Balassi Bálint: Psalmus 148...

 

A 148. zsoltár parafrázisa Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadásában meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=nss4Hyhfq-0

1
 Mennyei seregek, boldog, tiszta lelkek,
Emberi nemzetre kik az Égből néztek,
Az Urat örökké ti mind dicsérjétek!

2
Angyalok, az Úrnak követi kik vattok,
Szentek, kik ő székét mind körülálljátok,
Örökké az Urat felmagasztaljátok!

3
Fényes Nap világa, ez világ fáklyája,
Szép Hold, éj lámpása, Égnek sok csillaga,
Az Úrnak szent nevét mindörökké áldja!

4
 Tüzes hatalommal forgó ti nagy Egek,
Avagy tengerekkel együtt minden vizek,
Örök dicsérettel őtet tiszteljétek!

5
 Mert csak ő egyedül minden teremtője,
S mindent bír, valamint magában rendelte,
Megmarad mindenek ellen ő szerzése.

6
Földnek kereksége minden állatokkal,
Vízben úszó halak tengeri csudákkal,
Az Urat örökké áldjátok szátokkal!

7
 Tenger mély örvénye, mennydörgés, villamás,
Kőeső, hó, szélvész, háború, csattagás,
Télben is, nyárban is mind felhős sok havas,

8
 Szép halmok, zöld ággal ékesült kis dombok,
Fák, kik különb-különb szép gyümölcsöt hoztok,
S füvek, kik gyönyörű szaggal illatoztok,

9
 Sok színben öltöző, tündöklő virágok,
Berkekben, cserékben vadak, kik lakoztok,
Örökké az Úrnak nevét kiáltsátok!

10
 Gyíkok, kígyók, földön lakó sok állattal,
Sőt az madarak is különb-különb szókkal,
Örökké az Urat áldják hangossággal!

11
 Világ fejedelmi, urak és fő népek,
Kik községgel bírtok, s neki törvént tésztek,
Örökké dicsérvén az Urat féljétek!

12
 Együgyű gyermekek, kegyesek, szép szüzek,
Felserdült ifjakkal böcsülletes vének,
Dicséret tőletek legyen ő nevének!

13
 Mert ő az, akinek hatalmában az Ég,
Neki enged tenger, Menny s földi kerekség,
Segéli övéit, mint mennyei felség;

14
 Ezt azért, ti hívek, Úrnak szent serege,
Kik leginkább vattok az ő szerelmébe,
Örökké szent nevét dicsérjétek mennybe!

Báró gyarmati és kékkői Balassi Bálint (1554-1594) magyar költő, törökverő nemes.
A magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.

 

Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket!

 

Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,

Hol villámok között vala az Úr jelen,

E legszentebb parancs nincs kőtáblára írva -

Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon

Aranybetűkkel ezt az örök Irgalom

Az emberszívbe írta.

Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van,

A csillagok közé ő még el-elsuhan,

S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:

Hiába könyveid, hiába lángeszed,

Az Isten titkait ki nem kémlelheted,

Csak gyermeklelken át.

Szeresd a gyermeket! A lét napfénye ő,

Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő,

Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül,

Bimbónyi kis keze áldással van tele,

S melyik szeráf-zene érhetne föl vele,

Ha víg kacaja zendül?

Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény,

Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén,

Ártatlan kis szívét az öröm megteli,

S köszönetét, akár az esti fuvalom,

Mely félve játszadoz a harmatos gallyon,

Oly halkan rebegi.

Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt,

Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,

Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:

S míg te a gyermekek könnyét törölgeted,

Egy láthatatlan kéz a csillagok felett

Letörli vétkeid.

1907 Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
A magyar irodalom általánosan elismert és népszerű írója, szerzője. Első műve a Rab ember fiai.

Mandy Hale: Csak törődj vele...

"Ahhoz, hogy valaki életét szebbé, jobbá tedd, nem kell briliánsnak, gazdagnak vagy tökéletesnek lenned. Csak törődnöd kell vele."

(Mandy Hale)

J.S.Bach: Elég nekem...(kantáta)

1. 
   
   
   “Ich habe genug” (Elég nekem)
    Egy bensőséges basszus szólókantáta, melyben az emberi lélek vágyait
    és elégedettségét érinti.
   
   ttps://www.youtube.com/watch?v=Q_5DG9BD-SU
   
   Johann Sebastian Bach (1685-1750) barokk-kori német zeneszerző, orgonista,
   hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles
   képviselője. A Lipcsei Szent-Tamás templom karnagya.

Martin Luther: Erős vár a mi Istenünk...(József Attila fordításában)

 

Erős vár a mi Istenünk,

Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.
 

Önnön erőnk csak délibáb
És bizony esnénk esten.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus a Győzedelmes.
 

S ha földön ördög nyüzsgene
És elnyelni akarna,
Meg nem riadnánk - ellene
Győz hitünk diadalma.
A világi úr
Tombolhat vadul,
Semmit sem tehet,
Ő megítéltetett.
Megrendül egy szavunkra.
 

Él, áll az ige igazul,
Akárki vesse-hányja.
Táborainkra száll az Úr
Szent Lelke, adománya.
Jóhír, nő, család,
Jószág, test, világ
Veszhet, vihetik
Veszendő kincseik', -
Miénk marad az ország.

(József Attila fordítása)

Erős vár a mi Istenünk, Luther Márton német evangélikus korálja, amelyet 1527 és 1529 között írt. A szövege a 46. zsoltár parafrázisa. Ezt a dalt a reformáció egyik legkedveltebb énekének tartják, és mozgósító hatása miatt a “harci dalának” is nevezik. 

A világegyetem üzenete...

Mit tudunk a világegyetemről? Ősrobbanás vagy intelligens tervezés? Mindent megdöntő tudományos felfedezések. Eljuthatunk-e más galaxisokra és találkozhatunk-e értelmes lényekkel? Vagy véletlen
történések véletlen termékei vagyunk csupán magunkra hagyva e hatalmas kozmikus térben?

A városi fények miatt az emberek többsége nem láthatja meg a csillagos égbolt titkokat rejtő csodálatos szépségét, lenyűgöző és elgondolkodtató látványát. Ezt hozza közel hozzánk Bakó László látványos,
értékes és érdekes előadása. 

https://www.youtube.com/watch?v=bRbFBJbiTsU

"Nincs egyetlen érző ember sem, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától,
mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az, ami a világmindenség rendjét megszabja. Ugyanez a kérdés támad bennünk, ha az emberi testbe helyezett liliputi világmindenséget kémleljük, vagy akár csak
azt a titkokat firtató emberi szempárt, amely minduntalan összefüggéseket keres a két világ között." 
(Selye János: Életünk és a stressz. s. könyvéből, 303. l. Akadémiai Kiadó. Bp. 1966.)

Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton jegyzeteiből...

 

Valamit mégis kéne tennem,
valamit a gyötrelem ellen.
Egy istent kellene csinálnom,
ki üljön fent és látva lásson.

A vágy már nem elég,
nekem betonból kell az ég.
Hát lépj vállamra, istenem,
én fölsegítlek. Trónra bukva
támaszkodj majd néhány kerubra.
És fölruházlak én, ne félj,
ne lásson meztelen az éj,
a szenvedést kapcsold nyakadra,
mintha kerek vércsík fakadna,
s az legyen langyos köpenyed:
szerettem növényeidet.
S helyezd el ékszeres szivedben:
hogy igazságra törekedtem.

Ennyi elég is. Mondd ki: jó itt,
és tedd hatalmas funkcióid,
csak ülj és nézz örökkön át.
Már nem halaszthatlak tovább.

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991), Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, 
a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd...

 

– Engedj, zászlórúd! Mért markolsz vissza a széltől?

– Rongy lennél egyedül. Így lobogó, lobogó.

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991), Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, 
a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.



A vers meghallgatható Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadásában,
néhány gondolat társaságában: https://www.youtube.com/watch?v=CjIGSthJHhs

Müller Péter: Mennyire sivár vagy gazdag a lelked?

 

"A kisgyereknek nem azért kellene művészetet, zenét, táncot, verselést, színjátszást tanítani, hogy ebből éljen - mert ebből egyre kevésbé lehet megélni -, nem is azért, hogy mutogassa magát, hanem azért, hogy boldogabb ember legyen.

Valójában még a sport is arra való: nem diadalt elérni, hanem a testet erőssé, széppé, egészségessé tenni. És a lelket is. Közöttük a legtöbb a derűs ember, a jó barát.

"Profi" szempontból ki lehet mondani, hogy egy gyereknek ehhez vagy ahhoz nincs tehetsége.

Ez csak annyit jelent, hogy nem ez lesz a kenyere. Nem ez a fontos.

Hanem az, hogy megőrizze a lélekszerűségét.

Másból fog élni, de azért meg kell építeni a testét, és meg kell tanulni hangolni a lelkét.

Tehetségtelen gyerek nincs.

Nem az a lényeg, hogy kiből lesz világbajnok, híres művész, és mennyire lesz majd eladható a piacon.

Milyen boldog sok felnőtt, mert gyerekkorában zenélt, szavalt, vagy valamiféle harcművészetet tanult! Akkor is, ha később egy hivatalban él, és soha nem tudja "gyümölcsöztetni" a tudását.

Az igazi iskolának a kérdése nem az, hogy "Mi leszel, ha nagy leszel?" hanem ez: "Ki leszel, ha nagy leszel?"

Milyen ember?

Milyen anya?

Milyen barát?

Milyen férfi, és milyen nő?

Jó, ha értesz a kibernetikához. Az is, ha jó rendszergazda, cégvezető, közgazdász leszel, de végső kérdés mindig az volt és az marad, hogy: Milyen ember vagy?

Mennyire sivár vagy gazdag a lelked?

Kibontott tartalmai nélkül, játéktalanul, az önfeledtségre való képesség nélkül az ember garantáltan boldogtalan lesz. Akármilyen sokra viszi."

Müller Péter: Részlet Játék az életünk c. könyvéből...