Egy amerikai író és a Szentírás egyik Igéje által látom értelmét szerény írásaim elkészítésének és megosztásának. Istenre bízva ennek minden dolgát!!!!
"Bármilyen tehetséged van, használd azt: az erdő is nagyon csendes lenne,
ha csak azok a madarak énekelnének benne, akik a legjobban tudnak énekelni."
"Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni (írni), úgy mint magunkból;
ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: Aki alkalmatosokká tett minket arra,
hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek
pedig megelevenít." (2. Korinthus 3: 5-6)
ha csak azok a madarak énekelnének benne, akik a legjobban tudnak énekelni."
Henry van Dyke (1852-1933), amerikai író, költő, politikus. Henry van Dyke 1881-ben nősült,
felesége Ellen Reid volt. Kilenc gyerekük született; egyikük, Tertius van Dyke (1886–1958)
életrajzot írt apjáról, mely 1935-ben jelent meg. Henry van Dyke 1899-től 1923-ig a Princetoni
Egyetem angol irodalom professzora volt. 1913-tól 1917-ig az Egyesült Államok hollandiai és
luxemburgi nagykövete is volt.
"Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni (írni), úgy mint magunkból;
ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: Aki alkalmatosokká tett minket arra,
hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek
pedig megelevenít." (2. Korinthus 3: 5-6)
FÜLE LAJOS: ÁLDÁSSÁ LENNI
Áldássá lenni... De jó is volna!
Félretenni mindent, mi gátol,
s lenni csak a SZENTLÉLEK tolla,
mely folyton ír, de - nem magától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése