Jön az Advent!
Ezt harsogja a világ.
A városokban, falvakban
Felkapcsolják az ünnepi fényeket.
Jól látható helyeken óriáskoszorúkat
Helyeznek el, rajtuk négy gyertyával.
Az egyik a hit, a másik remény
A harmadik az öröm, a negyedik a szeretet
Lángjait jelképezi így december havában.
Aztán ahogy jött el is múlik a Karácsony!
A fényeket kikapcsolják, a koszorúkat lebontják
Kihunynak a lángok az emberek szívében is.
Emberek! Nem kéne ennek így lennie!
Lehetne boldog várakozás egész évben a teljes nagyvilágban.
Töltsétek meg szívetek kamráit tiszta fényetekkel: élő hit,
boldog reménység, felhőtlen öröm, s határtalan szeretet forró lángjaival.
Adjunk belőle azoknak akik már nem tudnak hinni semmiben,
Remények nélkül, csüggetegen a szeretetlenség pókhálójában vergődnek.
Kezdjük el hát végre együtt felépíteni a melegedő szívek világát!
Gyújtsuk meg a gyertyákat, gyújtsuk meg újra és újra, ne hagyjuk ki aludni a lángot
Talán meg nem késő, talán meg nem késtünk el!
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/341504
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése