(Családi utazás turistaként szülővárosomba, Székesfehérvárra.)
Székesfehérvárról eddig csupán annyit tudtam, hogy a születési anyakönyvi kivonatom állítása szerint 60 évvel ezelőtt itt születtem. Családi életünk bővelkedett vargabetűkben és egészen más irányba terelte az életemet, a mai napig. Fiam és a férjem társaságában, Fiam ajándékaként turistaként, de végre saját szememmel láthatom a várost hamarosan. Remélem egy életre szóló barátságot kötünk, már nagyon várom a találkozást. Egy augusztusi forró nyári napon végre elindultunk izgalmasnak ígérkező felfedező utunkra, a lakóhelyünktől 120 km távolságra fekvő még soha nem látott szülővárosomba.
Székesfehérvár neve latinul Alba Regia (jelentése: királyi fehér), a magyar királyság fővárosa, koronázóvárosa volt. Közel 100.000 lelket számláló település a Dunántúl egyik legnagyobb városa, Fejér megye központja. Kiváló földrajzi fekvésének köszönhetően jól megközelíthető innen Budapest, a Balaton, és a Velencei-tó is. A török hódoltság kezdetétől Pozsony vette át a város szerepét, ott őrizték a magyar koronát és ott történtek a koronázások is. A város mottója: "SZÉKESFEHÉRVÁR, TELE ÉLETTEL!" Hívják még a Királyok városának, Szent-István városának, a magyar Szilícium-völgynek stb. A várost Géza nagyfejedelem alapította 972-ben, a Gaja és a Séd patakok által táplált mocsárvidékből kiemelkedő szigeteken. Szent István uralkodása alatt vált az ország központjává, királyi székhellyé. Az 1222-es országgyűlésen a város határában lévő Csúcsos-hegyen hirdette ki II. András az Aranybullát, az ország első alkotmányát, mely 1848-ig volt érvényben, itt áll most az Aranybulla Emlékmű.
Meglepet
ésünkre és örömünkre pont látogatásunk idejére estek a város sokszínű, hagyományőrző kulturális fesztiváljának, a Székesfehérvári Királyi Napoknak a rendezvényei, melynek köszönhetően egy rendkívül érdekes és színes időutazás részvevőivé váltunk pár napra. A Királyi Napok korhű jelképei, az 5 méter magas óriásbábok, az idei évben már 21 tagúra szaporodott bábcsalád igazi látványosság.
Minden település, város központi meghatározó magja a FŐTÉR.
Így van ez Fehérváron is, ahol ennek az L- lakú területnek az elnevezése: Városház-tér. A barokk hangulatot árasztó belváros és a belőle kiágazó sétálóutcák gazdagon bővelkednek látnivalókban. A tér közepén helyezkedik el a város jelképe: az ORSZÁGALMA. A vörös-márványból formázott diszkutat 3 oroszlán tartja. Hivatalos elnevezése pedig a "Fehérvári jog.", ma már csak nemes egyszerűséggel Országalma néven emlegetik. Az Országalmán körbe 3 évszám (1001, 1688, 1938) és egy latin nyelvű felirat fut, melynek jelentése magyarul: "Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta". Ohmann Béla (1890-1968) magyar szobrász alkotása. A téren körülnézve a pompás küllemű PÜSPÖKI-palota vonja magához tekintetünket. A kétszintes, cseréptetős épület az egykori koronázó templom köveiből épült barokk stílusban, de az épületen copfstílusú díszítőelemek is megtalálhatóak. Jelentős a 40.000 kötetes könyvtára, melyben kódexek és ősnyomtatványok is láthatóak.
A Püspöki-palota háta mögött található a ROMKERT, melynek helyén egykor egy 8000 férőhelyes gótikus templom állt, a Nagyboldogasszony Bazilika, melyet István király kezdett el építtetni. A török időkben a Pipó-toronyban lévő lőporraktár felrobbant, ezzel megpecsételődött az épület sorsa. Ezután sajnos már csak kőbányának használták. A romkert legkülönlegesebb látnivalója kétségkívül az államalapító Szent-István királyunk mauzóleuma, melynek falait Aba-Novák Vilmos (1894-1941) monumentális szekkói (faliképei) díszítik a Szent Korona és a Szent Jobb történetét bemutatva. Szent Istvánt követően 15 király választotta végső nyugvóhelyéül a templomot és 36 királyunk fejére itt került rá a korona. Itt zajlottak még a királyi esküvők, keresztelők is. A szokásjog szerint a király hatalmát csak abban az esetben ismerték el legitimnek, ha a koronázás Székesfehérváron történt, és az esztergomi érsek saját kezével helyezte a Szent Koronát a leendő uralkodó fejére. A romkert területén az ásatások során számos csontlelet is előkerült, melyek minden bizonnyal királyok, királynők maradványai. Méltó helyen és módon az ún. OSSARIUM-ban (csontkamra) őrzik a leleteket.
A város macskakővel borított utcái figyelmes közlekedésre buzdítanak, de érdemes néha nemcsak a lábunk alá hanem felfelé is nézni.
Így pillantottuk meg Mujkó szobrát (Mátyás király udvari bolondja) a levegőben a fejünk felett. Egy kötélen ülve figyelt bennünket, ill. csodálkozva nézte a városlakók rohanó életét. Mujkó kezének egyik ujja az ég felé mutatva jelzi, hogy mi a fontosabb dolog, mi az amivel (egyre) kevesebbet törődünk. A tér másik figyelemfelkeltő épülete a VÁROSHÁZA, mely tulajdonképpen egy 3 palotából álló műemlék-együttes. A főépület a 15. században, a másik 2 palota a 18. században épült fel barokk stílusban. Aba-Novák Vilmos (1894-1941) faliképei (szekkói) díszítik, itt láthatóak, a szent korona, az országalma és a koronázási kard hiteles másolatai, melyek kiállítása közadakozásból valósulhatott meg. Lenyűgöző látványt nyújt a nemrégiben felújított impozáns Díszterem is, ahova egy rövid időre be is pillanthattunk. A városháza mellett őrködik a 10-es huszárok Emlékműve, a lovasszobor az I. világháború egyik legvéresebb csatájában elesett fehérvári huszároknak állít emléket. Vele szemben látható a barokk stílusban épült egytornyú barátok temploma, azaz a Szent Imre templom és rendház. A hagyomány szerint itt állt egykor az a királyi palota melyben I. István fia, Imre herceg született.
A templom falán található a TÖRÖK-KÚT, mely tavasztól őszig ivókútként üzemel. A kút fölötti dombormű a török-magyar küzdelmeket jeleníti meg szemléletesen. A város török uralom alóli felszabadításának 250. évfordulója alkalmából készült 1938-ban.
A Liszt Ferenc utca kedves figurája KATI NÉNI szobra, nagy szeretet övezi a városban, megsimogatása nélkül csupán kevesen mennek el mellette, én sem tettem így. Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakja volt Kati néni (Molnár Imréné Boda Katalin) aki jellegzetes portékáját (négy részre, azaz fertályra felvágott, saját zsírjában ropogósra sütött kacsa és liba) árulta még 93 éves korában is. Emlékére 2001. november 25-én, a névnapján szobrot avattak. 
Kihagyhatatlan látni és hallgatni való a hangulatos Kossuth udvarban található híres ÓRAJÁTÉK, ami Kovács Jenő órásmester alkotása. Az Építőipari Nívó-díjas órajáték történelmünk legendás személyeit , alakjait (harsonás, Szent István-Imre herceg, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Mátyás király-Beatrix) vonultatja fel. Naponta délelőtt 10 órától este 18 óráig láthatjuk-hallhatjuk őket 2 órás időközönként. Az óraműnek különleges 24 órás beosztású számlapjának világos része a nappali órákat, a sötétkék alapú pedig az éjszakai órákat jelzi. Érdekességként megemlítem, hogy az órának van egy másik, évente csak 1 hónapig, májusban a ballagások idején használt pályája is. Ilyenkor az iskolai életet jelképező figurák: tanulók és professzorok vonulnak fel az óra előlapján.
A városház-teret a Püspöki palota épülete felől elhagyva a Belváros leghosszabb sétálóutcájába érkezünk, melynek neve: Fő utca. Pompás műemlékek, paloták, templomok, emlékművek díszsorfala között barangoltunk. Saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy a város 1989-ben méltán nyerte el az Európa Nostra-díjat (az Európai Unió műemlékvédelmi díja) többek között a Fő utca történelmi műemlékeinek hiteles helyreállítása és védelme miatt.
A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismert nevén: ciszterci templom és rendház) a belváros egyik legjellegzetesebb műemléke. A templomhoz tartozó egykori rendház ma a Szent István Király Múzeum központi épülete.
A barokk stílusban épült templom a kettős tornyával magasan kiemelkedik a fő utca épületei közül.
A híres FEKETE SAS patikamúzeum 1971-ig gyógyszertárként működött, 1975-től pedig múzeumként funkcionál. A város első patikájának megnyitása (1688-ban) Sartory János nevéhez fűződik. A sokáig jezsuita kézen lévő gyógyszertárat 1774-ben Valter Ferenc pozsonyi gyógyszerész nyitotta itt meg mostani helyén, a Fő u. 5. szám alatt és Ő nevezte el Fekete Sas-nak. Számomra kihagyhatatlan látnivaló, visszaröpített az időben életem kezdeti szakaszához, első munkahelyem emlékei éledtek fel bennem. Jelenleg a "Dédapáink patikája" c. kiállítás látogatható meg keddtől vasárnapig. Ahogy beléptem a patika ajtaján az elém táruló látványtól Lázár Ervin (1936-2006) Kossuth-díjas magyar író, Csodapatika (1) c. meséje elevenedett meg lelki szemeim előtt. A száradó gyógynövények illata keveredett a minket is kedvesen megkínált finom ízű pemetefű cukorka illatával. Kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy a Királyi Napok rendezvényei alatt nem szedtek belepődíjat.
Melocco Miklós monumentális méretű alkotását a Mátyás király Emlékművet lehetetlen nem észrevenni. Székesfehérvár városa az uralkodó halálának 500. évfordulójára emeltette. A király alakja és a címerében szereplő holló életnagyságú, a többi figura feles életnagyságúra készült.
Egy modern szökőkút szélén, mely a vár egykori vizesárkát jelképezi áll a hősi halált halt várkapitány: Varkocs György szobra. Az emlékmű talapzata a régi várfal köveiből épült.
Az Országzászló téren egy kis parkban virít a maga nemében egyedülálló VIRÁGÓRA, mely tavasztól őszig rendületlenül mutatja a pontos időt. A város üde színfoltját, Horváth Jenő városi főkertész 1960-ban tervezte és valósította meg. Az itt élők 3 javaslatból választhatják ki, hogy milyen virágok díszítsék az évről évre megújuló időmérő szerkezetet a következő évben. Az egyik legtöbbet fotózott látványosság, vidám színeitől jobb kedvre derül, aki csak látja. A nagy múltú, szecessziós stílusban épült Vörösmarty színházat 1874-ben alapították, főépülete az ország egyik első profi kőszínháza volt.
A városnézésben már kellően elfáradtunk és a nagy melegben megszomjaztunk amikor eszünkbe jutott, hogy a híres Damniczki cukrász manufaktúra fagylaltjainak megkóstolásával ezen a "problémáinkon" enyhíteni lehetne, így is tettünk. Az árnyas kerthelyiségben jól esett egy tálka finom fagylalt társaságában megpihenni és elmélázva figyelni a Fő utca színes, mozgalmas forgatagát, amit nagy bánatunkra hamarosan el kell hagynunk, hiszen a város felfedezésére szánt napjaink gyorsan elillantak.
Szülővárosom látogatásának
záró programjaként felpattantunk a "Piczinyke" névre hallgató városnéző kis-vonatra. Kényelmesen hátradőlve figyeltük a város mozgalmas életét. Gyönyörködtünk azokban a látnivalókban, amiket a távolság miatt gyalogosan már nem tudtunk felkeresni. Ilyenek voltak többek között: a gyerekek közkedvelt játszóhelye a történelmi Koronás-park, a Vidámparki csónakázó és horgásztó-tó, a Zichy-liget a zenepavilonnal és a 17-es gyalogezred emlékművével, mely talán mondanom sem kell, hogy Bory Jenő alkotása.
Úgy gondolom sokaknak, ha megemlítjük Székesfehérvár nevét akkor a Bory-vár is azonnal az eszükbe jut. Innen nem lehet, úgy hazamenni, hogy ne látogassuk meg a romantikus várkastélyt a Máriavölgyben. Azonban erről majd egy másik útleírás kapcsán szólnék. (2)
Ez a város tényleg tele van élettel, ahogyan a jelmondata is állítja. Ha most mesét írtam volna, akkor befejezésül azt írhattam volna, aki nem hiszi, járjon utána. Én megtettem!!!
Az ember élete a születéssel kezdődik, gyökértelen az ki múltját nem ismeri. Most már tudom honnan indult el az életem földi
vezérfonala, maradék életidőmet nyugodtan Teremtőmre bízhatom!
(1) Lázár Ervin: A csodapatika
https://abekessegszigete.blogspot.com/2014/08/lazar-ervin-csodapatika_27.html
(2) Látogatás a "beszélő kövek" várában...(Bory-vár)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2019/08/harmati-gyongyi-latogatas-beszelo-kovek.html
