Harmati Gyöngyi: A szeretet himnusza nyomán...

 

                                                        Árvai Márta: Erdei út c. festménye...


A jánlanék egy kiváltképpen való utat:

Sz eretetet nélkülöző világunknak
E rre van a legégetőbb szüksége
R eménytelenül sivár nélküle életünk
E lemészt a magány, a sikerek hajszolása
T ekintetünk sóvár pillantásokkal keresi
E gy másik ember viszonzott rezdülését 
T estvérnek születtünk egymásnak

H iába próbáljuk e tényt letagadni
I gazság helyett vidáman virul a gazság
M inden szinten romlottságot látunk
N incsen senki, ki szabadulni vágyna?
U tolsó mentsvárunk a hit, a remény, a
Sz eretet, s ezek közül a legnagyobb
A szeretet, a tökéletesség összekötő ereje. 

Ny omtalanul elmúlik a bánat, nem lesz sírás
O tthonunk a békesség hona, a halál eltöröltetik
M egváltottak öröksége előre elkészítve vár
Á ldozattal, alázattal, meg nem érdemelve új
N evünk a menny kárpitján tündökölve ragyog.

(1. Korinthus 13. fejezete kapcsán)

Harmati Gyöngyi
     S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/305224

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM