2020. december 26., szombat

Emlékezz vissza az útra...(ének)

 

                                                       Árvai Márta: Vándor c. festménye...


https://www.youtube.com/watch?v=DlR_ivXfRrw

És emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a
pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben;
vajjon megtartod-é az ő parancsolatait vagy nem? 
És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned
adá a mannát, amelyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember
nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, ami az Úrnak szájából származik.
 A te ruházatod le nem
kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendőtől fogva. 
Gondold meg azért a te
szívedben, hogy amiképpen megfenyíti az ember az ő gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened; 
És
őrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az ő útján járj, és őt féljed. 
Mert az Úr, a te Istened jó 
földre visz be téged; bővizű patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, amelyek a völgyekben és a
hegyeken fakadnak. 
(5. Mózes 8:2-7)


További énekek az alábbi linken meghallgathatóak Árvai Márta szerkesztésében:
https://www.youtube.com/@maranatha3071/videos

2020. december 25., péntek

Túrmezei Erzsébet: KENYÉRNEK JÖTTÉL ...

 

                                                                 Árvai Márta festménye...

Kenyérnek jöttél éhező világba,
világosságnak sötét éjszakába,
fényes hajnalnak, örök ragyogásnak,
vak zűrzavarban bizonyos tanácsnak.
Jöttél útnak, igazságnak, életnek,
s kicsiny gyermekként jászolba fektettek,
Jézus, Jézus!
Mért sínylődnénk hát éhezve, szegényen,
mért tévelyegnénk világtalan éjben
tanácstalanul és halálraváltan
és úttalanul a hazug világban,
amikor benned mindent megnyerhetünk,
kis jászlad elé odatérdelhetünk,
Jézus, Jézus! Túrmezei Erzsébet (1912-2000), 
 evangélikus költő, műfordító, tanár.

2020. december 21., hétfő

2020. december 11., péntek

Harmati Gyöngyi: Gyertyalángok üzenete...

 



H it lángja vagyok, ragyogó fényem
I gazságot hirdet a gonoszság világában
T ámasszatok létrát az ég és a föld közé.

R emény lángja vagyok, smaragdzöld fényem
E gybekapcsolja a Föld minden nemzetségét
M egmutatja mi a fontos, miben bíztok, miért
É rdemes gyengécske fényünkkel felétek szolgálni
NYugodt szívvel örökké boldogságban fényleni. 

B éke lángja vagyok, azúrkék fényem
É gi jelként világit a sötétségben
K eressetek míg megtalálható vagyok
E l ne űzzetek önző vágyaitokkal.

Szeretet lángja vagyok, rubint piros fényem
E egymáshoz vonja kihűlt szívetek
R eszketeg lelketeknek melegséget hozok
E gymás felé nyújtsátok ki kezetek
T étova mozdulatok semmivé foszlanak
E gymást magatoknál jobbnak tartsátok
T itkos receptünket ím megosztom veletek.

Harmati Gyöngyi

       S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/302991

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

2020. december 9., szerda

Fodor Ákos: Korrekt futurológiai jelentés...

 

                                                         saját fotóm: Tükröződés...(H.Gy.)

Egészen biztos,
hogy előbb-utóbb ez vagy
az lesz, így vagy úgy.
Fodor Ákos (1945-2015), magyar költő és műfordító,
a magyar haiku egyik leghíresebb mestere.

2020. december 6., vasárnap

Harmati Gyöngyi: Adventi készülődés...



A ranyszínű ég alatt valami mozgolódik
D rága Isten-gyermek földre jönni készül
V árakozás boldogító békessége szálldos
E ngedd be életedbe, had tegyen rendet  
N yugodtan rábízhatod, tudja mi a kacat 
T isztítsa ki elrejtett, eltitkolt vétkeid 
I steni szeretete által jobb emberré válhatsz. 

K eressük a szépséget, az igazságot 
É lő hitünk kulcs a boldogság lakatán
S zemünk újra képes látni a fényt
Z örgető keze nyomán lezárt ajtók nyílnak
Ü dvösségünk Nála biztonságban
L elkünket öltöztessük hófehér ruhába
Ö rök biztonságában megnyugodhatunk
D e csak benne bízzunk egyes egyedül
É ltet minket az Ő végtelen kegyelme
S zeretete megszületik most a szívünkben.

Harmati Gyöngyi
    S.D.G.


Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/300365

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

2020. december 5., szombat

Harmati Gyöngyi: Szilveszteri anzix...

 

                                                           Arvai Marta festménye....

SZ ilveszter éjszakán búcsúzik az óév
I llékony mosolyát háta mögött hagyja
L erázza magáról az elmúlt napok porát
V iharvert, megtépázott gúnyája helyett
E lőkészíti az újév hószínű köntösét
SZ eretettel, békével vastagon kibéleli
T elerakja hittel, megújult reménnyel
E l is indul vele hisz lejárt az ideje
R eá várnak az újesztendő napjai
I tt az ideje a stafétabotot átadni

K edvesen, jóakarattal fogadjátok
É nekszóval vidáman köszöntsétek
P illanatra se feledjétek, hogy új
E sztendőtök minden órája, perce  
S zívetek, belső világotok tükörképe 
L elketek állapota kihat a világra
A zt kapjuk csak vissza amit adtunk
P róbáljuk meg egymást jövőre jobban szeretni!


Harmati Gyöngyi
         S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/300874

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM





2020. december 4., péntek

Illyés Gyula: Sokszoros szeretet...

 

                                                                   Árvai Márta festménye...



(Az őszi Tihanyból 6.)

Minden örömöm megkétszerezem
azonmód, ahogy véled megfeleztem.

Óh, ostobák, kik nem kétszeresen
éltek, kik nem szerettek önfeledten,
nem osztódtok – nem csak szerelemben!
És ostobák mi, százszor ostobábbak,
kik nem hiszünk e szép példaadásnak,
fönnen kiáltja, csak sziveden áll, hogy
kapj egy helyett sorsot két milliárdat –
a szeretettől, mely soha el nem fogy.


Illyés Gyula (1902-1983), háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.

Goethe kétsorosaiból...

 


"Hogy fölfrissülj a nagy egészbe,
Lásd meg az egészet minden kicsi részben."


"Tudd, hogy intézd bölcsen életed?
Légy víg! - ha nem megy, légy elégedett."


Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832), német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, jogász
és politikus. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, 
a dráma és az epika műnemében egyaránt remekművek sorát alkotta.


Várnai Zseni: Csodák csodája...

 


                                                       Árvai Márta: Tavasz c. festménye...


Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!

Várnai Zseni (1890-1981), születési nevén Weisz Eugénia zsidó származású
József Attila-díjas költő, Peterdi Andor író felesége, Peterdi Mária írónő és
Peterdi Gábor festőművész édesanyja.

Zelk Zoltán: Kegyelem...

 



Sohase lép gyíkra, csigára

soha egy föltámadt fűszálra
a földön járó Isten lába
de vétkeinket eltapossa
mert vétkeinket megbocsátja.


Zelk Zoltán (1906-1981), Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró,
2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Károly Amy: Szó...

 

                                                   saját fotóm: Hampton Court palota, London...

                                                                       



Vannak csendek,

mikor a percet

átüti a szó.

Nyiss ki ajtót és ablakot,

Isten a látogató.

 

Hagyd minden dolgod,

a szóra figyelj.

Oly ritkán hallható.

 

Átömlik rajtad mint egy ölelés,

mikor Isten meglátogat.

Te vagy a hang,

a szó.


Károlyi Amy (1909-2003), József Attila-díjas magyar költő, műfordító.
1946-tól Weöres Sándor Kossuth-díjas író felesége volt.

Baranyi Ferenc: Csöndtelenül...

 

A "törvénytelen" szeretők nem
fordítják fény felé az arcuk,
mosolyuk is árnyékba rejtett
s kétszer sötétebb a haragjuk.
Szeretni kölcsönágyra járnak
diszkrét csörgésű kulcscsomóval
egymás mezítlen melegéhez
szorongva érnek, mint a tolvaj.
Nem ismerik a gondtalan nász
fegyelmezetlen őrülését,
neszekre függesztett figyelmük
rándulni kész akár a vészfék.
Nem bújnak össze önfeledten,
csak félve egymáshoz lapulnak,
ernyedten is olyan feszültek,
mint puska ravaszán az ujjak.
Sivár magányuk sem magányos:
presszókban ülnek félaléltan,
egymás mellett egymásra várnak,
kettesben is emberkaréjban,
nem ismerik a délutáni
szelíd szieszták tiszta csöndjét,
ezer felől figyelt magányuk
sosem lesz páros egyedüllét,
sorsuk zsibongó hontalanság,
akár utcára kivetetté.
A "törvénytelen" szeretőket
a csönd hiánya űzi ketté.
(1966) Baranyi Ferenc (1937-    ), Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
Írói álneveFrancesco del Sarto

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában...




Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.



Diósadi Ady Endre (1877-1919), születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb
magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. 
A műveltségről, irodalomról írt cikkei
a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.

Pilinszky János : Egy életen keresztül...

 

                                                    saját fotóm: Két pitypang egy pár? (H.Gy.)

1

Mi törjük el, repesztjük ketté,
mi egyedűl és mi magunk
azt, ami egy és oszthatatlan.
2
Utána azután
egy hosszú-hosszú életen keresztűl
próbáljuk vakon, süketen, hiába
összefércelni a világ
makulátlan és eredendő szövetét.
3
Gyerekkorunkban meg kellene halnunk,
tudásunk csúcsán, alázatunk magasán,
de tovább élünk, foltozgatva és
tóldozgatva a jóvátehetetlent.
4
Még jó, hogy elalhatunk közbe-közbe
és utóljára.


Pilinszky János (1920-1981), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője,
Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.

Garai Gábor: Bizalom...

 

                                                    Árvai Márta: Vadrózsák c. festménye...


S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha éppen az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
és ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hizlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom, hogy nem érdemes!

Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen
magányban, mert irgalmatlan az élet. -

De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárult kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!

Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva megint betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.

De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint mamut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.

/1964/

Garai Gábor (1929-1987), Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus.

2020. november 29., vasárnap

Harmati Gyöngyi: Adventi sugárkoszorú...







A négy égtáj felől sebesen törj elő Lélek
Minden ember sóvárogva várja jöttödet.
Oszlasd el a félelem és a magány sötét,
Sűrű fátyolát, mely fojtogató ködként 

Rátelepszik ezernyi sebből vérző világunkra.
Úgy várjuk már a HIT, a REMÉNY, a BÉKE
És a SZERETET fénylő sugaraiból font koszorúdat,
Mely védernyőként ráborul a szomjazókra. 

Gyógyítsd önzéstől jéggé dermedt szívünk,
Reszketeg lelkünk. Azt kívánjuk ne csak pár
Hétig, de életünk minden napján lakjál nálunk, 
Ragyogásod töltse be minden porcikánkat.

Harmati Gyöngyi
        S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/299634

További verseim az alább linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Marilyn Monroe: A legjobb smink...

 



"A mosoly a legjobb smink, amit egy nő viselhet." 

Marilyn Monroe (1926-1962), amerikai színésznő,
fotómodell és énekesnő. 

2020. november 27., péntek

JEAN RACINE - Egy keresztény panasza...


(Egy keresztény panasza amiatt, hogy magában ellentmondásokat tapasztal.) 


Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadása a versről itt meghallgatható: 
https://www.youtube.com/watch?v=5XbYMJkJEVs

 

Uram, mily szörnyű háborúság!

Magamban két embert lelek.

Harcol az egyik, hogy legyek

szerető szívvel hű tehozzád.

A másik meg merő dacosság

törvényed ellen, ellened!

 

Az egyik csupa fény és szellem;

azon van, hogy égre tapadt

szememnek az örök javak

kincsén kívül semmi se kelljen.

A másik súlyával szünetlen

földre görbeszti vállamat.

 

Jaj, magammal víva csatákat,

békét ígyen hol lelhetek?

Akarom, s mégse köthetek.

Akarom, s jaj - ily bajt ki látott! -

A rosszat teszem, mit utálok,

és nem a jót, mit szeretek.

Szent kegyelem, ó, üdv sugára,

jöjj, békíts végre össze már:

édes erőszakkal akár

ejts rabságba, vidd szolgaságba

a lázadót; ő is kívánja,

mert gazdája most a halál

 

(Illyés Gyula fordításában)


Jean Racine (1639-1699), francia író, drámaíró. A franciák nagy századának
klasszicista drámaírója Pierre Corneille és Molière mellett.

Túrmezei Erzsébet: Fogynak a fények...





Fogynak a sugarak, a fények...

elfogy az őszi napsugár.
Fogynak a kerti virágok...
elfogy a szín, a virág.
Fogynak a levelek a fákon...
elfogy a sárga levél.
Fogynak a dalok az erdőn...
elfogy és halkul a dal.
Fogynak a percek, az évek...
elfogy és elfut az év.

De nem fogy el Isten kegyelme...
mindennap új kegyelem.
És nem fogy el Krisztus szerelme...
mindennap új szeretet.
Nem fogy el a Szentlélek fénye...
mindennap új ragyogás.

S fogyhat és futhat az év,
fogyhat az erdőn a dal,
fogyhat az őszi napsugár:
mindennap új kegyelemben,
mindennap új szeretetben,
mindennap új ragyogásban
visz az út hazafelé.


Túrmezei Erzsébet (1912-2000), 
 evangélikus költő, műfordító, tanár.


2020. november 25., szerda

Harmati Gyöngyi: Szilveszter idején...


                                                            
                                                  Arvai Marta festménye....


Szilveszter, szilveszter rövid a te királyságod
Egy röpke napon át viselheted diadémod.
Egyetlen éjszakádon az egész világ harsogva
Ünnepel, fújják a papírtrombitát, robbantják a

Sziporkázó tűzijátékot, mulatják az elfolyt évet
Próbálják feledni ami rossz volt, talán sikerül(het)
Születnek fogadalmak, mit teszünk majd másképp
Amiről előre tudjuk úgy sem lesz majd másképp.

Az idei szilveszter rendhagyó módon alakul
Feltesszük a maszkot, állunk majd egymástól
Másfél méter távol. Kézfogás, ölelés elmarad
Virtuális köszöntés, koccintás divat lesz az idén.

Napok, hónapok, évek, hátunk mögött maradoznak
Ki tudja mi vár még ránk, amíg az idő óriáskereke 
Szüntelen csak forog. Öltöztessük lelkünket a HIT

Hófehér a REMÉNY smaragdzöld és a SZERETET
Lángvörös fonalából szőtt isteni kegyelem égi köntösébe,
Így fogadjuk bármi vár is ránk az újabb esztendőben.
    (2020. szilveszterén)

Harmati Gyöngyi
   S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/300598

További verseim az alábbi linken olvashatóak:

Márai Sándor: „És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb....”

 

                                                            saját fotóm: Zsibvásár...(H. Gy.)


„És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb....”

„A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.”
(Füves könyv – Az igényről)

Márai Sándor (1900-1989), eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott.

DOKUMENTUMMAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK

2020. november 22., vasárnap

Karel Čapek: Az öt kenyérről...

 

Reményik Sándor: Jóakarat...

 


„Én jót akartam, – s minden rosszra vált…”
Van-e szörnyűbb szó, szörnyűbb tőrdöfés;
Mellyel a szív magának ád halált,
S önnön hajába markol szaggatón
A kétségbeesés?!
„Én jót akartam.
Zephirt vetettem, – és vihart arattam. –
Szóltam a földnek: gyorsabban forogj! –
S megindult alattam,
Mint a horkanó paripa, vadul.
Egy tégla nem tetszett a templomfalban,
Megmozgattam, – s a templom összedőlt.
Én jót akartam.”
Mikor eljő az ítéletnek napja,
A végső nap,
S a maga jussát minden szív kikapja,
Mikor a Bíró rátekint merőn:
Egyensúlyozni bűnök tonnasúlyát,
Egy hópehely a másik serpenyőn,
Lángtengerek közt keskeny tejfolyó.
Kárhozat-földjén üdvösség-barázda:
Jóakarat – elég lesz ez a szó?…

Reményik Sándor (1890-1941) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra 
kiemelkedő alakja. Írói álneve: Végvári.

2020. november 18., szerda

Egy nemes ember hagyatéka...

                                                Árvai Márta: A tíz szűz példázata c. festménye...
 

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig.

Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén.
Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte:
- "De hol vannak a lámpák? - Miként világítják meg a templomot?"
Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék
fel a falra:
- "Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember. Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."
Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva?
Azon a helyen világítunk ahová Isten helyezett minket? (Forrás: Internet)