Szélsebesen tört ránk az óesztendő utolsó napja
Mintha csak egy gyorsröptű madár lett volna az
Idei évünk. Elillant, itt hagyott magunkra.
Mit hoz a jövendő, mi vár ránk az újabb évben?
Búcsút inthetünk vajon a sok búnak-bajnak,
Vagy learatjuk a hiábavalóság férges gyümölcseit?
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/342533
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Szeretnék hálát adni a rossz napokért,
mikor a remény vitorláit a bánat
tengerén már régóta nem találtam.
Szeretnék hálát adni az égető könnyekért
melyeket titokban, némán csorgattam
lelkem mélységes mély kútjába.
Szeretnék hálát adni a sok fájdalomért
melyek megtanítottak megbecsülni az élet
és az egészség csodálatos ajándékát.
Szeretnék hálát adni, hogy sosem vagyok
egyedül, kaptam Uram, Tőled bajba jutott
embereket, akiken még én is tudok segíteni.
Köszönöm, Uram az általad küldött
mentőcsónakot, mely időben érkezett.
Köszönöm, Uram a létrát, mit irgalmas
kezed hozzám a verembe bocsátott alá.
Köszönöm, Uram a gyógyírt, melyet
hiúságtól megvakult szemeimre kentél.
Köszönöm, Uram, hogy megmutattad
mások is szenvednek, törődésre van szükségük.
Szeretném megköszönni a jót, a rosszat,
az életet, a levegőt, a csillagokat éjjel,
a fényes napot az égen, a rigók énekét,
a felhők táncát, a mezők tarka virágát.
Szeretném megköszönni Uram, hogy
Te mindig fogod a kezem, bátorítasz.
Köszönöm, hogy velem voltál az Óévben,
Köszönöm, hogy velem leszel az Újesztendőben is.
(Íródott a 2022/2023-as évek fordulóján)
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/343516
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
A világ az isten kertje;
Gyom s virág vagytok ti benne,
Emberek!
Én a kertnek egy kis magja,
De az úr ha pártom fogja:
Benne gyom tán nem leszek.
(Petőfi Sándor: ÉN c. verséből részlet)
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor), 1823. január 1. - 1849. július 31.
Magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik
legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül
nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
Embernek lenni!
Csak-embernek, semmi egyébnek,
De annak egésznek, épnek,
Föld-szülte földnek
És Isten-lehelte szépnek!
Lerázom magamról a port,
Amit a századok ajka rámlehelt,
Ledobom a palástot,
Amit a Hivatal rámtekert,
És az apostol köntösét is szétnyitom,
Amit szent ujjak fűztek össze vállamon:
Nézzétek, itt vagyok.
Lepletlenül, akár egy fiatal fűz a márciusi szélben,
Amit a földanya megformált a mélyben,
Amint elgondolt az Isten öröktől való villanatában,
Fogantatásom titokzatos pillanatában:
Én, ember, egy a millióból.
Ne várjatok éntőlem prédikációt
És ódát és okoskodást ne várjatok:
Én azt beszélem, ami vagyok.
Apró vagyok, és nincsen bennem semmi jó:
És mégis, a gondolat, amely tagjaimat összetartja,
Öröktől való.
Nyomorult vagyok: nincs magamtól semmim
Ami több lenne a pornál,
És mégis, úgy akarta az, aki formált:
Ami vagyok, örökkévaló.
Semmi vagyok, egy milliomod,
De minden, mert mindnyájatok.
Nézzétek, ezek az erek milyen kékek:
Akár a ti eretek!
És piros bennük és meleg a vér,
Mint bennetek.
Nézzétek ezt a szájat:
Kenyérre és csókra és szóra született,
Mint a tietek.
Ez a két szem nézni és nevetni szeret,
És látni tanult és sírni szokott,
Mint a ti szemetek,
És álmélkodik reggeltől estig,
Mint ti és Plátó és a kisgyerekek.
Halljátok, a szívem hogy piheg?
Hallgassátok és megértitek,
Hiszen ő is, mint a ti szivetek,
Kilenc hónapon át pihegett
Egy édes anyának szíve megett,
És visszatér, mint ti visszatértek,
A földbe, amelyből vétetett.
És ez a lélek, érzitek-é,
Hogy lüktet és ölel a lelketek felé?
Ó nézzetek belé!
Magát mutatja, egyet mutat:
De ebben az egyben a ti arcotokat.
Tükör módjára tükrözi hűn:
Benne az erény és benne a bűn,
És minden érzés benne van,
Ami csak bennetek megfogan,
S kimerhetetlen mélyébe lenn
Piheg a mindennapi rejtelem:
A közös, a közös Végtelen.
Furcsa kis élőlény ez a gomba
Kinek látszólag nincsen semmi gondja.
Táplálja az erdő, boltba sose jár
Kalapját mindig a fején tartja.
Néhol fenn terem a magas fán
Néhol a föld alatt bújócskázik.
Van szelíd, ehető, tányérra tehető
Van mérgező, jobb az erdőben hagyni.
Fekete gyémántként nagy becsben tartják
Az értékes szarvasgombát, a finom fűszert,
Kiképzett kutyák keresve kutatják
Aranyáron is az ételek királya.
A közönséges tapló gyakori vendég az
Erdőben, otthon érzi magát a fák törzsén,
Több emeletes lakosztályából lenézi a világot,
Így lett az udvariatlan, goromba emberek névadója.
A gyilkos galócától óvakodj, az álcázás
Nagymestere lappangva tőr életedre.
Rókagomba az ínyencek örök kedvence
Érdemes reája vadászni, asztalodra tenni.
Világító gombák rejtélyes, titokzatos
Lények, titkukat meg tartják maguknak
Fényüknél a sötétben olvasni is lehet,
Létük ékes bizonyítéka a természet csodájának.
Furcsa kis valami ez a gomba
Kinek látszólag nincsen semmi gondja.
Nem is növény, nem is állat
Az erdő becses ajándéka a gomba.
Némely ember is olyan, mint a gomba
Látszólag nincsen neki semmi gondja.
Valójában kiismerhetetlen titokzatos
Lények vagyunk, akik nem tartoznak
Sem a földi, sem a mennyei világba.
Mindig úton vagyunk, vándorlunk
Vagy egyhelyben állunk. Olyan mindegy!
Gombamódra szaporodva mérgezzük
Halálra hajdan volt gyönyörű világunk.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
B oldog új évet, Boldog új évet!
E szavakat harsogja a nagy világ.
L opakodva közeledik a jövendő
É jfélkor átfordul az idő vaskereke
P etárdák, tűzijátékok riasztják az eget.
V ége lesz végre az óesztendőnek
E gy jobb évet várunk szívrepesve.
A ranyló sugarak csillognak nappal
Z afír kék éjben csillagok ragyognak.
Ú tat mutatnak egy igazabb hazába
J ó lesz, ha indulunk, ne késlekedjünk!
É vünk végét csendesen búcsúztassuk,
V igyázzunk mit kívánunk az újévben
K öszönet és hála, megelégedettség,
A pró örömök szegélyezzék utunkat
P ozitív szemlélet itassa át lényünket
U gorjunk hát bátran az újév karjába
J övőnket biztos kézzel kormányozzák
Á tsegít az égi hatalom minden bajon
N e féljünk rábízni magunkat az újévben!
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/342009
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
„Tudjuk, a karácsony a szeretet ünnepe. Az ajándékozás gesztusának is ez az értelme: önmagunkat, önmagunknak egy „részét” ajándékozzuk, adjuk oda másoknak. De ez
a jelképes gesztus akkor valódi, ha nem marad puszta jelkép. Azaz, ha minél teljesebb
az odaadásunk, s ha teljes emberségünk, minden képességünk, s minél tudatosabban
vesz részt benne. Csak így kerülhetjük el a csodálatosan harmonikus ünnep nemegyszer zavaró kísérőit, azt, hogy a három nap pillanatra se váljék terhessé vagy akár unalmassá.
Mert a szórakozás természete, hogy kiapad, egyedül a szeretet találékonysága kifogyhatatlan.”
Pilinszky János (1921-1981), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas,
József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének…
"Nem az a legszebb karácsonyi ajándék, amelyik a legtöbb pénzbe kerül, hanem az, amelyik a legtöbb szeretetet hordozza.
 |
| Árvai Márta: Havasi gyopár c. festménye... |
Minden voltál a Mindenségben, Király,
s most tehetetlen, síró kisgyerek.
Ne félj, Fiam, ha fáj majd a magány,
Veled leszek
Szeretem benned minden gyermekét
A világnak, amelyben fény leszel
Szemedben minden ember kínja ég,
ha könnyezel
Ember leszel – a legigazabb Ember!
Fényruhádért gyűlöl majd e világ
De hódol néked a tajtékzó tenger,
s a kis virág.
S ha végtelenbe nyúló lépteid
Megszakadnak e földi lét delén
Én köszöntlek elsőként álmaid
új reggelén.
Árvai Márta lelkész, festőművész
Biztató gondolatok az esztendő minden napjára....
DECEMBER - AGAPÉ, a keresztről sugárzó világosság...
26.
"A golgotai kereszt az a gerenda, melyen az élet hajótöröttjei a földi lét hullámverésén át a mennyei partra menekülhetnek. A keresztyénség középpontja a kereszt, és a kereszt értelme a közbenjáró kegyelem. - A kereszt a kegyelem győzelmi lobogója. A kereszt világitótorony, mely a vihartól hányatott irányt mutat a biztos révhez. Aki nem látja a keresztfán Krisztus kiengesztelő áldozatát, az hiába néz a keresztre. - Jézus a keresztről és a kereszt által lépett trónjára. A keresztről szóló beszéd a gonoszság ellen viselt hadjáratnak leghatásosabb fegyverneme. - Aki a keresztről prédikál, hadat üzen a sötétségnek. A kereszt az atyai házra kifüggesztett lámpa, mely világit, hogy a tékozló fiak hazataláljanak." (Spurgeon)
27.
"A természetes emberi szeretet tárgya szépségétől, jóságától függ. Azokat választjuk barátunknak, akik kedvesek hozzánk, tetszenek nekünk. Abba leszünk szerelmesek, aki kiegyensúlyozott, értelmes és vonzó. Elfordulunk a csúnyától, a középszerűtől, a tudatlantól, a bántó tulajdonságokkal rendelkező személyektől. Az agapét viszont nem a tárgyában rejlő szépség vagy jóság kelti életre." (Sarkadi Nagy Pál)
28.
"A szeretet az egyetlen, ami tékozlás útján gyarapszik." (R.R.Huck)
29.
"A szeretetnek nem azzal kell törődnie, hogy vajon viszonozzák-e, inkább azt kell keresnie, aki rászorul. De ki szorul rá jobban a szeretetre, ha nem az, aki maga is minden szeretet nélkül, gyűlöletben él? Ki méltóbb tehát a szeretetre, ha nem az ellenségem, hol magasztalják gyönyörűbben a szeretetet, ha nem az ellenségeim között."
( Dietrich Bonhoeffer)
30.
"Akik Istent szeretik, minden javukra van, még a tépés, még a szaggatás is. Finommá, lággyá teszik az elkérgesedett emberi lelket, a szeretetnek olyan mélységét és erejét hozzák felszínre, amelyet e nélkül el sem lehet képzelni." (Gyökössy Endre)
31.
Szilveszterkor lépjük át az új év küszöbét, s az elmúlás szomorúságán átragyog az újrakezdés mosolya. A szilveszteri „hangulat” nagyon is összetett valami, s kivált az a hívő számára. Hála és remény, számadás és tervezgetés, mulatság és komolyság, bánat és öröm találkozója a szilveszteri „tizenkettő”. Az egyetlen ünnepünk, mely túlmutatva önmagán az egész esztendőt felidézi bennünk. Szilveszterre azt is mondhatnánk, hogy magának az Időnek ünnepe, magának a titokzatos földi Időnek a megszentelése. Épp ezért sokszor az az érzésem, hogy rosszul ünnepeljük. Tulajdonképpen csendben, szinte hallgatózva kellene fogadnunk, mint valaki a hóesés kezdetét lesi, vagy a csillagok neszére figyel, vagy mint a gazda, ki az éjszaka csendjéből a vetés növését szeretné kihallgatni. A Szilveszter mégis a féktelen, a karneváli öröm órája lett, s mintha emögött az öröm mögött még ma is valamiféle pogány szív dobogna. Nem csoda aztán, ha újév napja sokak számára a kijózanodás szürke szomorúságával egyenlő. Pedig gyönyörű alkalom az igaz derű s tegyük hozzá: a földi öröm számára. Mert valóban az: „földönjáró” ünnep, s ezt a „földi mosolyt” nem is szabad megtagadnunk tőle. Tizenkét óra van. Az éjszakában most fejezte be körforgását a Föld, s most kezd egy újabb égi kör írásába. Fejünk fölött, mint forgó kristálygömb, a csillagos egyetem. De a mi szívünk e pillanatban egyedül Övé, e csodálatos mozgás, múlás és érkezés Uráé. S ezt ne feledjük el a legharsányabb szilveszteri zsivajban se: véghetetlen csendben és szelíden Isten most hajtja át csillagnyájait az óesztendőből az újesztendő mezőire.
(Pilinszky János)
Az idézeteket összeválogatta: Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője
A teljes ídézetgyűjtemény az alábbi linken megtekinthető:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html
Biztató gondolatok az esztendő minden napjára....
DECEMBER - AGAPÉ, a keresztről sugárzó világosság...
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/341504
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Biztató gondolatok az esztendő minden napjára....
DECEMBER - AGAPÉ, a keresztről sugárzó világosság...
12.
"A kereszten válik láthatóvá a legjobban Isten szeretete, az AGAPÉ. Ott materializálódott. Ég és föld között, emberi testben ott függ az AGAPÉ. Nem a szögek tartják, hanem a szeretet." (Gyökössy Endre)
13.
"A szeretet örökké él, nincs kezdete, nincs vége... a szeretet révén ismeri meg az ember az Istent és emelkedik fel az égig." (Liviu Rebrenau)
14.
"Amikor az Istent elhagyta az ember, akkor a szeretetet is elhagyta. Ezért képtelen boldogan élni. Ezt az elveszett szeretetet keresi, és ha nem találja meg, be nem vallott nyomorúságában pótolni igyekszik az űrt. Amit hiányként magában hordoz, azt mással akarja helyettesíteni. A pótszerek egész raja veszi körül: alkohol, pénz, szenvedélyek, élvezetek, mámor, amelyek mind illúziónak bizonyulnak, az embert kielégíteni nem tudják, mert az embernek nem valami hiányzik az életéből, hanem valaki. Maga a szeretet, az Isten. Az ember éltető elemét hagyta el, amikor az Istent elhagyta. Láttál-e már halat szárazon? Még lélegzik, kapkod levegő után, egy darabig még kínlódik, míg végül kimúlik. Ez az ember sorsa is. Előbb vagy utóbb, öregen vagy fiatalon megfúl szeretet hiányában. Isten az embernek nem ezt a sorsot szánta. Ha kiestünk éltető elemünkből, vissza lehet kerülni oda ismét." (Visky Júlia)
15.
"Isten irgalmas szeretete... belénk helyez valami jót önmagából, hogy gyarlóságaink, hibáink ellenére is szerethetők és elfogadhatók legyünk." (Simon András)
16.
"Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta." (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij)
17.
"Az önfeláldozás a fáradtságot nem ismerő áldozat; a szeretet mértéke." (Müller Péter)
18.
"Isten szeretetében az a különleges, hogy több milliárdnyi ember között is mindegyikünket meg tud ajándékozni az egyediség tudatával." (Hans-Joachim Eckstein)
Az idézeteket összeválogatta Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője
A teljes idézetgyűjtemény az alábbi linken megtalálható:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html
Uram! Mit is mondhatnék, elrejteni Előled utaimat nem lehet.
Messziről látod mennyire hatalmába kerített a magabízás lelkülete.
Amikor jól mennek a dolgaim, miért is beszélgethetnék Veled?
Jól meg vagyok én magammal, magamban, nincs szükségem Rád!
De érjen bármi bosszúság, fájdalom, kínzó veszteség máris
Hozzád hajt a vágy kitárni szívemet, kérni bocsánatodat:
Óh, hogyan is tud a Te balga, esendő gyermeked felnőttként is
Téged feledve élni. Miért oly kevés a hálaszó, mely Téged
illet mindenkor mindenért. Miért távolodunk el Tetőled?
Advent idején észbe kapunk, nekiindulunk, hogy az üzletek
polcain keresve megtaláljuk a megváltásunkat. Az elmaradt
törődést, szeretetet, figyelmet amit egész évben nem adtunk
és nem is kaptunk látványos, mulandó tárgyakkal fejezzük ki.
Látod, Uram ahogyan, mint apró hangyák szaladgálunk fel és alá,
Mindig ott keressük a boldogságot, ahol biztosan nem található.
Kérünk gyermeki hitet, boldog reménységet, őszinte szeretetet
Kérünk békességet itt a földön, és jóakaratot minden emberhez!
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/340802
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
