Juhász Gyula: Megállani...

 

                                                          saját fotóm: Tükörkép...(H.Gy.)

Megállani bátran - nem egész világgal, -

Önmagunkkal szemben egy szoba zugában

Néha gyönge lelkünk ó be igen átall.

Megállani bátran és felelni büszkén:

Még valaki volnék, még nem akarok, nem,

Tüzeket orozni más valakik üszkén!

Megállani bátran és a kis szobában

Megtalálni mindent, magunkba merülve,

Mindent, ami a nagy, mély világra rávall!

Megállani bátran, vagy leülni gyáván,

Vagy átkot sziszegni, vagy csak befordulni

Könny és remény nélkül bús, idegen párnán.

Juhász Gyula (1883-1937) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik
legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb 
magyar lírai kifejezője.