Reményik Sándor: Azt mondják...

saját fotóm: Ezüsthíd...(H.Gy.)

Azt mondják, hogy fényt hintek szerte-szét
- Én olyan sötétnek tudom magam. –

Azt mondják, köszöntésem: békesség.
- S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan! –

Azt mondják, dalom ír és enyhülés,
És több, mint szépség: jó cselekedet.

- Bennem dúl a magamra-ismerés,
S mea culpázva verem mellemet.

 - Azt mondják, aki találkozik vélem,
Hogy tőlem ő kapott ajándékot.

- S én tehetetlen, sajgó kínnal érzem,
Hogy mindenkinek adósa vagyok.

- Ó, Barátaim, ha egy fénysugár 

Lelketekig hullt, át a lelkemen:

Nem enyém az a fény, csak bennem jár.
Istennek köszönjétek, - ne nekem!
Reményik Sándor (1890-1941) költő, a két világháború közötti
erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.

William Barclay: A szeretet nem számolgat...

saját fotóm: Fehér szirmok...(H.gy.)

"A szeretet nem áll meg, hogy számolgasson, megéri-e.
A szeretet nem áll meg annál a pontnál, amelyiknél még
mértéktartóan adhat. Az isteni, mindent átható szeretet
mindent odaad, amivel csak rendelkezik, és soha nem
számolja az árat. A számolgatás nem lehet része
semmiféle szeretetnek sem."




William Barclay (1907-1978) skót író.

Túrmezei Erzsébet: Újévi kérés

Kis-Bankné Kondákor Marianna fotója...

"Isten erejével a mázsás teher könnyű, mint a szalmaszál
nélküle mázsás súly a szalmaszál is." (Luther)

Láttam, Uram!
Egyik béna volt, a másik aszott, sárga...
vagy nem volt lába...
De a Te fényed hullt a betegágyra!
Hitükkel elrejtőztek nálad,
és úgy hordozták mázsás terhüket
a Te erőddel, mint a szalmaszálat.
És láttam szalmaszál alatt roskadozókat.
Mert mázsás teher
könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.
De nélküled
a szalmaszál is mázsás súly lehet.
Új évbe indulok,
és nem tudom, mi vár rám.
Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván.
Csak azt tudom: utam már kijelölted.
Mint bízó gyermek, járhatok előtted.
Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,
s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.
Csak egyet adj: hogy cél iránt haladjak,
hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!
És ha szereteted mázsás teherrel
tenné próbára ezt a gyenge vállat
segíts úgy vinni mázsás terhemet
a Te erőddel mint a szalmaszálat!

Túrmezei Erzsébet (1912-2000),  evangélikus költő, műfordító, tanár

Túrmezei Erzsébet: Isten kezében...

Poldi Joe fotója...

Felvett az Isten az út
porából, s a kezére tett
félénk ázott bús kis verebet,
Sokáig egyebet sem tett,
csak melengetett.

Lassan - Ó de lassan! -
minden csepp véremet,
átjárta melege,
kimondhatatlan hűsége,
atyai szeretete.

Kezéből etetett.
Igéjéből itatott.
Csipogni, repülni, hordani
tanított. Mindez sokáig
ó, de sokáig tartott.

Kezében vagyok.
Kezéből élek...
Bár szédít sokféle veszély,
Ujjai közt, ha kinézek,
de nem félek!

Tudom, - vihar is megtépáz,
Héja is kerülget,
Kétség, bú gond, nyomor,
szívemre feküdhet,
de Isten kezéből
semmi ki nem vehet!

S így 'lelkem szép csendesen
nyugszik csak az Úr Istenben.'
Kezében csupán eszköznek lenni,
Ugyan-e kezekbe lelkeket vezetni,
Megtanít az Isten!

Túrmezei Erzsébet (1912-2000),  evangélikus költő, műfordító, tanár

Babits Mihály: Miatyánk

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bűnökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háború van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomorúan,
- add hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!
- mint angyalok mondják mennyekben.
Előtted uram, a hon java,
s hulljon a lomb, csak éljen a fa:
de vajon a legkisebb lombot
nem őrzi-e atyai gondod?
nem leng-e az utolsó fürtön is,
áldva miképpen mennyekben,
azonképpen itt a földön is?
Megráztál, nem lehet szörnyebben,
már most ami fánkon megmaradt
őrizd meg őszig a bús gallyat:
mindennapi kenyerünket add
meg nekünk ma, és gyermekeinket
növeld békére, ha bűn hogy lábunk
ma vérbe csúszik meg: értük az!
Bocsásd meg a mi bűneinket,
miképpen mi is megbocsátunk
ellenünk vétetteknek, a gaz
tied, büntetni, mienk csak az
hogy védelmezzük a mieinket!
És ne vígy a kisértetbe minket,
hogy ártatlanságunk tudatát,
mint drága páncélos inget
őrizzük meg bár véresen
hogy át ne hasadjon sohasem.
Jaj, aki ellenünk mozdul:
megvívunk, készen, bármi csatát,
de szabadíts meg a gonosztul,
mert tied az ország,
kezedbe tette le sorsát,
s te vagy a legnagyobb erősség,
ki neveden buzdul,
bármennyit küzd és vérez,
előbb vagy utóbb övé lesz
a hatalom és a dicsőség!
Szentistváni Babits Mihály (1883-1941), teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, 
irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat 
első nemzedékének tagja.

Gyökössy Endre: Minden legyőzött félelem felfelé emel!

saját fotóm: Repcemező és kék ég...(H.Gy.)

Ha futunk a félelem elől, utolér, befog és ő használ minket: kihasznál és
elhasznál. De ha szembefordulunk vele, akkor mi használjuk fel a félelmet,
mint a sas a rázúduló vihart: szembefordul vele és fölébe emelkedik - éppen
a vihar ereje segítségével. Minden legyőzött félelem felfelé emel!

Dr. Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész, pszichológus. 

Gyökössy Endre: "Gyere, és kövess engem".

saját fotóm: Tulipános hévízi sétány...
(H.Gy.)

"Jézus nem vallásalapító volt, hanem életformát hozott erre a véres
bolygóra. Hosszadalmas hitmagyarázatok helyett ennyit mond:
"Gyere, és kövess engem".

Dr. Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész és pszichológus.

Gyökössy Endre: Vallomás a szeretetről...

saját fotóm: Állati barátság...
Készült London egyik parkjában (H.Gy.)

Hadd fejezzem be egy vallomással: hónapok óta van egy egészen 
rövid, reggeli imádságom: 
"Add, Uram, hogy jobban szerethessek, mint tegnap!" 
Ennyi az egész. Szívesen átadom, mert ebben minden benne van.
(Gyökössy: Bandi bácsi a szeretetről c. könyvéből idézet.)



Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.

Gyökössy Endre: A szelídség ereje...

saját fotóm...(H.Gy.)

Egy mélyen hívő férfira gondolok, akinek az anyósa és felesége pokollá tette 
életét. Mindenki azt tanácsolta, váljon el. A barátja azt mondta:
- Őrült vagy, anyósod boszorkány, a feleséged démon!
Azt válaszolta: Nem azok, csak az Úristen reszelője az egyik, vésője a másik,
s ezekkel faragcsál engem. Nem jó, de szükségem van erre. Nos, az ilyen, s
csakis az ilyen erős szelídekre mondja Jézus:
Boldogok! Boldogok, mert éppen az az erő, amely szelídség is egyben,
növeli, tágítja életünket túl önmagunkon, túl a közvetlen TE-n s olyan
mértékben és dimenziókban, hogy Jézus őket mondja a föld örököseinek.
Nem elírás, nem tévedés tehát!

(Gyökössy: Bandi bácsi a szeretetről c. könyvéből idézet.)
Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.

Gyökössy Endre: Newton válasza...

saját fotóm: Virágos mező...(H.Gy.)

Tőlem még olyan szellemes válasz sem telik, mint Newtontól, a nagy
tudóstól, aki mélyen hívő ember volt. Valaki gúnyosan kérdezte tőle:
"Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat?" A nagy
tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket és szétszórta az asztalon. - Szedje össze - mondta
az idegennek. - Nem tudom - felelte az. Erre a tudós kivett a zsebéből
egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott. Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig. - Nos, valahogy így! - felelte
szerényen a tudós. - Engem máris magához vonzott.

          Gyökössy Endre(1913-1997), református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.

Gyökössy Endre: Az önzetlen szeretetről...

 

saját fotóm: Pirosló bogyók...(H.Gy.)

A gazdag magyar nyelv ilyen szépen fejezi ki az egyik ember 

más-voltát a másikhoz mérten.

1. Tűrjétek el egy-MÁSt. 
2. Tartsatok ki egy-MÁS mellett. 
3. Nézzétek el egy-MÁSnak azt, amit szeretnétek megváltoztatni.
4. Hallgassátok meg egy-MÁSt. 
5. Fogadjátok el egy-MÁSt. Fogadjátok el MÁS-nak, fogadjátok el
MÁS-ként. Fogadjátok el MÉGIS! Ez az indokolás nélküli, isteni,
önzetlen szeretet.

(Gyökössy: Bandi bácsi a szeretetről c. könyvéből idézet.)
Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.

Áprily Lajos: Menedék...

S mikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlenegy kőszikla megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten

Áprily Lajos (1887-1967), született Jékely Lajos
József Attila-díjas költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.

Harmati Gyöngyi: Harmóniában a természettel, kirándulás SÁRVÁRON...

     
   

saját fotóm: A sárvári arborétumban járva...(H.Gy.)

Már régóta terveztük, hogy ellátogatunk egy csendes, békés gyógyvizes fürdővel is rendelkező településre párnapos kirándulásra, pihenésre. Azzal a nem titkolt szándékkal is persze, hogy fájós csontjainkat, ízületeinket is kényeztessük kicsit. Így esett a választásunk egy nyugat-dunántúli kisvárosra, Sárvárra. A tervezgetett utunkra szeptember közepén adódott egy kedvező lehetőség, amit nagy örömmel ki is használtunk. Férjemmel és barátainkkal együtt utaztunk el ide. Az időjárás elkényeztetett bennünket, szokatlanul meleg nyárias idő volt, sok-sok napsütéssel. A kellemes időjárásnak köszönhetően szinte minden időnket a szabadban tudtuk eltölteni. A város pedig a fürdőzések mellett csábított a színpompás, illatozó virágokkal teli ültetett utak menti sétálásra és látnivalóinak zavartalan megismerésére, felfedezésére. Üdítően hatott ránk a kisváros friss levegője, ami a zöld különféle árnyalataiban pompázó fáknak, bokroknak volt nagymértékben köszönhető.

saját fotóm: Pünkösdi rózsák között....
(H.Gy.)

Sárvár egy igazi nyugodt, hangulatos, vendégszerető kisváros, lakosságának létszáma alig éri el a 15.000 lelket. Vas
megyében, a Rába folyó két partján, a
Gyöngyös-pataktól délre terül el. Hazánk legnépszerűbb településeinek listáján
a hetedik helyet foglalja el az itt eltöltött vendégéjszakák száma alapján. Mint az köztudott a település életét és fejlődését nagymértékben meghatározza az aranynál is értékesebb gyógyvíz, amire az 1961-es kőolajkutatások során bukkantak rá. A gyógyvíz lágy, selymes, nyomelemekben hihetetlenül gazdag, hőmérséklete: 43 °C-os és 1200 méteres mélységből tör fel. Sokféle mozgásszervi betegség kezelésére és rehabilitációra is különösen javasolt. Sajnos a régi TV-reklámokból jól ismert sárvári termálkristály már nem kapható. A gyógy és élményfürdőt 2004-ben hazánkban egyedülállóként a színvonalas szolgáltatásainak köszönhetően felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségének tagjai közé.  A Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága 2008-ban pedig a legmagasabb, négycsillagos  

kategóriába sorolta. 

Fahíd az arborétumban...

Várostörténeti érdekességként megemlítem, hogy már az őskorban lakott hely volt, Krisztus
után 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést a mai Sárvártól északra, a Gyöngyös közelében, ahol a borostyánút átszelte a Rába folyót. A honfoglalás után "kalandos" hányattatásokkal teli sors jutott a várnak és a település lakóinak is. Több főúri család tulajdonában is volt és sok ostromot átélt, többek között az emlékezetes 1532. évbelit, amikor is a törökök sikertelenül ostromolták, a hős várvédők életük árán is megvédték az erődítményt és a mezőváros lakóit A város és az itt élő emberek életében jelentős változást hozott az 1535-ös esztendő, amikor is a dúsgazdag és nagy műveltségű Kanizsai Orsolya 14 éves korában feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és hozományként Sárvár is a Nádasdy családé lett. A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztulóban lévő ország egyik kulturális központját hozta létre itt.1534-ben iskolát és 1537-ben pedig nyomdát is alapított. A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost (Bibliafordítót) nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

Nádasdy-vár...

Miután az utazás fáradalmait kipihentük és megmártóztunk a kellemesen hívogató gyógyvízben is kíváncsian vártuk, hogy másnap ellátogathassunk a nemzeti örökségünk részét képező Nádasdy-várba. A 13. század végén építhették az erődöt, amely reneszánsz-barokk formáját a XVI. században kapta. Nádasdy Tamás nádor és felesége (Kanizsai Orsolya) vezetése alatt Sárvár kulturális és humanista szellemi élet központjává vált. Itt jött létre az első olyan nyomda, amely magyar kiadványokat nyomtatott. Nádasdy fejlesztéseket hajtott végre: a környező patakokat szabályoztatta, vadasparkot és gyümölcsöskerteket hozott létre, hattyúkat tenyésztett. Megelőzve korát a földművelésben is újításokat vezetett be: bérmunkásokkal műveltette meg és trágyáztatta is földjeit. Fia, Ferenc a híres törökverő hadvezér (fekete bég) gyakran vendégül látta várában az akkor élő és alkotó művészeket, tudósokat és folytatódtak tovább a nyomdai munkálatok is. A család a várat a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt a XVII. században elveszítette. A vár restaurálását 1966-ban kezdték meg, jelenleg múzeum és házasságkötő terem működik benne. Figyelemreméltó az 50 évvel ezelőtt történt nagy árvizet bemutató időszaki kiállítás. 1965 tavaszán a várost elöntötte a Rába és a Gyöngyös. Szörnyű pillanatokat éltek meg a város lakói, erre tekint vissza a kiállítás korabeli fényképekkel, tárgyi emlékekkel és az akkor élt emberek összefogásáról szóló megható visszaemlékezésekkel.

Díszterem a várban.... oldalfalain és a mennyezetén freskókkal...

Az erődítmény különleges, egyedi látványossága a díszterem ami a hazai barokk egyik legimpozánsabb belső tere, oldalfalain látható freskókat bibliai, ószövetségi jelenetek díszítik, amelyek Dorffmaister István alkotásai: Sámson és Delila, Dávid és Góliát, Saul királlyá kenése, Józsué, Eszter Ahasvérus király előtt. A díszterem mennyezetét pedig csataképek díszítik. A szalonok festett termeiben korabeli bútorok is segítik az elmúlt századok hangulatának felidézését, bepillantást engedve így egy főúri család mindennapi életébe. A Nádasdy-várat körülövező régi várárok helyén gyönyörű fákkal tarkított zöldövezet, a Várpark található, ami helyi jelentőséggel bíró védett természeti érték.

Sárvár történelme arról híres még, hogy itt található Tinódi Lantos Sebestyén sírja. A Szent Miklós katolikus templomot körülvevő régi temetőben temették el, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.

Tinódi mint korának riportere járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, hogy az ott látottakat versekbe foglalva énekben lant kíséretével elmondja, tovább adja. A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás  nádor is, aki 1545-ben találkozott Tinódival a nagyszombati országgyűlésen. Ettől kezdve pártfogásába vette a lantos krónikást. Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős  képviselője. Hitvallása így szól: „Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, az mi keveset írtam, az igazat írtam”.

Ezek után talán nem is csodálkozunk, hogy a városban található Gimnázium Tinódi Lantos Sebestyén nevét vette fel. Megemlíteném még másik érdekességként, hogy az általános Iskola pedig azért viseli Gárdonyi Géza nevét, mert a híres író 1884-ben segédtanítóként itt tanított a helyi katolikus iskolában. Igaz akkor még eredeti nevén szerepelt az  ezt igazoló jegyzőkönyvben, úgymint  Ziegler Géza.

Élő, zöld kapu az arborétumban...

Aki a városba ellátogat annak szinte kötelező a természeti kincsekkel bővelkedő, gyönyörűen gondozott Arborétumba is tennie egy kirándulást, így tettük mi is. Ez Magyarország 

egyik legidősebb növénygyűjteménye, a Nádasdy-vár szomszédságában helyezkedik el. A csaknem tíz hektár területű botanikus kertet 1802-ben alapították. Itt találhatjuk az ERTI azaz az Erdészeti Tudományos Intézet épületét is. Az arborétum mai elődjét 1546-ban létesítették akkor még gyümölcsös és zöldségeskertként funkcionált. A parkot átszelő Gyöngyös-patak kedvező mikroklímát biztosít az értékes és ritkaságszámba menő növényeknek. A botanikuskert különlegessége, hogy nemcsak különféle növényeknek ad otthont  hanem a tavak és a sétányok mellett szobrok teszik élményekben gazdaggá a kirándulást.

Rododendron virág mély lilában...

Rövid pihenőre megálltunk az egyik tó mellett és ámulva figyeltük ahogyan a vadkacsák vidáman lubickolnak a vízben. Egyáltalán nem zavartatták magukat, már biztosan hozzászoktak az emberek közelségéhez. Közben megpillantottunk egy érdekes szobrot, ami Németh Mihály helyi szobrászművész alkotása és a Szobor születik címet viseli. Ez tulajdonképpen egy 3 generációs szobor, láthatjuk ahogyan a művész faragja saját, leánya és unokája alakját ábrázoló alkotását.

Németh Mihály:
Szobor születik c. alkotása

Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj található.  Barangolásunk kezdetén kb. 400-450 éves kocsányos tölgy mellett vezetett el az utunk. Találhatunk itt még: platánokat, fekete fenyőket, tiszafákat, japán akácokat, vasfákat, egy hatalmas magas kőrist is és a Bibliából is ismeretes cédrusokat. Valamint a játszótér mellett egy kisebb bambuszerdőt.  A későbbiekben betelepített növények közül a több mint 100 éves liliomfák (Magnolia) hívják fel leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj is él itt békésen egymással. Alig várjuk, hogy megtekintsük őket és megpihenjünk a sétányok mellett található padokon. A nővények és a szobrok mellett állatok is élnek itt a kertben, néhányukkal sikerült is találkozni. 

Például láttunk vidáman ugráló bohókás mókusokat tovatűnni a fák ágai között és barátságos sündisznóval is találkoztunk, aki még fotózni is engedte magát. Jól esett este a pihenés és alig vártam, hogy a látnivalókról készített fényképeket átnézhessem újra, átélve azt a sok szépséget amit magunk mögött hagytunk az arborétumban. Remélem lesz még alkalmam, alkalmunk nemcsak így nyár végén, hanem másik évszakban is gyönyörködni a szépségekkel teli kert látnivalóiban.

 Következő napunkon is délelőtt a gyógyvízben kényeztettük magunkat, élveztük a jó levegőn, az óriási fák zizegő levelei alatt történő fürdőzést és a barátokkal való csevegést, társalgást. Testünk minden kis porcikájának nagyon jól estek a masszírozó vízsugarak. Majd a déli leves elfogyasztása és egy kis pihenés után délután egy kellemes séta keretében ellátogattunk a csónakázó-tóhoz.

Csónakázó-tó....

A hangulatos tórendszer kilenc hektárnyi vízfelületen  terül el, négy részből áll amelyet öt híd és öt sziget együttese alkot. A szigetek a vízimadarak paradicsoma, itt költenek a tőkés récék. Nyáron horgászni és csónakázni, télen pedig korcsolyázni lehet,  mind a helybéliek mind az idelátogató vendégeknek nagy örömére. Életnagyságú, fából készült szobor mellett vitt el a sétautunk
ami, két horgászt ábrázolva békésen "álldogál" a tóparton. A kék égen finoman fodrozódó felhők, a langyos szellő a virágok illatával és a madarak dalával összekapcsolódva harmonikus egységet alkotva felüdítette a lelkünket. Szinte teljesen kicserélve, testben és lélekben megújulva érkeztünk vissza a szálláshelyünkre, varázslatos nap volt ez is! 

Posta téri szökőkút...

Esténként vacsora után még kisebb városismerkedési sétákat is beiktattunk, hogy a közelünkben lévő különleges látnivalókat se hagyjuk ki. Így érkeztünk el pár perc után a Posta térre, ahol egy négyzet alakú modern SZÖKŐKÚT várt bennünket káprázatos hang
és fényjátékával. Az interaktív szökőkút 72 fúvókájába színes LED-lámpákat építettek be,
így egyszerre játszik a víz, a fény és a zene. Naponta több alkalommal nyújt felejthetetlen élményt, különösen az esti sötétben színpompás látvány. Innen egy kis közön átsétálva eljutottunk a Kossuth térre, ahol a szép virágokkal díszített egy emeletes Városháza épülete található. Előtte egy újabb érdekes, hangulatos, kör alakú szökőkúttal, melynek szélén körben állatfigurák őrzik a csobogó vízsugarakat. Természetesen ez a szökőkút is szépen ki van világítva, az idelátogatók nagy örömére. 

Városháza szökőkúttal....

Esténként megélénkül a tér, sokan kilátogatnak ide, többek között azért is, hogy meghallgassák a felcsendülő harangjáték dallamos melódiáit. A gyerekek kitörő örömmel pancsolnak a szökőkútban és fáradhatatlanul futkároznak, bicikliznek körülötte, láthatóan élvezik a játékos "mókázást". 

SIHU, városnéző kisvonat...

Ha a gyógyító, felüdítő hatású fürdéstől, sétától kellemesen elfáradtunk és még mindig kíváncsiak vagyunk,
hogy milyen csodákat rejteget még ez a városka számunkra akkor felülhetünk a SIHU,  városnéző kisvonatra. Ami speciálisan a turisták számára gyártott közlekedési eszköz, és önmagában is turistalátványosságnak számít. A kisvonat 2 kocsija 56 személy szállítására alkalmas. A vagonok követik a mozdony nyomvonalát, így biztonságosan közlekednek a tömegben, vagy akár a szűk utcákon is. A kisvonat a 13 km-es városnéző körutat kb. egy óra alatt teszi meg a városban és közvetlen környékén. Átrobogunk vele a Rába folyó hídján, elkocsikázunk a gyógy és élményfürdő komplexuma és a híres szállodák mellett.  Van azonban egy érdeklődésre számon tartható megállója, a Vadkert Major, ami a lovak és a lovassportok szerelmeseinek nyújt igazi élményekkel teli kikapcsolódást. A kisvonat vezetője gondoskodott az utasokról, finom puha takarókat felajánlva, hogy ne fázzunk meg az esti hűvösödő levegőben.

A fekete bég szobra...

Láthatjuk, hogy a város történelme ezer szálon kapcsolódik a Nádasdy családhoz ezért nem is lepődtünk meg amikor
az egyik szálloda előtt megpillantottuk a híres törökverő Nádasdy Ferenc, a fekete bég szobrát. Az alkotás különlegessége, hogy napóraként működik, Nádasdy gróf jobb kezében tartott dárda árnyéka mutatja a múló időt a talapzaton található római számokon.  A szobor Körösényi Tamás alkotása 1985-ben készült, 30 éve szerves része a város életének. 

Meglepődve vettük észre, hogy ilyen hamar elérkezett a hazautazásunk napja. Elszomorodtunk azon, hogy milyen gyorsan eltelt ez a pár nap, amit  itt eltöltöttünk. Jó emlékekkel eltelve, fizikailag és lelkileg is feltöltődve vettünk búcsút a városkától és azzal a reménnyel, hogy máskor is visszatérünk. Benedek Elek szavaival tudnám talán a legjobban kifejezni, amit ebben a történelmi emlékekben és szépséges természeti értékekkel gazdagon megáldott kisvárosban néhány nap alatt átélhettünk, megtapasztalhattunk.

"Akármerre járjak, nézzek,  Mindenütt szép a természet,

  Szóval ki nem mondható:  Szemnek, szívnek vidítója,

  Oh áldott az alkotója,  Isten, a Mindenható."

saját fotóm:
A sárvári Arborétum 1. tavacskája
sárga Írisszel a partján....(H.Gy.)

Harmati Gyöngyi
     S.D.G


Sárvártól 20 km-re fekszik a csodálatos Jeli Arborétum, melyet érdemes meglátogatni:
Harmati Gyöngyi: Látogatás a rododendronok földjén....
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2015/05/latogatas-rododendronok-foldjen_13.html

További útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29