Harmati Gyöngyi: APA-MESÉK...

 

   Emlékszem nagyjából 35 évvel ezelőtt férjem azzal a kérdéssel lepett meg este, miután a munkából hazatért:
- Mit szólnál hozzá, ha 3 évre Budapestre mennék nappali tagozaton tanulni? 
Tudod a főnököm ma behivatott és felajánlotta ezt a lehetőséget, persze a sikeres felvételi vizsga illetve előkészítő tanfolyam elvégzése után, ami szintén Budapesten lenne, hogy tovább képezhetem magam.
Ez nagyon jó hatással lenne a szakmai előmenetelemre és a családnak is jó lenne hosszútávon.
Nagyon megörültem a jó hírnek és azonnal igent mondtam rá. Habár a mérleg másik serpenyőjébe tett érv, miszerint évekre egyedül maradok egy akkor éppen 3 éves kisgyermekkel kihívásokkal telitettnek tűnt. Abban az időben szombatnapon is még dolgoztak az emberek, illetve tanultak az iskolákban.
Így férjemet is nagyon keveset láttuk, szombaton késő este ért haza és legtöbbször a vasárnapi ebéd után már robogott is vele vissza a vonat a messzi fővárosba. A nagyszülők is még aktív korban voltak, egész nap dolgoztak, így nem volt igazán kihez fordulni segítségért. Éltük kisfiammal a napi rutin szerint egyszerű kis életünk. Reggel felkeltünk, elvittem az óvodába, majd elmentem dolgozni, este érte mentem, boltba mentünk, majd haza. Azután következett a vacsora, fürdés, ágyba bújás és az elmaradhatatlan esti mese vagy diavetítés. És itt érkezünk el a nap kritikus pontjához, kisfiam könnytől maszatos arccal egyre sűrűbben firtatta:
- Apa, miért nincs itthon, miért nem mesél nekem? Úgy szeretném hallani a hangját!
Hétvégén összedugtuk a fejünket a férjemmel, hogy megbeszéljük hogyan is tudnánk ezen az áldatlan  helyzeten segíteni. És ekkor kipattant a szikra, a férjem felolvassa fiúnk kedvenc meséit egy magnó kazettára. Így Balázskánk kérése is teljesülhet, hallhatja az Apukája hangját. Az elgondolást követte is a megvalósítás, a kazettára kedvenc meséi, versikéi és mondókák is felkerültek. (1) Nem is lehet azt a csillogó gyermek szempárt elfelejteni, ahogy áhítatos csendben hallgatta esténként az édesapja hangján megszólaló kedvenc meséit, történeteit. Előszeretettel gyűjtöttük azokat a verseket, mondókákat melyekben fiúnk keresztneve, a Balázs is szerepelt. Erre talán a legismertebb példa, József Attila: Altató című verse. Kisfiúnk nagyon szeretett mondókákat tanulni, egyik hétvégén sikerült is kellemes meglepetést szereznie hazatérő Apukájának Bella István Mondókájával:

Csitt, csatt, csutka, csütörtök,
kisült-e már a sülttök?
Ha már kisült a sülttök,
én akkorát süvöltök,
hogy rögtön lecsücsültök.

Balázska, a kisördög,
idefut, meg odafut,
jól bevágja a kaput,
elviszi a sülttököt:
fújhatjuk a früstököt.

Lassan múlik a tél, közeledik a tavasz, sokat süt a napsugár, szinte kedvet készít a lakás felfrissítéséhez. Már ideje lenne a régi holmik között is körülnézni, ami nem szükséges annyira az minek foglalja a helyet. Így kerültek elő a régi magnókazetták és köztük egy aminek a címe, APA-MESÉK volt.  Megrohamoztak az emlékek és végtelenül hálás voltam, hogy rábukkantam a majdnem elfelejtett régi kedves emlékre. Arra gondoltam milyen jó lenne visszahallgatni, hogy annak idején milyen meséket is olvastunk fel rá. Gyorsan elővettük és beüzemeltük a még mindig meglévő régi kétkazettás rádiósmagnót. Kíváncsian vártuk, hogy még több, mint 30 évvel később is megszólal-e? És igen, működik!!! Egy szempillantás alatt visszarepültünk az időben, hallhattuk férjem akkori hangját és
néha-néha Balázs kuncogását, tetszésnyilvánítását is a hallottakkal kapcsolatban, sőt egy helyen egy felolvasási bakit is kijavított. Könnytől párás szemekkel éltük át újra családi életünk régmúlt fejezetét.

A történet folytatása: Apa-látogatás Budapesten címen az alább linken elolvasható:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/04/harmati-gyongyi-apa-latogatas.html

Hasonló családi történeteket, pillanatképeket az életünkből ezen a linken olvashatsz:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Pillanatk%C3%A9pek

(1)

Csukás István: Sün Balázs, József Attila: Altató
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja
Páskándi Géza: Hét vers (mondóka)
A suszter manói, A kis gömböc 
Varga Katalin: A kesztyű, A lókötő róka
Dörmögő Dömötör meséi
Trencsényi László: Történet a hétfejűről
Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona

Szabó Attila: Gyógyító szavaink...

                                                                      Poldijoe fotója...

https://www.youtube.com/watch?v=i3PIU52uF1Y

"Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges
építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak. És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent
Lelkét, a ki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára. Minden mérgesség és fölgerjedés
és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; "
(Efézus 4: 29-31)

Szabó Attila, Horváth Zsuzsa: Megváltó született, az Ige testté lett...

                                                              Árvai Márta festménye...
 

Amikor a menny és a föld találkozik....

"Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség,
és az emberekhez jóakarat." (Lukács 2: 14)

 "Istenben az ember sír fel,    emberben örül az Isten,
   ami egynek s másiknak    oly szokatlan, ismeretlen."   
        (Juan de la Cruz: Kilencedik románc, részlet)

https://www.youtube.com/watch?v=arncPqhxl4o

Szeretetcseppek 5. rész: Szerelem vagy szeretet?

Soós Attila lelkész, családi mediátor, a Nyitott Szemmel magazin www.nyitottszemmel.hu főszerkesztőjének mini-sorozata Szeretetcseppek címen tovább folytatódik...
5. rész: Szerelem vagy szeretet?
 https://www.youtube.com/watch?v=9NQs4fNd1tY

Fodor Ákos: Figyelmeztető táblácska...

 

                                                              saját fotón: Tükörkép...(H. Gy.)

A panaszkodás
mélyre-vájva tartósít
Mulandó Gondot!

Fodor Ákos (1945-2015), magyar költő és műfordító,
a magyar haiku egyik leghíresebb mestere. 

Harmati Gyöngyi: A bántalmazott Föld...(A Föld napja: ápr.22.)

 

Kék bolygónk mint a gyámoltalan kisgyermek 
tétován lépked űrszemét-gyűrűben botladozva
az égbolt ösvényein.  "Sárkányfog-vetemény" ember
azt gondolod nincsen gondviselője, de nagyot tévedsz
Ő csendben figyel és a maga idejében közbe lép. 

Látja a rőtvörös lánggal égő erdőket, mit kezed
gyújtott fel, hallja, mint csörög a pénz zsebedben,
felhatol az égbe az olvadó gleccserek halk sikolya,
érzi az egyre forróbb nyarak perzselő lüktetését, a
vékonyodó ózonrétegen áthatol pillantása.  Alig
zümmögnek a méhek, virágok, gyümölcsfák sírnak
utánuk, sínylődnek a tengerek halai, műanyagflakonok
kontinensnyi szigeteit ringatja az óceánok víze,
a korallzátonyok nyúlványai kopáran meredeznek.

Mohó ember zabolátlan kívánságaid a nyersanyagokat
villámgyorsan elromló tárgyakká majd hulladékká silányítja
szeretet, hűség, békesség, jóság, önuralom kihalófélben
lévő fogalmak, hasonlóképpen tűnnek el, mint az állatok.
Oly visszás korban élünk, mely tökéletesre fejlesztette a  
szennyezés ördögi művészetét, önmagát is felemésztve.

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.     

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/307299

"sárkányfog-vetemény" idézet Vörösmarty Mihály:
Emberek c. verséből származik.

További verseim az alábbi linken olvashatóak:

https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Boldogmondások margójára...

BOLDOGOK,
a lelki szegények:
akik az alázat útján gyermeki lélekkel járnak,
elkerülve az elbizakodottság hamis biztonságát
így beléphetnek előre elkészített mennyei hazájukba.

BOLDOGOK,
akik sírnak:
fájó könnyeik patakja lemossa bűneiket,
nem mentegetik azokat. Hibáikat, őszintén
megbánják, bevallják és elhagyják, 

így ők is vigasztalást nyerhetnek.

BOLDOGOK,

a szelídek:
akik némán tűrnek háborúságot, békétlenséget, 

viszályt. Mosollyal ajkukon, színlelés nélkül
cipelik az élet terheit, így ők örökségül bírják
az új földet, mely a békesség hona.

BOLDOGOK,
akik éhezik és szomjúhozzák az igaz életet:
fontosabb az számukra minden drága földi kincsnél
nem tekintik magukat különbnek, jobbnak másoknál 
így ők eszerint veszik is el az igaz élet örök jutalmát.

BOLDOGOK, 

az irgalmasok:

akik könyörülő szívvel tekintenek azokra,
akik megbántották őket, a megbocsátás mennyei
lelkületét árasztják maguk körül
így ők maguk is irgalmasságot nyernek.

BOLDOGOK,
akiknek szívük tiszta:
nem szennyezi önzés, kapzsiság, közöny, hamisság

reggeltől estig a Szentírás igéit forgatják szívükben,
így ők az Istent saját szemeikkel meglátják.

BOLDOGOK, 

akik békességet szereznek az emberek között:

akik nem szítanak viszályt, ellenkezést, háborúságot
szelíden szólnak, az  élet útjára a jóakarat édes
illatát árasztják így őket az Isten gyermekeinek ismeri el.

BOLDOGOK,
akik háborúságot szenvednek az igazságért:
örömmel fogadják az üldöztetést, a fogságot, 

béketűrésük javukra válik. Jobban szeretik

az igazságot a saját kényelmüknél, biztonságuknál

így beléphetnek előre elkészített mennyei hazájukba.
(Máté 5: 3-10)

Harmati Gyöngyi
          S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/306650

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
  

T. W. Wilson: Hogyan szerezzünk ellenségeket...

 

                                                saját fotóm: A sümegi vár felé vezető lépcsősor...
                                                                          (H. Gy.)

                     "Ha ellenségeket akarsz szerezni, próbálj meg megváltoztatni valamit."
                               (Thomas Woodrow Wilson /1856-1924/, volt amerikai elnök.
                                     Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.)

Nyilván senki nem akar ellenségeket, de a változtatás igénye hadat üzen magunknak és a környezetünknek, a megszokásnak és a gépiességnek - kilépésre ösztönöz a komfortzónából. Kellemetlen kikelni a meleg, puha ágyból: kint hűvös, kényelmetlen és kihívásokkal teli világ vár. Soha, senki nem ígérte, hogy könnyű lesz, vagy ha igen, ő sem volt barát. Ám a test és a lélek jól nevelhető, és a kényelmetlen világban várnak a kötelességek.

De honnan tudhatjuk meg, hogy mi a kötelességünk? Onnan, hogy általában nincs kedvünk elvégezni őket. Gyakran nem kívül vannak az "ellenségek", hanem a saját szokásainkban. Valaki egyszer azt mondta: nincs nagyobb csapás annál, mint amit az ember magára mér. A jó hír mégis az, hogy az új, építő szokások is beíródnak és természetessé válhatnak néhány hét után, akkor is, ha a felfelé vezető út energiabefektetéssel jár.

Széles út-keskeny út...Imakert a kiskőrösi temetőben

Fazakas László temetőgondok a kiskőrösi evangélikus temetőben kialakított
édenkertben szemléletesen ábrázolja a keskeny út és a széles út közötti
különbséget.

"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz,
és sokan vannak, akik azon járnak.  Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz,
és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Máté 7: 13-14)

https://www.youtube.com/watch?v=XJ9Q52c7cew&feature=share&fbclid=IwAR0KEV7gUZKJF71VFYprtbXq--CYjG6wZvj-dzuzCbUAg6lavhmK0dBofec

Harmati Gyöngyi: A reménység kötele...

                                                              saját fotóm: Mentőőv...(H.Gy.)

A fuldoklónak kötelet, mentőövet dobnak
Megmenekül, ha két kézzel megragadja.
Így bánik velünk az Isten, legbecsesebb ajándékát,
A reménység kötelét bocsájtja alá szabadításunkra
Hitünk szemeivel megláthatjuk, hitünk karjaival

Szorosan átölelhetjük, átlendít a csüggedés hegyei,
Az élet kovácsolta árkok, csapdák, kétségbeesés
Mélységei fölött. Nem félünk semmi rossz hírtől.  
Ha rendíthetetlenül bízunk az Ő ígéretei biztos védelmet
Nyújtanak, lábunkat kimozdíthatatlan alapra állítja. 

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.

"Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!"
(Zsoltár 75: 1)


Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/330717
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Kárpáti Petronella: Legyen mindennapi imánk...

 

Uram, köszönöm Neked törvényed, mely életem tükre,
a Tisztaság,
           a Boldogság,
                      az Élet,
                                   a Szeretet törvénye.

Tudom, azt szeretnéd, parancsolatid szerint éljek,
mely szent, igaz és jó.
De látod, hányszor elesem, vétkezem újra,
mert a bűn lefelé húz, rabul ejt.
Tudom, mi a jó, a helyes,
"de én testi vagyok, bűn alá rekesztve."
Uram segíts, oly nyomorult vagyok,
nélküled nem tudok győzni,
         nélküled nem lehetek boldog,
                  nélküled nem tudok szeretni,
                                nélküled nem élhetek.
Uram, adj nekem:
tiszta szívet,
             tiszta gondolatot,
                              tiszta kezet,
                                    tiszta szemet!
Győzni szeretnék,
            győzni akarok önmagam felett!
Segíts, mert az én erőm kevés!
Leteszem sorsom, életem kezedbe,
fogadj ek, úgy ahogy vagyok!
Nincs érdemem, de kegyelmedben,
irgalmadban bízom,
Kihez mehetnék,
ha nem Tehozzád Uram!

A vers szerzője Kárpáti Petronella és a Boldogságra vágyunk c. könyvében
olvasható a 176. oldalon.

    

Szeretet cseppek 4. - Milyennek látod a párodat ? Mit kezdjünk a negatív tulajdonságokkal?

Soós Attila a Nyitott Szemmel magazin www.nyitottszemmel.hu főszerkesztőjének mini-sorozata Szeretetcseppek címen tovább folytatódik...

- Milyennek látod a párodat ? Mit kezdjünk a negatív tulajdonságokkal?

https://www.youtube.com/watch?v=wdyCsnbAxK8

Harmati Gyöngyi: Hervadó szépség....

                                                   saját fotóm: Minden szépség múlandó...(H. Gy.)

H ervadásba fordul a természet ősz fürtös feje
E lröppenő időben szépségei haloványra fakulnak
R évedező szellő zörgő faleveleket sodor tova
V isszaemlékezünk boldogabb, vígabb napokra
A jándék volt a tavasszal kifeslő virágok üdesége
D erűs szívvel-kedvvel mégsem tudtuk megbecsülni
Ó vó kézzel mégsem őriztük kék bolygónk törékeny                         

SZ épségét, mely múlandóbb, mint sejteni véltük
É rtékes kincseit mohón feláldoztuk önzésünk 
P illanatnyi óhajának, csömör gödrében fulladozunk  
S óhajtásunk magányos keringőt lejt a futó évekkel 
É letünk oly rövid, egyik lehelettől a másikig tart
G yönyörködjünk ezernyi csodájában, míg tehetjük!

Harmati Gyöngyi
         S.D.G.


Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/312713

Megjelent a Holnap Magazinban:
https://holnapmagazin.hu/vers/bekuldott-versek/66768/

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Csodálatos hóvirágmező az Alcsúti Arborétumban....

 

     Emlékszem pár évvel ezelőtt egy hideg, ám kirándulásra hívogatóan napsugaras februári napra, amikor felkerekedtünk és ellátogattunk a hóvirágok birodalmába a Fejér megyében található Alcsúti Arborétumba.  Bár a hőmérő higanyszála mínuszba sétált, de meleg ruhában és kényelmes túracipőben a hófoltokkal tarkított kert kellemes időtöltést ígért. Megvásároltuk a belépőjegyeinket és a táblával jelzett hóvirágmező felé irányítottuk lépéseinket. Alig vártuk már a találkozást a kis hamvas fejű virágokkal. Fenséges látványt nyújtott a hófehér bársony virágtakaró. Régebben minden évben lehetett vásárolni egy-egy kis csokorral a nénikéktől, akik az utcasarkokon, aluljárókban és más hasonló helyeken kínáltak szerény kis portékájukat különösen Nőnap felé közeledve. Évekkel ezelőtt (2005 augusztusa óta) a virágok kipusztulásának, túlzott szedésének megakadályozása miatt védetté nyilvánított növénykét már sem megvásárolni, sem leszedni nem szabad. 

A kikeleti hóvirág természetvédelmi eszmei értéke szálanként 10.000,- Ft, már egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik. Gyönyörködni azonban így is lehet a tavasz első hírnökeiben, főleg itt az ország legnagyobb hóvirág-mezőjét rejtő  Arborétumban.  Hét hóvirágfaj (pl. levantei, kikeleti, krími,

bizánci ) 24 fajtája egyedülálló látványt kínál február közepétől március közepéig.  Boldogító volt az a tudat elnézve e kis ártatlan virágokat, hogy őket nem szedik le, nem kötik csokrokba, hogy pár nap múlva elhervadva a szemétben végezzék be életüket. E csodás élőlényeknek az a rendeltetése, hogy ott legyenek, ott gyönyörködtessenek bennünket ahová Isten lehelyezte őket. Azért kapták ősszüleink az Édenkertjét lakóhelyül, hogy harmóniában éljünk a természettel. Ha megóvtuk, megvédtük volna, akkor most nem kellene arborétumba járnunk, hanem együtt élhetnénk az eredetileg eltervezett békességben. 

A festői szépségű Vértes hegység lábánál, a Vál-völgyében a  Vál folyó és a Vértesacsai-patak felduzzasztásával kialakult tórendszer szigetei, hidjai, hatalmasra nőtt idős fái,  és csodaszép növényei minden évszakban kellemes sétára hívogatnak. Kora tavasszal a hóvirág-ünnep vonzza ide a legtöbb látogatót. A hóvirág élőhelye az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán cserjések, valamint elvétve a fenyvesek. 2017-ben az Év vadvirágának választották. Benkő József (1740-1814) botanikus, nevezte el hóvirágnak ezt a tavaszköszöntő virágot.  Egyes vidékeken Árvavirágnak, fehér Tavaszkának vagy Gergely-napi virágnak is nevezik. Virága a méheknek bőséges táplálékforrás, de a hagymája erősen mérgező. Zelk Zoltán (1906-1981) költőnket is megihlette e szépséges egyszikű, az amarilliszfélék családjába tartozó mediterrán növényke, így szól a virágról írt verse:

Tél eleje, tél közepe: havas a hegyek teteje, sehol egy árva virág - zúzmarás a fán az ág. Ám tél után egy reggelen, csoda történik a hegyen: kibújik a hóvirág, s megrezzen a fán az ág. Öröm rezzen ágról ágra: itt a tavasz nemsokára, kizöldülnek mind a fák - Isten hozott, hóvirág! (Zelk Zoltán: Hóvirág)

 Az arborétumban csupa meglepetésként nemcsak egy kirándulás, de egy történelmi időutazás is várt ránk.. Az angolkert telepítése Habsburg József nevéhez fűződik, Aki maga is kiváló kertész, botanikus volt. Ő kezdte el az 1820-as évektől a növények ültetését. 

A Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója,1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó 

I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reform gondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. A parkban sétálgatva szinte hihetetlennek tűnik, hogy itt valaha birkalegelő volt és összesen 3 azaz három fa volt a területen, Jókai Mór leírása is megerősíti, hogy valóban csak három fa: egy dió, egy fűz és egy tölgy, az úgynevezett három plebejus fa állt ezen a területen. Amit most a kertben szemünkkel láthatunk az mind mesterséges telepítés. 300 olyan növényfajt ültettek el az évek hosszú során, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt, mára az angolpark több mint 540 féle fa és cserje otthona.

 

                                            

                                             

Számomra a legkülönösebb látványt az észak-amerikai lombhullató mocsárciprusok nyújtották, az ágaskodó szurikátákra emlékeztető, talajból fölfelé álló légzőgyökereikkel, amelyek a fa tövétől akár 15 méterrel arrébb is felbukkanhatnak. 

Számos látnivaló akad a park területén: a volt családi birodalom főépületének maradványai, a Habsburg-kastély melyet Pollack Mihály klasszicista stílusban tervezett, 1944-ben ismeretlen körülmények között leégett és most sajnos csak az oszlopos timpanonja látható mementóként. 

Az egykori nyári rezidencia bejárati része úgy áll a tájban magányosan, mint egy tévedésből itt felejtett színpadi díszlet. Egy képzeletbeli L-betű másik száraként a neogótikus stílusú Kastélykápolna illeszkedik hozzá, ahol időnként kiállításokat szoktak tartani. Sajnos most zárva volt.
A hatalmas területen fekvő arborétumban láthatjuk még a Pálmaház romjait, a Kutatóházat, a hercegkisasszonyok Babaházát az Oroszlános márványkút társaságában, a Medveházat, a Gloriette (kis kilátót). A babaház előtti kiskertet felosztották, itt kertészkedtek saját kis parcelláikon a főúri gyermekek.

 Az Arborétum növényritkaságai is híresek, mint például a kb. 40 méter magas és többszáz éves

ÓRIÁS PLATÁN, törzsének átkarolásához hat embert kitárt karja szükséges. A fa mellett állva nem is csodálkozunk, hogy nagy költőnket is megihlette ez a látvány. Vajda János egykoron ezen a birtokon töltötte gazdatiszti gyakornokságának idejét. 

Vajda János: A legszebbnek (részlet)

"Szép nyári éj. A parkban ültünk.
A mennybolt ragyogott fölöttünk.
Sürű jegenyesor, platán
Csoport nézett le ránk középen,
Nyugalma, csöndje fönségében
Sötéten, mint a Notredame."

Továbbiakban az ÓRIÁS TUJA nyújt még érdekes látványt az egy törzsből kinőtt sok-sok karjával, ami mégis egy komplett hatalmas toboztermő, tűlevelű növény-együttest alkot, talán ezért nevezik "életfá"-nak. A park melletti csaplári erdőben található libanoni cédrus, mely hazánkban a legtöbb évvel büszkélkedhet a cédrusok között.

 A helyi hagyományok szerint még maga József nádor ültette 1830-ban. Jelenleg a maga 29 méteres magasságával és a 4 méternyi törzskerületével botanikai ritkaságnak számít. A kertben a különféle platán fajok mellett tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenyék, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa is látható. Tavasszal a hóvirágok mellett többek közt téltemetők, a hunyorok és krókuszok köszöntik elsőként a kikeletet. Utánuk következnek szép sorjában a nárciszok és tulipánok, színpompás virágszőnyeget képezve a sétautak mentén. Ennyi szépséget meg is kellett örökíteni, így a fényképezőgépem is szorgalmasan kattogott. 

A romantikus kertépítészetre jellemző, hogy mesterséges tavakon aprócska hangulatos szigeteket is képeznek ki. Az egyik a nyolcas alakot formázó Klotild-sziget, a rajta álló grotta (mesterséges barlangocska) a lourdesi kegyhely mintájára készült. Így télvíz idején a szigetet körülölelő befagyott tó nem mutathatta meg fő látványosságát a GEJZÍR-nek nevezett szökőkutat, mely nyáron 8 méter magasra lövi ki vízsugarát. A másik sziget Hermina névre hallgat, az Acsai víz két ága fogja közre és északi irányból a  kőből és téglából épült impozáns Koronás vagy más néven a Címeres hídon át lehet megközelíteni, a csípős hideg ellenére romantikus sétához kiválóbb helyszínt nem is találhattunk volna.

 Aki idelátogat, nemcsak egy botanikai ritkaságokkal teleültetett kerttel és látványos épületeivel, ill. azok maradványaival ismerkedik meg, hanem egy történelmi család mindennapi életébe is bepillantást nyer. A parkban kihelyezett egyik táblán olvastuk az alábbi idézetet József Ágost főhercegtől, aki birtok utolsó ura volt. Családjával 1944. őszén a front elől Portugáliába menekült, de csak a kulcsokat vitték magukkal, mert azt hitték, hogy hamarosan visszatérhetnek ide, így ezekkel a szavakkal búcsúzott:
„Most elhagyjuk az országunkat, de remélem, hamarosan vissza fogunk térni. Hagyjunk itt mindent, még az ékszereinket is, mert ha vissza tudunk jönni, akkor mindent ugyanúgy fogunk találni, ahogyan azt itt hagytuk. Ha viszont mégsem térhetünk haza, akkor pedig, mivel rangunkat és minden vagyonunkat a magyar nemzettől kaptuk, legyen minden a magyar nemzet tulajdona.”

A legjobb időszakot választottuk ki véletlenül e remek és maradandó élményt nyújtó kiránduláshoz. A hóvirágok már éppen kidugták apró fejecskéiket, de még nem kezdődött el a Hóvirágünnep a maga nyüzsgő forgatagával. Szinte egyedül voltunk a kertben és kedvünkre sétálgathattunk, bóklászhattunk minden kis apróságot volt idő felfedezni. Tüdőnket teleszívtuk az éltető, tiszta levegővel, szemünket a természet szépségeivel, szívünket-lelkünket pedig békességgel és nyugalommal töltötte fel ez a csodálatos park. Nálam nem volt eddig bakancslistán ez a hely, hiszen csupán barátaink javaslatára hóvirágnéző túrára indultunk el ide. Látva és megtapasztalva e mesebirodalom téli arcát, felkerült a bakancslistámra a nyári arculatának megismerése a júniusi szentjánosbogár-rajzás különös látványosságával egyetemben. Szeretettel, jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, hogy látogasson el ide. Érdemes!!!

"Minden más virág kitárja a szépségét és az égbe néz. Egyik a napot imádja, a másik a holdat, a csillagokat. Ez az egy a bokrok csöndes árnyékába rejtőzik és zöld kis palástja alatt alázatosan meghajol, mint az imádkozó menyasszony." (Gárdonyi Géza)

Hazai tájakról további útleírások olvashatóak az alábbi linken:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29

Szeretet cseppek 3. rész: Milyennek látod a társad? A pozitív oldal

 

Nyitott Szemmel magazin mini-sorozata folytatódik az alábbi résszel:

Szeretetcseppek 3. rész - Milyennek látod a társad? A pozitív oldal

http://www.youtube.com/watch?v=nOK3cMYlLlU

Harmati Gyöngyi: 66 éves lettél...

 

                                                        saját fotóm: Életkerék forog tovább!!!
                                                                             (H. Gy.)


Sz ületésed csillagfényes napján
Ü nnepel a család apraja-nagyja
L egyen szép a megérkezésed napja
E gyél-igyál finom falatokat, jó itókát
T ested-lelked épüljön-szépüljön
É letednek minden egyes napján
S üssön vidáman a nap Tereád
N ehéz órák, hogyha jönnek
A djon hozzá elég erőt a jó Isten
P illanatra el ne csüggedj
O tt van a szerető családod
D e jó, hogy rájuk számíthatsz
R eményeli születésnapot kívánok
A jándék versikémet fogadd szeretettel!

(Férjem születésnapjára íródott, 2021. február 8.-án)

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/305859

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: A megtalált öröm...

                                                      saját fotóm: A megtalált cica...(H. Gy.)

Nem tudom hogyan és mikor történt Magam is meglepődtem amikor Észrevettem már nem tudok örülni Úgy mint régen minden apróságnak.

A napok ólomszürkék, furcsán fojtogató Köd csendesen körbeölel és nem enged, Álmomban is homályos utakon botorkálva Próbálom megtalálni amit elvesztettem.

Ha nincs öröm, akkor meg kell keresni Dörömböl félig lezárt tudatom ajtaján ez a Gondolat egy percnyi nyugtot sem hagyva - Indulj már, mire vársz - súgja szüntelen Mit tehettem, elindultam, hogy hova merre Minek magam sem tudtam, csak vitt a lábam A városból lassan kiértem, a házak útközben Szépen lemaradoztak, egy kóbor, nyiszlett

Kismacska észrevétlen mellém szegődött Már ketten voltunk társak e furcsa világban Ő megörült nekem, én megörültem neki Hát ilyen egyszerű lenne újra örülni? Harmati Gyöngyi S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/309724

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Önvallomásom írásaimmal kapcsolatosan...

 Egy amerikai író és a Szentírás egyik Igéje által látom értelmét szerény írásaim elkészítésének és   megosztásának. Istenre bízva ennek minden dolgát!!!!

                                                                    Poldijoe fotója...

"Bármilyen tehetséged van, használd azt: az erdő is nagyon csendes lenne,
ha csak azok a madarak énekelnének benne, akik a legjobban tudnak énekelni."

Henry van Dyke (1852-1933), amerikai író, költő, politikus. Henry van Dyke 1881-ben nősült,
felesége Ellen Reid volt. Kilenc gyerekük született; egyikük, Tertius van Dyke (1886–1958)
életrajzot írt apjáról, mely 1935-ben jelent meg. Henry van Dyke 1899-től 1923-ig a Princetoni 
Egyetem angol irodalom professzora volt. 1913-tól 1917-ig az Egyesült Államok hollandiai és
luxemburgi nagykövete is volt.

"Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni (írni), úgy mint magunkból;
ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: Aki alkalmatosokká tett minket arra,
hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek
pedig megelevenít." (2. Korinthus 3: 5-6)

FÜLE LAJOS: ÁLDÁSSÁ LENNI

Áldássá lenni... De jó is volna! Félretenni mindent, mi gátol, s lenni csak a SZENTLÉLEK tolla, mely folyton ír, de - nem magától.

REMÉNYIK SÁNDOR: Valaki értem imádkozott...

 

Mikor a bűntől meggyötörten A lelkem terheket hordozott Egyszer csak könnyebb lett a lelkem Valaki értem imádkozott. Valaki értem imádkozott, Talán apám, anyám régen? Talán más is, aki szeret. Jó barátom vagy testvérem? Én nem tudom, de áldom Istent, Ki nékem megváltást hozott, És azt, aki értem csak Egyszer is imádkozott. Reményik Sándor (1890-1941) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Írói álneve: Végvári.

Harmati Gyöngyi: Balázs napra Fiamnak!

 

B oldogság madara mindig nálad lakjon
A ggódás messzire elkerüljön
L élekjelenlét őrizzen a bajban
Á ldás békessége kísérje
Z senge életed mindegyik lépését
S ietség nélkül örülj az életnek!

Boldog névnapot Fiam!

Harmati Gyöngyi    
     S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/304454

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM