Fogynak a sugarak, a fények...
elfogy az őszi napsugár.
Fogynak a kerti virágok...
elfogy a szín, a virág.
Fogynak a levelek a fákon...
elfogy a sárga levél.
Fogynak a dalok az erdőn...
elfogy és halkul a dal.
Fogynak a percek, az évek...
elfogy és elfut az év.
De nem fogy el Isten kegyelme...
mindennap új kegyelem.
És nem fogy el Krisztus szerelme...
mindennap új szeretet.
Nem fogy el a Szentlélek fénye...
mindennap új ragyogás.
S fogyhat és futhat az év,
fogyhat az erdőn a dal,
fogyhat az őszi napsugár:
mindennap új kegyelemben,
mindennap új szeretetben,
mindennap új ragyogásban
visz az út hazafelé.
Túrmezei Erzsébet (1912-2000),
evangélikus költő, műfordító, tanár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése