2022. február 21., hétfő

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, bíztató gondolatok az év 8. hetére...

 

                                                                 Árvai Márta festménye...

FEBRUÁR 21.
"Élhettem volna így is én. Újra kezdeni nincs remény, de amennyi időm hátravan ebben
a felemás világban, 
hadd élhessem meg tiszta szívvel, csendes örömök árnyékában."
(Moretti Gemma: Másként c. verséből részlet)
22.
"Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül." 
(Jób könyve)
23.

"Ha nincs öröm, csak keresni kell: Hiszen még a levél is, amely aláhull a fáról, Mesél a csend vagy a lebegés boldogságáról." (Eleanor H. Porter) 24. "Boldogok,akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak. 
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk
napfényes lesz.(Gyökössy Endre)
25.
„Bujkáljon bennünk a mosoly minden eshetőségre készen, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly mindig egy kis fényt hoz a mi életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy.” (Janikovszky Éva)
26.
"Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni. Bátorságot, hogy megváltoztassam 
azt, amit meg bírok változtatni, és bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni, 
a kettő közötti különbséget." (Internet)
27.
"Az élet sokkal ünnepélyesebb annál, mintsem hogy aggódva a mulandó, földi dolgok
taposómalmában, az örök érvényű áldásokhoz képest atomnyi dolgokkal bajlódva töltsük el."
(
Ellen G. White)
28.
„Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár, mint özön, 
A telhetetlen elmerülhet benne, s nem fogja tudni, hogy van szívöröm. 
(Részlet Vörösmarty Mihály: Merengőhöz c. verséből)

Az idézeteket összeválogatta: Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője


                                                                        Egervári Lídia rajza....                                                        


Harmati Gyöngyi: Megtalált öröm...

Nem tudom hogyan és mikor történt Magam is meglepődtem amikor Észrevettem már nem tudok örülni Úgy mint régen minden apróságnak.

A napok ólomszürkék, furcsán fojtogató Köd csendesen körbeölel és nem enged, Álmomban is homályos utakon botorkálva Próbálom megtalálni amit elvesztettem.

Ha nincs öröm, akkor meg kell keresni Dörömböl félig lezárt tudatom ajtaján ez a Gondolat egy percnyi nyugtot sem hagyva - Indulj már, mire vársz - súgja szüntelen Mit tehettem, elindultam, hogy hova merre Minek magam sem tudtam, csak vitt a lábam A városból lassan kiértem, a házak útközben Szépen lemaradoztak, egy kóbor, nyiszlett

Kismacska észrevétlen mellém szegődött Már ketten voltunk társak e furcsa világban Ő megörült nekem, én megörültem neki Hát ilyen egyszerű lenne újra örülni? S.D.G.

LÉLEKSZIRMOK - teljes könyv: https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése