Dr. Reisinger János irodalomtörténész tolmácsolásában e hétsoros vers meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=PaSTazByFYA
A formátlan, a véghetetlen.
Belepusztulok, míg mondatomat
a végtelenből elrekesztem.
Homokkal egy vödörnyi óceánt
kerítek el a semmi ellen.
Ez a viszonylagos öröklét
ép ésszel elviselhetetlen.
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991), Kossuth, József Attila és Baumgarten-díjas
magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia
posztumusz tagja.
"Meggyőződésem, hogy valójában boldognak kellene lennünk, hiszen annyi csodálatos dolog van a világon: fák, madarak, virágok, emberi arcok. Nincs köztük két egyforma, ráadásul mindegyik szüntelenül változik. Hogy is unatkozhatnánk? Nem volt még két egyforma naplemente a világon. Vagy nézzük meg társaink arcát: mind különböző. Mindenkinek megvan a maga szépsége."
Ballag már az esztendő,
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő,
vígan fütyörészve.
Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul
s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendő.
Kányádi Sándor (1929-2018), a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas
erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.
"Úgy fogom szemlélni ezt az új évet, mintha a következő 365 nap most peregne le először
a szemem előtt - meglepetéssel és csodával fogom nézni a körülöttem lévőket, örömmel fedezve fel, hogy mellettem vannak, s megosztozunk a szeretet nevű valamin, amiről ugyan sokat beszélünk, de kevésbé értjük."
Paulo Coelho, (1947 - ....), brazil író, az ENSZ békenagykövete.
(A vers a FEDÉL NÉLKÜL c. lapban olvasható)
A vers Dr. Reisinger János irodalomtörténész tolmácsolásában meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=5xn_qKAm4hs
Pierre Emmanuel (1916–1984) személyét és művészetét jórészt Pilinszky János ismertette meg a magyar közönséggel. A 60-as években baráti kapcsolat alakult ki a két költő között: Pilinszky Párizsban Emmanuelnél lakott, az Új Emberben többször hivatkozott francia barátja műveire, 1968-ban értő előadást is tartott róla. Kedves gondolkodója, Simone Weil mellé helyezte: „mindketten azt az isteni csöndet faggatják, amiből minden szó születik, bár maga kimondhatatlan – csakhogy Emmanuel e csönd innenső oldaláról, nevezetesen a költészet felől, míg Weil mintha már a túlsó partról szólna hozzánk”. (Naplók, töredékek, Osiris, Bp. 1995, 164.)
16. rész:
https://www.youtube.com/watch?v=UqqCMSGoqzU&list=PLkuJm47wx-DZu-aX2860mShkdebCALlPQ&index=14
Szondy Zsuzsanna: Az állatok titkai című könyve igen megható módon mutatja be a valóságos életből vett ember-állat, illetve állat-állat kapcsolatokat. Szerzőjének az eddigiekben több
verses- és prózai kötete jelent meg, elsősorban gyermekek, fiatalok számára. A jelenlegi kötet többéves gyűjtési munkájának eredménye. Ezzel a könyvével az állatok iránti figyelmet, segítőkészséget és gondoskodást kívánja elősegíteni. A harminc állatfajról szóló történetek gyermeknek és felnőttnek egyaránt bizonyítják, hogy az állatok világa még sok titkot rejteget.
Olyan az életünk mint öregek szeme.
S mint a köd az előtt, aki ködben járkál,
úgy száll előttünk a holnapok függönye:
sohse libben föl, csak hátrál, egyre hátrál.
Mint makacs ellenség, a ravasz jövendő
fölégett mezőkön lassan vonul vissza:
kincseit mind messzebb és messzebb rejti ő,
mig végül is inkább a Kútba hajítja.
Minden föld puszta lesz mire mienk lenne
és minden kastélyból csak az üres romok
fogadják a győztest aki megszáll benne.
Igy győzünk mi, szomjas, gyűrt Napóleonok
s ha megállunk este valamely ablakban
s kinézünk a házak fölött a vad égre,
szívünk reszket, mintha minden alkonyatban
egy hasztalan meghódított Moszkva égne.
Napjainkat sorra fölgyujtják az esték,
s egyikben sem tudunk megpihenni soha.
Jönnek az évek mint beburkolt szüzecskék
kikről lassan lehull a hófehér ruha
s már forrón hevernek, lihegve, meztelen:
de mi nem öleljük, s csókos kedvük meghal.
Ujra fölöltöznek s búcsúznak nesztelen,
visszanevetve ránk hideg fogaikkal.
Szentistváni Babits Mihály (1883-1941), teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
