasságban...
Ez a legjobb villámhárító. Még az öregedést is késlelteti." (Gyökössy Endre) 


A teljes ídézetgyűjtemény az alábbi linken megtekinthető:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

Tudom, az én Megváltóm él...(ének)

 

https://www.youtube.com/watch?v=jYQoMOfYF4w

További szép énekek az alábbi linken találhatóak:
https://www.youtube.com/user/maranatha3071/videos

Harmati Gyöngyi: Szösszenet a régi balatoni nyarakról...

       

                                             

                                                    saját fotóm: Utazás katamaránnal...(H.Gy.)


      Családi krónikánk egy újabb fejezetét szeretném megnyítani, melynek lapjai közel ötven évvel ezelőtt kezdtek el íródni. Férjem szülei vásároltak közel a Balaton partjához a déli parton egy kis telket, amin felépítettek egy kisebb nyaralót, és köréje egy mini-Édenkertet varázsoltak szép virágokkal és finom, ízletes zöldségek sokaságával. Esztendők múltával kisfiúnk egy nyár eleji napon megszületett, így már szeptember első napjaiban a még csodálatosan békés és napos időben a kis lábacskáit belemártottuk a Balaton selymesen csillogó vízébe. Hangos sikkantások és göndör kacaj volt a fizetségünk érte. Szerelem volt ez a Balaton iránt már gyermekünk pár hónapos korában, mely elkísérte a későbbiekben is. Tavasztól őszig nagyon sokat kijártunk, autó hiányában akkoriban még vonattal, ami sokszor annyira zsúfolt volt, hogy a peronon is alig maradt egy kis hely. Nem zúgolódtunk, akkor ez volt a természetes. Örültünk, hogy a nagyvárosból ki tudtunk szabadulni. A nyári szabadságot is eleinte mindig itt töltöttük, sok szép emlék köt bennünket a magyar tengerhez. Habár egy alkalommal annyira zordra, hidegre fordult az időjárás, hogy a hallban lévő kis olajkályhával sem lehetett kifűteni az épületet, így muszáj volt hazajönnünk. Ha emlékeim nem csalnak abban az időben sokkal pezsgőbb élet zajlott a településen is, és délután a strandon alig-alig találtunk egy talpalatnyi helyet ahová a plédet le tudtuk teríteni. A kettéosztott Németország egyesítése előtt javában zajlott a "Zimmer Frei" turizmus. 

A camping is mindig teli volt sátrakkal, lakókocsikkal és a mellette lévő ABC-ben nem mindig azt vehettünk amit szerettünk volna, ami volt abból főztünk. Emlékszem mennyire tudtunk örülni az utcabelieknek akik az ország számos pontjáról érkeztek akár egy kisebb látogatásra vagy egy hosszabb szabadságra. Nagyon jó barátságok köttettek, némelyik még a mai napokban is kitart. A hosszan elnyúló strand, a csónakkikötővel közvetlenül a vasútállomás mellett a síneken túl található. 

A ma látható épület 1928-ban készült, napsárga színével üdén kiemelkedik környezetéből, földszinti részét boltívek, emeleti részét hatalmas tetőteraszok díszítik.  Sok éve, inkább évtizede váratlanul egy hatalmas vihar csapott le ránk és a fürdőzőkre, hatalmas széllel, fekete égbolttal, zuhogó esővel, rémülve menekült ki merre látott. Minket is és még jó néhányunkat ezen épület masszív falai óvtak meg egy akár rosszul is végződhető történéstől. Amilyen hirtelen jött a vihar olyan gyorsan el is illant, csak sok-sok vizet és ázott embereket hagyott maga után. No meg egy csodálatos szivárványt, amitől újra bennünk is kisütött a nap és rémület is gyorsan elszelelt. A régi strand nem  hasonlított a maira minden sokkal egyszerűbb volt, a kölcsönző mellett csupán 2 büfé működött a hagyományos ételek, italok szerény kínálatával. Mindig hosszú sor állt a kis bódéknál, de nyugodtan várakoztunk és jókat beszélgettünk közben, míg vártunk a lángosra, palacsintára vagy a sült halra. Ennél hosszabb sor talán csak az Ilonka néni fagyizója előtt szokott lenni, amit most Nosztalgia-fagylaltozó néven ismerhetünk. Ezzel a kis hellyel csupán egy gondunk volt, túlságosan közel pontosan félúton helyezkedett el a férjem szüleinek villája és a strand között. Mindennap láttuk és a kedves kiszolgálás miatt duplán csábító volt a lehetőség, hogy a fagyi-étlap minden tételét megízlelhessük. Valljuk be őszintén ki tud ellent állni gyermeke esdeklő pillantásainak, főleg ha ő maga is szereteti ezt a finom, hűsítő édességet. 
Kihagyhatatlan program az 1954 óta egy helyben álló kis kedves barátságos épület, kerthelyiség ma is.
A strandon abban az időben sok szórakozási lehetőség nem volt, de valahogy beértük azzal is, sőt még jól is éreztük magunkat. Itt a labdakergető hajlamokkal megáldott fiatalabb és idősebb férfiak számára volt egy nagyobb homokos terület, mely kiválóan alkalmas volt focipályának. No meg egy kisebb kis homokkupac, ahol a gyermekek tudtak homokvárat építeni, illetve finom homok-sütiket készíteni. Néha előfordult, egy kis csetepaté is egy-egy szebbnek gondolt műanyag forma megszerzéséért. Nálunk a strandolás mindig úgy kezdődött, hogy fiammal megépítettünk együtt egy alap-homokvárat, amit aztán egyedül szépítgetett tovább. Ha megunta akkor pedig sokat, de nagyon sokat fürödtünk, labdáztunk a vízben. Később amikor már nagyobbacska lett a homokvár építés helyett, minden nap csónakázni mentünk. Ebéd után a csónak-kölcsönzőben várt bennünket a nekünk félre tett vízi jármű, amivel a fonyódi hegy ill. az északi part hegyeinek csodálatos koszorújában fedeztünk fel sok-sok szépséget. 
Családommal azóta is az a meggyőződésünk, hogy innen nyílik a legszebb panoráma Badacsonyra és a környező hegyekre az északi parton, aki nem hiszi járjon utána! Talán mondanom sem kell, hogy hajókázás nélkül soha nem volt vége a nyári szezonnak. Különösen Badacsonyba szerettünk átutazni, főleg a katamaránnal. Emlékszem egy kirándulásra a Badacsonyi hegy tetején álló Ranolder-kereszthez és az odavezető lépcsősor megmászása is örök emlék a csodálatos, lélegzetelállító panorámával egyetemben. Amikor megállunk a hatalmas 12 méter magas kőkereszt alatti természetes teraszon, azzal szembesülünk, hogy lábunk alatt hever a kéklő Balaton. 

Régi fotóm...

Az itt álló kőkereszt 1857. szeptembere óta őrzi ezt a fenséges látványt és mutatja az utat az erre az élményre szomjazó embernek. Eötvös Károly gondolata juthat az eszünkbe:
"Nézz az égre, s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra , s meglátod az eget."
Jó pár évvel később eljutottunk hajóval Tihanyba is, ott még kisvonattal is körül tudtunk nézni. Egy másik nyáron egy nagyon különleges helyre jutottunk el Balaton-parti kirándulásaink során, ez pedig nem más, mint a Balatonederics szélén található Afrika-Múzeum és Állatkert. Felejthetetlen élmény volt látni a trófeákkal ékesített vadászati és néprajzi gyűjteménynek otthont adó múzeumot afrikai állatokkal körülvéve a Balaton partján. Olyan, mintha hirtelenjében egy    távoli földrész  szafariparkjába csöppentünk volna bele. 

      Közben mondanom sem kell a fiúnk felnőtt, messzire került, mi is kicsit öregebbek lettünk és sajnos már nincs a család birtokában az a kedves, régi nyaraló. Azonban soha nem felejtjük el, minden évben visszajárunk a kedvenc helyünkre a bélatelepi strandra és amennyit csak lehet fürdünk is a Balatonban, nemrégiben újra áthajóztunk Badacsonyba egy kis nosztalgia-túrára. Ha autóval arrafelé járunk akkor nem hagyhatjuk ki és nem is hagyjuk ki, hogy a fonyódi hegyen sétáljunk egyet a napnyugtakor (is) mindig romantikus hangulatot árasztó Panoráma sétányon. Elmerengünk a régi szép időkön, pár perc erejéig összekapcsolódunk a megunhatatlanul szép kilátással, mely lelkünket mindig feltölti békével és a szép emlékek adta nyugalom érzésével.

Harmati Gyöngyi
        S.D.G.

Hasonló családi történeteket, pillanatképeket az életünkből ezen a linken olvashatsz:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Pillanatk%C3%A9pek