https://www.youtube.com/watch?v=7ytpRrhkmAY
Mit tettél, ember ?
még drágább, még szebb, még hamisabb, még több, még több, még több…
A repülőid eltakarták az egemet, a hajóid eltakarták a tengeremet, vonataid a földemet,
felhőkarcolóid a hegyeimet, felhalmozott árucikkeid a tükörképedet, fesztiváljaid zajától
nem hallottad a madarakat, nem hallottál engem…nem hallottad magadat.
Ember…mit tettél.
Rohantál, hogy még több országot láss. Nem volt elég egy utazás, nem volt elég száz
utazás, hajszoltad a menekülést, a helykeresést, és észre sem vetted az otthont…magadban.
Nem volt jó az erkély, az udvar, az erdő, a közeli domb, nem érdekelt a patakpart a házad
mellett, mentél, csak mentél, mert azt hitted, menned kellett.
Ember…nem értetted.
Nem értetted, hogy miért lángol a tüdőm, hogy miért olvad a jegem, hogy miért nyelnek
el városokat a rengéseim. Nem értetted, miért torpansz meg miért, miért nem jön az újabb
siker, miért egyre küzdelmesebb akár csak egy lépést is tenni meg. Nem értetted, mit jelent
megállni, mit jelent hátrálni, mit jelent hálát adni. Nem értetted, hogy segítséget, hogy
szünetet, hogy figyelmet kérek. Nem értetted, mit jelent rajtam élned.
Ember…vedd észre!
Vedd észre végre a lényeget! Állítsd le kicsit végre az életed! Hagyd az autót, a repülőt,
hagyd a bulit, a melletted ülőt, vedd észre a hangodat, a fiadat, a lányodat, szüleidet, vedd
észre a napsütést, a szelet, a friss levegőt, az erdőt, fejed fölött a tetőt, vedd észre, hogy jól
is használhatod az erőd! Vedd észre a néptelen utcákat, az üres tereket, a máskor mindig
oly zsúfolt épületeket. Lásd a világodat, amit építettél! A tiéd! Csak egy kicsit túlsiettél.
Halld meg a tenger imáját, a madarak lármáját, a tapsot az erkélyen, az istent a szívedben.
Lásd végre a nagyobb képet, vedd észre, hogy ahogy volt, az…az nem élet.
Vedd észre, hogy most a te tüdőd lángol, hogy most te vagy a jegesmedve mindentől távol,
vedd észre, hogy te vagy most beteg, mert nekem gyógyulnom kell, hogy tovább vihesselek.
(Forrás: Internet)
