Tolsztoj: A szellemi mérgezésről....

saját fotóm: Kilátó, készült a Jeli arborétumban...
(H.Gy.)

"A különbség a mérgező anyag és a szellemi méreg között az, hogy a
 legtöbb mérgező anyag undorító ízű, míg a szellemi mérgek újságok
 és buta könyvek formájában gyakran csábítók."

Lev Tolsztoj (1828-1910), orosz író, filozófus; az orosz irodalom és a világirodalom
egyik legnagyobb alkotója,

Isten hord karjain.....(ének)

https://www.youtube.com/watch?v=-OVE32rE4ls


Isten hord karjain ne csüggedj el,
Védelme biztató, jöjj ismerd fel!
Hatalmas karjain magához von,
Nem árthat semmi sem, Ő oltalom.

Kézen fog Isten és vigyáz reád,
Szeret mint gyermekét, hisz Ő Atyád,
Hitben e szent tudat, sziklaszilárd,
Hűsége megmarad próbákon át.

Isten hord karjain magányodban,
Meghallgat könnyező fohászodban.
Ha a sok gond alatt megfáradt vagy,
Felvidít hű Urad, bízd rá magad!

Kézen fog Isten és vigyáz reád,
Szeret mint gyermekét, hisz Ő Atyád,
Hitben e szent tudat, sziklaszilárd,
Hűsége megmarad próbákon át.

Isten hord karjain ínségedben,
Elmúló életed sok terhében,
Megáll az Ő szava, vissza nem tér,
Fogadd be benned is örökké él.

Kézen fog Isten és vigyáz reád,
Szeret mint gyermekét, hisz Ő Atyád,
Hitben e szent tudat, sziklaszilárd,
Hűsége megmarad próbákon át.

További énekek az alábbi linken meghallgathatóak Árvai Márta szerkesztésében:
https://www.youtube.com/@maranatha3071/videos

A Tejútrendszer.....dokumentumfilm

Csodálatos utazásra hív ez a film az Univerzum határain....

https://www.youtube.com/watch?v=YGvyJgp-KjU#t=14

A hülyeség kora...(A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik.)

A film 2055-ben, egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük
meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a főszereplő, 
egy idős történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben.
Az archív felvételeken olyan, ma élő húsvér személyek története elevenedik meg,
akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás
globális hatásaitól.

https://www.youtube.com/watch?v=nYMKuuiw1uw

Hasonló témájú anyagok az alábbi linken találhatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%96SSZEOML%C3%81S-KUTAT%C3%81S

Nincsenek szürke hétköznapok...(Egy különös álom)

      Nemrég olvastam egy érdekes történetet: egy ember elment a bölcs álomfejtőhöz, hogy magyarázza meg különös álmának a jelentését. Azt álmodtam, meséli a bölcsnek, hogy reggel munkába indultam, rosszkedvűen és unottan, mint általában. Az udvarom a házam tájéka olyan volt, mint a valóságban. Miután kiléptem a kapun és elindultam a járdán előttem hevert egy szürke kő. Belerúgtam, mire az elrepedt és a belsejéből kipattant egy gyémánt. Elszaladtam vele egy barátomhoz, aki ért a drágakövekhez, ő is gyémántnak látta, de azt mondta, vigyem el az ékszerészhez, ő biztosan megállapítja. Észrevettem, hogy a járdám mellett az árokparton még sok ilyen szürke kő hever, összeszedtem mind, és rohantam az ékszerészhez. Még soha nem találkoztam ilyen nagy és tiszta gyémánttal, lelkesedett. Kipakoltam a sok egyforma szürke kövemet, izgalmamban el is felejtettem mondani neki, hogy a gyémánt is egy ilyennek a belsejében volt, és arra kértem vágja el őket, hátha ezekben is találunk valami értékeset. Ő bizalmatlanul nézte a sötétlő halmot, majd legyőzve utálkozását, egyet megfogott és vijjogó gépével kettévágta. Smaragd volt. A következő rubin, utána valami csodaszámba menő ritkaság, minden kőben volt valamilyen drágakő. Felfoghatatlan kincs feküdt előttem, szikrázott, tündökölt ezerféle színben, a belsejükben rejtőző érték. Én pedig döbbenetemben felébredtem. De nem tudok szabadulni az álomtól. Mondd, mit jelenthet? A szürke kövek a mindennapjaid, mondta a bölcs. Éppen ideje, hogy felfedezd: valóságos kincsesbánya a mindennapok sokasága. Dolgozni kell rajtuk, az igaz, de ha jól megmunkálod őket, gazdagabb leszel mindenkinél. 
      Már reggel vedd kezedbe napodat, hogy megláthasd benne a hűség gyémántját, a bizakodás smaragdját, a szeretet rubinját, a reménység és a hit fénylő drágaköveit, és a többi kincset, mely bennük rejtőzhet. Mától kezdve soha nem beszélhetsz szürke hétköznapokról, hiszen láthatod, mi rejlik bennük!

(Forrás: Internet)

Egy különleges bankszámla! - Te mit kezdenél napi 86.400,-Ft-tal?

saját fotóm: Óra...(H. Gy.)

"Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk."

(Zsoltárok könyve 90: 12)

Képzeld el, hogy egy bank ügynöke megkeres, és azt közli veled, hogy egy érdekes nyereményjáték keretein belül a bank egy különleges ajándékkal lep meg. Nyit a nevedre egy számlát, amelyre minden reggel átutalnak 86 400 forintot, amit a nap folyamán el kell költened. Szabadon rendelkezhetsz a pénzzel, arra költöd, amire akarod. A játéknak csak két szabálya van.

Az első szabály, hogy mindazt a pénzt, amit napközben nem költöttél el, este visszaveszik tőled, csalni nem lehet, tilos áttenni az összeget egy másik nap számlájára, vagy félretenni a későbbi nehezebb időkre, csak elkölteni lehet. Amit nem költöttél el, visszaveszik. De másnap reggel a bank új számlát nyit a nevedre, rajta ismét az egy napra szóló 86 400 forinttal. Minden reggel, alighogy felébredsz, kapsz 86 400 forintot, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy a nap folyamán költsd el, mert a számládat este, amikor lefekvéshez készülsz, lenullázzák.

A második szabály, hogy a bank minden előzetes figyelmeztetés nélkül bármikor véget vethet ennek a játéknak, akármelyik pillanatban közölheti, hogy a számlát lezárják, és a játéknak nincs többé folytatása.

A kérdés, hogy mit tennél ebben a helyzetben, hiszen sok pénzről van szó. Talán el sem tudjuk képzelni, hogy mire költenénk, hiszen lehetetlennek is tűnhet minden nap ennyi pénzt elkölteni. Vajon hogy tudnánk gazdálkodni egy ilyen lehetőséggel? Elköltenéd, az utolsó fillérig? Önmagadra csupán? Azokra is, akiket szeretsz, családodra, barátaidra, rokonaidra, esetleg idegenekre is?

Bármennyire is hihetetlennek hangzik, ez a játék létezik  az életedben. Isten születésed pillanatában megnyitotta életed számláját, melyre, mint egy mennyei bankigazgató átutal neked naponként 86 400 másodpercet, pillanatot. 86 400 másodperc nem több nem kevesebb, mint 24 óra, amit naponként ajándékba kapsz Istentől. Az említett játékszabályok is szigorúan érvényesek, hiszen a fel nem használt, vagy eltékozolt pillanatokat nem viheted át a következő napra, és az életünk is bármikor véget érhet.

Életünk minden pillanata ajándék. Az időnek értéke van. Ugyan közülünk senki sem keres másodpercenként egy forintot, mégis sokkal nagyobb ajándék ez, mintha egy valós bankszámlára utalnák az említett összeget forintban, vagy bármilyen más pénznemben. Az elveszített pénzt vissza lehet szerezni. Az embert érhetik anyagi károk, csődhelyzetek, de minden veszteség pótolható. Az embernek elpusztulhat a jószága, de vehet vagy nevelhet másikat. Leéghet vagy összedőlhet a háza, azt is újjá lehet építeni. De az elvesztett időt nem lehet visszaszerezni. Nem kaphatod vissza a megállóban vagy a vonaton töltött óráidat, melyeket évtizedeken keresztül naponként elveszítettél, amikor a munkahelyedre ingáztál. Nem adhatod vissza a családodnak azt az időt, amit nem rájuk szántál, hanem a kocsmában töltöttél el. Nem kaphatod vissza a gyermekkorod, sem az ifjúságod. Nem mehetsz vissza az időbe, hogy helyrehozd a hibáidat, vagy megváltoztasd életed. Azért ilyen értékes az idő, a mindennapjaid, mert visszaszerezhetetlenek. Tudnunk kell, hogy az időnek pénzben mérhetetlen értéke van.

Egy bölcs ember egyszer így tanított az idő értékéről: ha tudni szeretnéd mennyit ér egy esztendő, kérdezd meg a halálos beteget, akivel közölte az orvos, hogy egy éve van még hátra. Mennyit ér egy hónap? Kérdezd meg az anyát, aki koraszülött gyermeket hozott a világra és naponként az inkubátor mellett imádkozik, várva, hogy mikor viheti már végre haza gyermekét egészségben. Mennyit ér egy hét? Kérdezd meg a munkást, vagy a bányászt, aki alig várja, hogy elteljen és hazamenjen a családjához. Mennyit ér egy óra? Kérdezd a klausztrofóbiást, aki beszorult a liftbe. Mennyit ér egy másodperc? Kérdezd azt az embert, aki túlélt egy balesetet és ennyin múlt az élete. Talán el sem gondolkodtál rajta, de még egy másodperc töredékének is értéke van. Kérdezd csak meg a sportolót, aki ezüstérmet kapott az olimpián, pedig ő egész életében azért edzett, hogy aranyérmet nyerjen, de egy tizedmásodpercen múlott, hogy csak ezüstérmet kapott.

Minden pillanat kincs, ami a tiéd. És becsüld meg jobban, mert az idő senkire sem vár. A tegnap történelem. A holnap rejtelem. A ma viszont ajándék. Nem döntheted el, hogy mikor kezdődjön az életed, hogy meddig tartson, de felelős vagy azért, hogy a naponkénti ajándékkal a 86 400 pillanattal hogyan sáfárkodsz. Részben rajtad múlik, hogy a mindennapjaid áldássá válnak magad és mások számára, vagy pedig teherré, esetleg átokká.
(Forrás: Internet)

Lásd még Somogyi Lehel, az Eleki Életmódközpont munkatársának írását: Mit jelent "számlálni" napjainkat?https://abekessegszigete.blogspot.com/2022/11/somogyi-lehel-mit-jelent-szamlalni.html

E.G.White: A virágok üzenete...

saját fotóm: Rózsaszínű rózsa...(H.Gy.)

"Ne vesződj a tövisekkel, amelyek csak
megsebeznek! Szedd inkább a rózsákat,
liliomokat és szegfűket!"

E.G.White, (1827-1915), amerikai keresztény írónő

Jézushoz vezető út, Öröm az Úrban c. fejezet
http://adventista.hu/egwhite/honlap/jvu/14.htm

Ady Endre: Imádság háború után...

saját fotóm:
Kőkapu a londoni Kew Gardensben...
(H.Gy.)

Uram, háborúból jövök én,

Mindennek vége, vége:

Békíts ki Magaddal s magammal,

Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szívem

S nincs, ami nyugtot adjon.

Csókolj egy csókot a szívemre,

Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús nagy szemeim

Számára a világnak,

Nincs már nekik látnivalójuk,

Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron

Térdig gázolt a vérben

S most nézd, Uram, nincs nekem lábam,

Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok,

Elszáradt már az ajkam

S száraz karó a két karom már,

Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet,

Mindennek vége, vége.

Békíts ki Magaddal s magammal,

Hiszen Te vagy a Béke.

Ady Endre (1877-1919), teljes nevén: diósadi Ady András Endre a huszadik század egyik 
legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

Jókai Anna: A tét emelkedett...

saját fotóm: Virágos lépcső...
(H.Gy.)

"A tét emelkedett. Aki járja a hágcsót 
a huzatos létben, nyeresége lesz, ha
jobbjával kapaszkodva  baljában
másokat emelni marad erő, lába
pedig senkit nem taszít lejjebb."


Jókai Anna (1932-2017) Kossuth-díjas író és költőnő.

Antoine de Saint-Exupéry: Keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat...

"Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz
és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra.
Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger
iránt." 

Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry (1900-1944)
francia író és pilóta.

Weöres Sándor: Az örök mértéket kövesd...

saját fotóm: Útelágazás a Jeli Arborétumban...
(H.Gy.)

"Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, 
kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle
véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem 
mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely
belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől
tanulni."

Weöres Sándor (1913-1989), Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító,
irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.  

Lev Tolsztoj: A CÁR ÉS AZ ING (Mese a boldogságról)

Egy cár így szólt betegségében: - Annak adom oda birodalmam felét, aki meg tud gyógyítani. - Akkor összeült az ország minden bölcse s tanácskozni kezdtek, hogy lehetne meggyógyítani a cárt. De senki sem tudta. Csak az egyik bölcs jelentette ki, hogy a cárt meg lehet gyógyítani. Ezt mondta: - Ha lehet találni egy boldog embert, annak le kell húzni az ingét s fel kell adni a cárra - attól majd meggyógyul.

A cár embereket küldött szét, hogy boldog embert keressenek a birodalmában; de küldöttei nem tudtak boldog embert találni az egész országban. Nem volt egyetlen ember sem, aki mindennel meg lett volna elégedve. Az egyik gazdag, de beteg, a másik egészséges, de szegény, a harmadik egészséges is, gazdag is, de rossz a felesége; van, akinek a gyermekei nem jók - valamiért minden ember panaszkodik.

Egyszer a cár fia este későn elhaladt egy kunyhó mellett s hallja, hogy bent valaki ezt mondja: - No, Istennek hála, kidolgoztam magam, jóllaktam, s most lefekszem s jót alszom; kell ennél több nekem? - Megörvendett a cár fia és megparancsolta, hogy húzzák le annak az embernek az ingét, s adjanak érte annyi pénzt, amennyit csak kíván, az inget pedig vigyék el a cárnak.

A küldöttek elmentek a boldog emberhez, s le akarták húzni róla az inget; de a boldog ember olyan szegény volt, hogy nem is volt ing a testén.

Lev Tolsztoj (1828-1910) orosz író, filozófus; az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje”, a realista orosz próza mestere. 

Miért kiváltságos bolygó a Föld?

saját fotóm: Repcemező és kék ég...(H.Gy.)

http://adventvideo.hu/eloadasok/e_miert_kivaltsagos_bolygo_a_fold/

"A világegyetem leginkább lakható helye egyben a legjobb lehetőséget
biztosítja a tudományos kutatás számára. Azt gondolom, hogy ez nem véletlen." 

(Guillermo Gonzalez asztrobiológus)

Hogy mit kívánok neked a lét minden napjára?

Árvai Márta festménye...

Azt, hogy lássál,
Hogy a sötétben is lásd a fényt,
Hogy a háborgó világ ellenére is
béke lakjon a szívedben.
Hogy egyedül se legyél magányos,
Hogy tudjál örülni a vannak,
Hogy ne hazudj magadnak hamis örömöket,
Hogy megtaláld a kezdet tisztaságát,
Hogy ne sirasd az időt,
Hogy meglásd benne a végtelen lehetőségét,
Hogy a csendben,
a benned levő csendben
meghalljad a lelked szavát.
Bölcsességet kívánok,
sok-sok bölcsességet,
Hogy felismerd,
Hogyan helyes lépned,
Mit érdemes meglátnod,
Mit kell megtenned,
Mit kell szólnod,
Hova kell eljutnod.
Hogy soha semmit ne kelljen
megbánnod.

Gary Chapman: Szeretet - viszontszeretet

saját fotóm: Padok a Desedai Arborétumban..
(H.Gy.)

“Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete,
hogy szeressen és viszontszeressék. 
Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a
bennünk rejlő lehetőségek kibontakozására,
ennek hiányában azonban csupán a túlélésért
küzdünk.”

Gary Chapman (1938-   ), keresztény író, párkapcsolati
szakértő, házassági tanácsadó, Az öt szeretetnyelv
pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotója

Ady Endre: Jön az Isten

saját fotóm: Levél trikolor...(H.Gy.)

Oszlik lelkemnek barna gyásza:

Nagy, fehér fényben jön az Isten,
Hogy ellenségim leigázza.

Az arcát még titkolja, rejti,
De Nap-szemét nagy szánalommal
Most már sokszor rajtam felejti.

És hogyha néha-néha győzök,
Ő járt, az Isten, járt előttem,
Kivonta kardját, megelőzött.

Hallom, ahogy lelkemben lépked
S az ő bús "Ádám hol vagy?"-ára
Felelnek hangos szívverések.

Szívemben már őt megtaláltam,
Megtaláltam és megöleltem
S egyek leszünk mi a halálban.

Ady Endre (1877-1919), teljes nevén: diósadi Ady András Endre a huszadik század egyik 
legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

Spurgeon: Biztonságot nyújtó erős hit.....

Árvai Márta festménye...

„Az erőtlen hit csak a szélcsendben nem süllyed el –
az erős hit, mint az életmentő csónak, biztonságot
nyújt a viharban is.” 

C.H. Spurgeon (1834-1892), angol megújult baptista
prédikátor volt. A keresztény világban a prédikátorok
fejedelmeként tartják számon. 

Tiszta gondolkodás megőrzése....

JÚNIUS 6.
"Nem vetem a szemem hiábavaló dologra, a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.
A csalárd szív távol van éntőlem, gonoszt nem ismerek." (Zsoltárok 101. 3-4)

Azok, akik nem akarnak Sátán csalásainak zsákmányául esni, jól őrizzék a lelkükhöz vezető utakat! Kerülniük kell mindannak olvasását, szemlélését vagy hallását, ami tisztátalan gondolatokat sugall. Nem
kell megengednünk értelmünknek, hogy olyan gondolatoknál időzzön, amit a lelkek ellensége 

befolyásolhat. Szívünket hűségesen kell őrizni, mert ha nem ezt tesszük, Sátán akaratunk ellenére
felébreszti a bennünk lévő rosszat, hogy a sötétségben járjunk.
      Minden megtehetőt tegyünk meg, hogy magunkat és gyermekeinket olyan helyzetbe hozzuk, ahol 

nem látjuk a világban végbemenő gonoszságokat! Gondosan őriznünk kell szemünk látását, fülünk hallását,
hogy e félelmetes dolgok ne hatoljanak elménkbe.....
     Azoknak, akik az Istentől származó bölcsességet akarják elnyerni, balgákká kell válniuk e világ bűnös ismeretében, hogy bölcsekké legyenek. Be kell csukniuk szemüket, hogy ne lássanak és ne tanuljanak gonoszt. Be kell zárniuk fülüket, hogy ne hallják meg azt, és ne nyerjék el azt az ismeretet, mely
beszennyezné tiszta gondolkodásukat és cselekedetüket. Vigyázniuk kell nyelvükre is, hogy ne szóljanak romlott beszédet, nehogy álnokságot találjanak szájukban.

(Boldog otthon, 341.o.)

József Attila: Négykézláb másztam…

saját fotóm: Vízparton...(H.Gy.)

Négykézláb másztam. Álló Istenem

lenézett rám és nem emelt föl engem.

Ez a szabadság adta értenem,

hogy lesz még erő, lábra állni, bennem.

Úgy segített, hogy nem segíthetett.

Lehetett láng, de nem lehetett hamva.

Ahány igazság, annyi szeretet.

Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!

De én a párom mosolyogva várom,

mert énvelem a hűség van jelen

az üres űrben tántorgó világon!


József Attila (1905-1937) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas 
magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

A saját kereszted.....

Egyszer egy férfinak betelt a pohár, térdre borult a szobájában és így imádkozott Jézushoz:
- Nem bírom tovább! A keresztem túl nehéz Uram, elfáradtam! Kérlek, hadd tegyem le és
kaphassak egy másikat.
- Rendben van gyermekem!- válaszolta Jézus és levette róla a keresztet.
Ezután Jézus elvitte egy nagy helyiségbe a férfit, hogy választhasson egy másik keresztet.
Hatalmas terem volt telis-tele  különböző nagyságú keresztekkel. Volt olyan hatalmas is, 

melynek a tetejét nem is lehetett látni. A férfi keresgélt a sok kereszt között, mire nagy
nehezen a sarokban meglátott egy aprócska kis keresztet:
- Azt kérem, ott ami a sarokban van!
- Drága gyermekem, ez az a kereszt, amit éppen az előbb adtál vissza! -felelte Jézus.
  
Legyen tanulság számunkra, hogy amikor úgy érezzük, hogy nekünk túl nehéz, és kibírhatatlan 

a fájdalom ....Nézzünk egy kicsit körül, hogy mi folyik körülöttünk. Nézzük meg hogy mások
mivel küszködnek. Ne csak a saját "keresztünk" súlyával legyünk elfoglalva! És meglátjuk, 

hogy amit nehéznek hittünk, nem is annyira nehéz.

(Forrás: Internet)

Pascal: Mi nehezebb: megszületni, vagy feltámadni?

Árvai Márta: Harmadnapon c. festménye...

"Milyen meggondolásból állítják, hogy nem támadhatunk fel? Mi nehezebb: megszületni,
vagy feltámadni: az, hogy ami sohasem volt legyen, vagy továbbra is legyen, ami egyszer
már volt? Nehezebb-e vajon életre születni, mint az életbe visszatérni? A megszokás miatt
az egyiket könnyűnek, a megszokás hiánya miatt a másikat lehetetlennek tartjuk."

Blaise Pascal (1623-1662), francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus.

E.G.White: A boldog otthon titka...

Árvai Márta festménye...

"A férj kedvessége és szeretetteljes udvariassága
drága bátorítás a feleség számára, s az a boldogság,
amelyet feleségének nyújt, a saját szívébe is
örömet és békességet áraszt."

E.G.White, (1827-1915) amerikai keresztény írónő

Boldog Otthon c. könyv, Boldog, sikeres társas kapcsolat c. fejezetéből.
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/bo/16.htm

Ha minden napot...(ének)

Poldijoe fotója...

https://www.youtube.com/watch?v=GaVtuLf1VDg


„Mindenkor örüljetek.”  (1. Thesszalonika 5:16) 
„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!”  (Filippi 4:4) 

További énekek az alábbi linken meghallgathatóak Árvai Márta szerkesztésében:
https://www.youtube.com/@maranatha3071/videos

Benedek Elek: Szívet vidító természet....

Árvai Márta festménye....

"Akármerre járjak, nézzek,
Mindenütt szép a természet,
Szóval ki nem mondható:
Szemnek, szívnek vidítója,
Oh áldott az alkotója,
Isten, a Mindenható."


Benedek Elek (1859-1929), Benedek Elek magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Voltaire: Nincs okozat ok nélkül...

Fotó: Poldijoe...

"Alighanem csak a kötözni való bolondok tagadják, hogy a gyomor 
azért teremtetett, hogy emésszen, a szem, hogy lásson, a fül, hogy
halljon. (...) Igen, mondják, de ha Isten egyvalamit szemmel láthatóan
szándékosan teremtett, akkor mindent szándékosan kellett tennie.
Nevetséges volna egy adott esetben elfogadni a Gondviselést, a
többi esetben pedig tagadni. Mindazt, ami létrejött, Isten előre látta
és elrendezte. Nincsen elrendezés cél nélkül; nincs okozat ok nélkül;
tehát minden egyformán egy végső ok eredménye."

Voltaire (1694-1778) eredeti nevén François-Marie Arouet francia felvilágosodás
kori író, költő és filozófus.