Harmati Gyöngyi: Látogatás a "beszélő kövek" várában...

(Bory-vár, a "székesfehérvári Tádzs Mahal") 

Az idei nyáron a saját szememmel győződhettem meg arról, hogy a "beszélő
kövek vára", a Bory-vár nem véletlenül szerepel a Guinness-rekordok könyvében.
A világon ez a legnagyobb épület, melyet egy ember épített a tulajdon két kezével munkálkodva, 40 nyáron keresztül. A magyar Tádzs Mahal-ként emlegetett különleges épületkomplexum, Székesfehérváron, a festői szépségű Máriavölgyben látogatható meg. 

A magyar vár megálmodója, egyszemélyes kivitelezője 

a Székesfehérváron született Bory Jenő (1879-1959) építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár volt. Felesége Komócsin Ilona (1885-1974) festőművész, akivel 3 gyermekük született, iker lányaik: Ilona és Klára, és György névre hallgató fiúk. A "szerelem vára" már generációk óta családi kézben magán-múzeumként működik, és a leszármazottaik egy részének otthonául is szolgál. Márciustól novemberig látogatható a kastély, az év többi részében téli álmot alszik. Helyén egykor itt az Öreghegyen egy magányos présház árválkodott. A telket Bory Jenő 1912-ben vásárolta meg. Az épületegyüttes fő építőanyaga a beton, mely nagy mértékben megkönnyítette és meggyorsította az építkezést. Az alkotó mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy milyen sokrétűen felhasználható anyag a beton, melyet építésztársai mostohagyerekként abban az időben nem sokra becsültek. A hét toronnyal büszkélkedő vár 30 méteres magasságával már messziről észrevéteti magát. Az időjárás viszontagságait jól tűrő kvarcbetonba öntött, faragott álom Európa-szerte híres turistacsalogató létesítmény, története pedig egy igazi, hamisítatlan love story. A kastély nem csupán egy vár, hanem olyan híres művészek alkotásainak is gyűjtő ill. bemutatóhelye, mint pl. Székely Bertalan, Csók István, Fadrusz János, Strobl Alajos.  A várkastély és csodaszépen ápolt, gondozott kertje szerves kötődésben, szimbiózisban élnek és elválaszthatatlanul egymásba folynak, egy ritmusra lüktetnek. Mindenfelé üde zöld fák, bokrok, színpompás virágok, díszkutak és különleges mozaikok, szobrok, színes üvegfestmények vonják tekintetünket maguk felé. A II. világháborúban a várat számtalan bombatalálat érte, egyetlen tornya sem maradt meg épségben. Barbár módon a szobrokat céltáblának nézték, a képeket pedig végig hasogatták. A mester nyugdíjas éveit az elszenvedett károk helyreállításával töltötte. 1959-ben itt érte a halál 80 éves korában és a műtermében ravatalozták fel. 

A kastély rácsos kapuján belépve az Alsó-kertben az építmény makettje fogad bennünket, mely könnyen áttekinthető módon jeleníti meg ezt a különös hangulatú építészeti csodát és felkészít bennünket a szemünk elé táruló látványra. Monumentális Krisztus-fej kelti fel a figyelmünket a vár előterében, melynek másolata a Bory család síremlékét őrzi a temetőben. A rózsakert művészi gonddal elrendezett ágyásai és egy nagyméretű díszkút mellett látható impozáns lépcsősoron felfelé vezető úton a művészgalériához (panteon) érkezünk meg. Érdemes időnként a lábunk elé is pillantani, hogy megláthassuk Bory Jenő jelmondatat mozaikból kirakva a padozatban: "A kövek beszélnek". Aki a várban jár számoljon azzal, hogy minden pillanatban új és még újabb látnivaló ejti rabul. Az Elefántudvar nevét egy gömb formán álló elefántról kapta, mely a hátán hordozza az épületet. Az árkádok falát pedig 4 vörös krétával rajzolt freskó dekorálja, mely a művész hitvallása szerint az emberiségnek az építészetben meghatározó nagy korszakait: görög-római, kereszténység, hűbériség és a szocializmus korát ábrázolja. A vár főépületében található a több teremből álló Képtár, mely Bory Jenő műterme volt, jelenleg múzeumként funkcionál.

Senkit nem szeretnék untatni a szépséges látnivalók, szobrok, festmények, bútorok, oklevelek sorának leírásával, inkább azt tanácsolóm jöjjön el és nézze meg a saját szemével. Egy festményt mégis megemlítenék, melynek címe: Az emberiség sorsa a bölcsőtől a sírig. Érdemes megállni előtte és elgondolkodni, hogy mi is az igazán fontos ebben az életben!? És ha még szeretnél szépséget látni, akkor nyugodtan tekints szét a régi műterem erkélyéről és gyönyörködj az elbűvölő panorámában. 

Kihagyhatatlan élmény a Százoszlopos udvar-ban sétálgatni, melyet valójában 103 tartóoszlop alkot és 3 oldalról veszi körbe az épületet, ez az épület koronája. A párosával álló Árpádházi-királyok, Anjou uralkodók, történelmi és irodalmi alakok (pl. Zrínyi Miklós, Tinódi Lantos Sebestyén) sorfala között kellemes sétában lehetett részünk, az enyhe őszi szellő lágyan simogatta az arcunkat. Egy szinttel lejjebb az ún. Kerengő-ben "festői rendetlenségben" látszólag minden rendszer nélkül "álldogálnak" a művész kisebb-nagyobb méretű alkotásainak eredeti gipszmintái. Bory Jenő sokoldalú tehetségét nemcsak nagyméretű világháborús emlékművek, síremlékek jelzik szerte az országban. Található köztük bibliai történetet megjelenítő szobor ill. szoborterv, amely megdöbbentően ábrázolja Káint, amint szörnyű tette (Ábel meggyilkolása) után véres kezeit nézi. Örömmel fedeztem fel a Huszár születik c. kedves, humoros szobrot is, mely egy gólya hátán lovagló kisgyermeket ábrázol. Itt az árkádsor centrumában helyezte el, nyilvánvalóan szándékosan Bory Jenő a Hitvesi szeretet kápolnáját. A freskódíszes fülkében felesége, Komócsin Ilona egész alakos, ülőszobra kerül a figyelem középpontjába. A hitvesi szeretet szobra felett látható falikép sárga színnel festett női alakjai híres művészek múzsáit ábrázolják (pl. Mona Lisa), amint láthatóan irigykedve pillantanak a szeretett hitvesre. Érdemes a keskeny csigalépcsők során át fellépdelni a kastély legmagasabb pontjaiba, a Csúcsos torony jutalomként pazar kilátással ajándékoz meg bennünket. A zászlós torony lépcsőházának díszítő festése a lovagvár egyik legszebb építészeti attrakciója. Bory Klára (1910-1989) keze nyomát viseli magán a varázslatosra sikeredett alkotás. 

Bory Jenő így ír egyik visszaemlékezésében: "a vár nem pénzből, hanem buzgóságból épül." Természetesen pénz is kellett a munkálatokhoz, melyeket számos megrendelésének ellenértékéből fedezett. Azonban elnézve ezt a hihetetlen és páratlan "eleven műalkotást" egyértelmű, hogy a lelkes buzgóság volt a fontosabb mozgatórugója. A művészi élményt még tökéletesebbé teszik Bory Jenőnek a feleségéhez írt versei, melyek nemcsak a várban olvashatóak, hanem Márványszilánkok néven verseskötet formájában is. Esküvői fotók készítéséhez keresve sem lehetne alkalmasabb helyszínt találni ennél a romantikus lovagvárnál. Bardon Alfréd (1904-1986) építész, festőművész, egyetemi tanár, a magyar építőművészet kimagasló tehetségének szavai így hangzanak: "ez az épület gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükröz, önmagáért, nem a huszadik század építészeti igényeinek kiszolgálására készült."   

A színek és formák játékos és egymást jól kiegészítő kavalkádja jellemzi ezt a gyönyörű műalkotást. Valóban rászolgált a "székesfehérvári Tádzs Mahal" elnevezésre. Az indiai Agrában található Tádzs Mahal (a paloták koronája), a Jamuna folyó partján fekszik, Sáh Dzsahán sah építtette meghalt felesége iránt érzett szeretete kifejezéseként még a XVII. sz. elején. Mumtáz Mahal sajnos nem láthatta az emlékére építtetett, azóta már az UNESCO Világörökség részévé váló palotát. Bory Jenő felesége, Ilona 40 éven keresztül részese lehetett férje szeretetteljes, szorgalmas tevékenységének. Valódi, igazi várúrnőként élte meg a kastély építését hiszen férje sohasem engedte, hogy részt vegyen a munkálatokban és kezeit ezzel bepiszkolja. Az egész épület komplexum minden kis szegletéből árad Bory Jenőnek a család és a művészet iránti szeretete. Felejthetetlen emlék és felemelő élmény egyszerre. Csoda-e, hogy turisták ezrei keresik fel évente? Erre mondják: ezt látni kell!!!  

Harmati Gyöngyi
        S.D.G.

Ha szeretnél még hazai ill. külföldi tájakon barangolni, akkor az alábbi linkeken megteheted! Köszönöm, ha elolvasol néhányat közülük!!!!

ÚTIKÉPEIM (itthoni)

https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29

ÚTIKÉPEIM (külhoni)
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28k%C3%BClhoni%29