Árvai Marta: Illés imája c. festménye
szirénáktól visszhangzik az éj,
földre folyik az ártatlan vér,
ezernyi ember, ezernyi gyerek
szüntelen csak sír,
várunk még rá, hogy magadhoz öleljél,
itt állunk mind, a keresztnél,
valaki mondja meg, miért jó ez a rossz harc?
nem volt hát a szíveken így is már sok karc?
itt állok most békét várva,
fáradt lelkek megcibálva,
mit hoz majd a holnap?
Isten ugye itt vagy?
itt állok most félhomályban,
fegyverzaj a halk imákban,
de tudom hallasz,
hiába ez a katyvasz
mindent por és füst lep el,
nem bírom tovább,
kérlek most kelts fel
az egész csak egy álom?
de nem hal reményem
még mindig arra vágyom,
hogy süssön ránk a fény,
hogy ne tépjen több szél,
mondd meg hova tüntél
és hogy hol van az az ösvény,
hol nem zúdúl ránk örvény,
ahol építenek a szavak
s nem bombák szállnak,
csak madarak
itt állok most békét várva,
fáradt lelkek megcibálva,
mit hoz majd a holnap?
Isten ugye itt vagy?
itt állok most félhomályban,
fegyverzaj a halk imákban,
de tudom hallasz,
hiába ez a katyvasz....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése