Mai kérdések - bibliai válaszok...(sorozat)
Boldogságkeresők címmel megjelent a HOLNAP MAGAZIN-ban:
https://holnapmagazin.hu/cikkek/velemeny/836/
https://holnapmagazin.hu/cikkek/velemeny/836/
Van-e válasza a Bibliának a mai, modern kor emberének kérdéseire? Időszerű-e a Szentírás üzenete napjainkban is, erre keressük a választ!
Pál apostol ezt így fogalmazta meg a Rómabeliekhez (15:4) írt levelében: "Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen." A sorozat minden egyes részében egyetemes emberi kérdésekre keressük a válaszokat, így az első részben megpróbáljuk kibontani mi a
boldogság, amit mindenki keres és hol található? Tarts velünk!!!
A boldogság útja - a szolgálat útja...
Nemrégiben meglepődve olvastam, hogy a boldogságnak már 2013 óta létezik nemzetközi ünnepnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése március
20-át 2012 júniusában globális világnappá nyilvánította. Az ENSZ Közgyűlése kihangsúlyozta, hogy a "boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja". Ez a dokumentum egyben fel is szólítja az ENSZ-nek mind a 193 tagországát, hogy "megfelelő módon" ünnepeljék is meg március 20-án a boldogság napját, legfőképpen az oktatás területén. A boldogság nemzetközi napjának ötletadója a kis, mintegy fél Magyarország területnyi himalájai buddhista királyság, Bhután. A világon elsőként ebben az ázsiai országban vezették be a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) fogalmát állampolgáraik jólétének mérésére, mert ez az érték, a GNH többet elárul az emberek ill. a társadalom jólétéről, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Ez a mutatószám, a GNH arra szeretne rávilágítani, hogy a boldogság nem(csak) az anyagi javak birtoklásától függ. Napjainkban járványként, úgyis mondhatnám cseppfertőzéssel terjed a boldogtalanság. Erre figyeltek fel az ENSZ-nél is és próbálják az emberek gondolkodását tudatosan úgy alakítani, rávezetni őket arra, hogy az élet valóban fontos dolgait ne a külső körülményeik megváltozásától vagy pedig a gazdagságtól várják. A boldogság mérőeszköze nem a pénz. Erről tanúskodnak Arne Garborg (1851-1924), norvég író szavai is:
"Azt mondják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, de ez nem igaz. Ételt vehetsz pénzért, de étvágyat nem; orvosságot igen, de egészséget nem; csillogást igen, de szépséget nem; jókedvet igen, de örömet nem; szolgákat igen, de hűséget nem; szabadidőt igen, de békességet nem. Pénzért csak a kérgét kapod meg mindennek, nem a magvát."
A boldogság fogalmát nem könnyű meghatározni, hiszen minden embernek mást és mást jelent. Abban azonban egyetérthetünk, hogy a boldogság egy jóleső pozitív érzés, ami rövidebb-hosszabb ideig mellénk szegődik. Könnyen elillan, elég hozzá egy bántó vagy annak vélt szó, vagy egy ferde pillantás és már el is illant, magunkra hagyott bennünket.
Delia Steinberg Guzmán (1943- ): argentin származású spanyol író, filozófus és zongoraművész meghatározása így szól erről az állapotról:
"A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”
Nemrégiben meglepődve olvastam, hogy a boldogságnak már 2013 óta létezik nemzetközi ünnepnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése március
20-át 2012 júniusában globális világnappá nyilvánította. Az ENSZ Közgyűlése kihangsúlyozta, hogy a "boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja". Ez a dokumentum egyben fel is szólítja az ENSZ-nek mind a 193 tagországát, hogy "megfelelő módon" ünnepeljék is meg március 20-án a boldogság napját, legfőképpen az oktatás területén. A boldogság nemzetközi napjának ötletadója a kis, mintegy fél Magyarország területnyi himalájai buddhista királyság, Bhután. A világon elsőként ebben az ázsiai országban vezették be a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) fogalmát állampolgáraik jólétének mérésére, mert ez az érték, a GNH többet elárul az emberek ill. a társadalom jólétéről, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Ez a mutatószám, a GNH arra szeretne rávilágítani, hogy a boldogság nem(csak) az anyagi javak birtoklásától függ. Napjainkban járványként, úgyis mondhatnám cseppfertőzéssel terjed a boldogtalanság. Erre figyeltek fel az ENSZ-nél is és próbálják az emberek gondolkodását tudatosan úgy alakítani, rávezetni őket arra, hogy az élet valóban fontos dolgait ne a külső körülményeik megváltozásától vagy pedig a gazdagságtól várják. A boldogság mérőeszköze nem a pénz. Erről tanúskodnak Arne Garborg (1851-1924), norvég író szavai is:
"Azt mondják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, de ez nem igaz. Ételt vehetsz pénzért, de étvágyat nem; orvosságot igen, de egészséget nem; csillogást igen, de szépséget nem; jókedvet igen, de örömet nem; szolgákat igen, de hűséget nem; szabadidőt igen, de békességet nem. Pénzért csak a kérgét kapod meg mindennek, nem a magvát."
A boldogság fogalmát nem könnyű meghatározni, hiszen minden embernek mást és mást jelent. Abban azonban egyetérthetünk, hogy a boldogság egy jóleső pozitív érzés, ami rövidebb-hosszabb ideig mellénk szegődik. Könnyen elillan, elég hozzá egy bántó vagy annak vélt szó, vagy egy ferde pillantás és már el is illant, magunkra hagyott bennünket.
Delia Steinberg Guzmán (1943- ): argentin származású spanyol író, filozófus és zongoraművész meghatározása így szól erről az állapotról:
"A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”
Minden ember kivétel nélkül felteszi élete folyamán akár többször is ezt az alapvető fontosságú kérdést, a boldogság útját merre találom, illetve miért nem találom?
Vajon mire vágynak az emberek titokban, a szívük mélyén? Bemerik-e vallani ebben az anyagias, materialista világban, hogy még a pénznél, a hírnévnél is jobban vágynak a boldogságra? Nincs olyan ember, aki ne szeretne boldog lenni. Az a nagy kérdés, hogy milyen úton szeretné azt elérni. Vagy a világ csalóka útvesztőiben keresi és talál rövid ideig tartó, múlandó boldogság-pótlékra, ahogyan nagy költőnk Vörösmarty Mihály is megfogalmazta a Merengőhöz írt versében:
Vajon mire vágynak az emberek titokban, a szívük mélyén? Bemerik-e vallani ebben az anyagias, materialista világban, hogy még a pénznél, a hírnévnél is jobban vágynak a boldogságra? Nincs olyan ember, aki ne szeretne boldog lenni. Az a nagy kérdés, hogy milyen úton szeretné azt elérni. Vagy a világ csalóka útvesztőiben keresi és talál rövid ideig tartó, múlandó boldogság-pótlékra, ahogyan nagy költőnk Vörösmarty Mihály is megfogalmazta a Merengőhöz írt versében:
Nézd a világot: annyi milliója
S köztük valódi boldog oly kevés.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. (részlet)
Létezik egy másik út is, ahol a valódi boldogság megtalálható? Ha már sok helyen, sokféle módon kerestük és a lelkünk még sóvárog utána, akkor érdemes az egyedüli hiteles forráshoz, a Szentíráshoz fordulni. Ha a boltban vásárolunk egy vasalót, vagy egy mosógépet, akkor otthon az az első dolgunk, hogy elolvassuk a hozzá adott használati utasítást, hogy megtudjuk hogyan is működik. Ha ez természetes a tárgyak világában, akkor miért nem természetes az emberek (lelki)világában? Isten teremtett bennünket, Ő az, Aki tudja pontosan, hogy hogyan is működünk. Hogyan lehetünk boldogok? Még azok is, akik nem ismerik a Bibliát, hallottak (hallhattak) Jézusnak a Hegyi beszédben elmondott Boldogmondásairól. A Biblia, talán nem véletlenül telis-tele van a boldogságról szóló mondásokkal. A Zsoltárok könyvében, a Példabeszédek könyvében, sőt a Biblia utolsó, prófétikus iratában, a Jelenések könyvében is találunk belőlük egy-egy csokorra valót. Aki a boldogság tökéletes receptjét szeretné megkeresni a Bibliában az nagy valószínűséggel csalódni fog, ilyesmi nem található a Könyvek Könyvében. Arról viszont bőségesen találunk eligazítást, hogy Isten szerint kik a boldog emberek. Boldogságot kutató szemünk a Biblia lapjait olvasgatva felfigyelhet egy érdekes, különösnek tűnő összefüggésre. A boldogság szó szinonimájaként az ÁLDOTT kifejezés olvasható Jeremiás próféta könyvében a 17. fejezet 7. versében. Így hangzik az Ige: „Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr.” Összehasonlítva a Zsoltárok könyve 34. fejezetének 9. versével: - „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik.”, egyértelmű az összefüggés. Mind a boldog mind pedig az áldott kifejezés, több, mint 100 alkalommal szerepel a Bibliában. Ebből is láthatjuk, hogy a szerető Isten tervében központi szerepe van a mi testi-lelki jólétünk előmozdításának. Ő valóban maximálisan törődik velünk, teremtményeivel. Fontosak vagyunk számára, ez kitűnik a János 3: 16 igeversből:"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
S köztük valódi boldog oly kevés.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. (részlet)
Létezik egy másik út is, ahol a valódi boldogság megtalálható? Ha már sok helyen, sokféle módon kerestük és a lelkünk még sóvárog utána, akkor érdemes az egyedüli hiteles forráshoz, a Szentíráshoz fordulni. Ha a boltban vásárolunk egy vasalót, vagy egy mosógépet, akkor otthon az az első dolgunk, hogy elolvassuk a hozzá adott használati utasítást, hogy megtudjuk hogyan is működik. Ha ez természetes a tárgyak világában, akkor miért nem természetes az emberek (lelki)világában? Isten teremtett bennünket, Ő az, Aki tudja pontosan, hogy hogyan is működünk. Hogyan lehetünk boldogok? Még azok is, akik nem ismerik a Bibliát, hallottak (hallhattak) Jézusnak a Hegyi beszédben elmondott Boldogmondásairól. A Biblia, talán nem véletlenül telis-tele van a boldogságról szóló mondásokkal. A Zsoltárok könyvében, a Példabeszédek könyvében, sőt a Biblia utolsó, prófétikus iratában, a Jelenések könyvében is találunk belőlük egy-egy csokorra valót. Aki a boldogság tökéletes receptjét szeretné megkeresni a Bibliában az nagy valószínűséggel csalódni fog, ilyesmi nem található a Könyvek Könyvében. Arról viszont bőségesen találunk eligazítást, hogy Isten szerint kik a boldog emberek. Boldogságot kutató szemünk a Biblia lapjait olvasgatva felfigyelhet egy érdekes, különösnek tűnő összefüggésre. A boldogság szó szinonimájaként az ÁLDOTT kifejezés olvasható Jeremiás próféta könyvében a 17. fejezet 7. versében. Így hangzik az Ige: „Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr.” Összehasonlítva a Zsoltárok könyve 34. fejezetének 9. versével: - „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik.”, egyértelmű az összefüggés. Mind a boldog mind pedig az áldott kifejezés, több, mint 100 alkalommal szerepel a Bibliában. Ebből is láthatjuk, hogy a szerető Isten tervében központi szerepe van a mi testi-lelki jólétünk előmozdításának. Ő valóban maximálisan törődik velünk, teremtményeivel. Fontosak vagyunk számára, ez kitűnik a János 3: 16 igeversből:"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Erről a másik útról szól egy gazdag asszony és a takarítónő története, amely így hangzik: Egy jómódú hölgy, akit a reménytelenség és boldogtalanság érzései gyötörtek, lelki gondjaival felkeresett egy pszichológust. Szinte látjuk magunk előtt, ahogyan a jómódú, divatosan öltözött hölgy teljes kétségbeesésében lerogy a beszélgetőfotelbe és kiönti szíve-lelke keserűségét. Szinte megállás nélkül ömlik a panasz belőle, úgy érzi férjével kiüresedett az életük és már semmi nem olyan, mint régen. Azt szeretné, hogy végre újra boldog legyen. A pszichológus meglepő választ ad, illetve nem is ő, hanem megkéri a mellette levő irodában munkálkodó takarítónőt, hogy jöjjön be és mesélje el élete történetét, hogyan is találta meg ő a boldogságát. A takarítónő leteszi a porrongyot az asztalra, leül egy székre és beszélni kezd:
– „A férjem meghalt rákban, 3 hónappal később pedig az egyetlen fiamat elütötte egy autó… senkim sem maradt. Nem tudtam enni, nem tudtam aludni, nem tudtam senkire sem mosolyogni, el akartam dobni magamtól az életemet. Egy hónappal később egyik este munka után bejött hozzám a házamba egy kiscica. Megsajnáltam, hideg volt kint, hagytam, hogy bent maradjon, adtam neki egy kis tejet. Annyira éhes volt, hogy tisztára nyalta a tányért, majd hálásan dorombolni kezdett és a lábamhoz dörgölőzött. Megtört a jég, hónapok óta először mosolyogtam. Arra gondoltam, ha ezt a kis állatot boldoggá tudtam tenni, másoknak is okozhatok örömet. Másnap sütöttem egy tálcányi süteményt és átvittem az egyik szomszédomnak, aki ágyban fekvő beteg volt. Minden nap próbáltam valami jót tenni valakivel. És közben rájöttem, megértettem, hogy az tesz engem boldoggá, ha másokat boldoggá tehetek. Ma nem tudom, hogy van-e valaki, akinek jobb az étvágya, mint nekem és jobban alszik nálamnál. Megtaláltam a boldogságomat, mások boldogságában.” Mire a takarítónő a története végére ért, a gazdag nő már zokogott. Rájött, hogy pénzen nem lehet boldogságot vásárolni. Megértette, hogy az élet szépségét akkor tükrözi vissza a legjobban, ha mások életébe egy csöppnyi boldogságot, reményt és vigaszt tud sugározni, és ez aztán rá is visszahat.
Jókai Anna (1932-2017) kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő rövid vallomása is ezt a hozzáállást tükrözi vissza:
"Nincs az embernek olyan nyomorúságos lelki vagy fizikai állapota, amikor ne találna valakit, aki nála még sokkal nehezebb helyzetben van. És óriási erőt ad, ha akkor még tudsz is valakinek segíteni."
"Nincs az embernek olyan nyomorúságos lelki vagy fizikai állapota, amikor ne találna valakit, aki nála még sokkal nehezebb helyzetben van. És óriási erőt ad, ha akkor még tudsz is valakinek segíteni."
Ezt a világ egészéhez való hozzáállást valósította meg a nemzetközileg is (el)ismert, híres elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos, Nobel-békedíjas:
Albert Schweitzer (1875-1965). A helyi lakosok által "Nagy
Fehér Varázsló"-nak nevezett Albert Schweitzer Gabonban, a Közép-Afrikában található Lambaréne-ben, 1913-ban létrehozta világhírűvé váló kórházát. Élete végéig hűségesen és fáradhatatlanul gyógyította a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb embereket az esőerdő mélyén. Kisebb megszakításokkal 52 évet töltött el itt, ahol egy saját kezével ácsolt egyszerű fakereszt jelöli nyugvóhelyét. Az Egy élet Afrikáért c. film bemutatja Albert Schweitzer életének történetét és folyamatosan, fáradhatatlanul gyakorolt hitét a Teremtőtől kapott élet tiszteletének bemutatásában. Az Ő gondolata így szól a szolgálat és a boldogság kapcsolatáról:“Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták hogyan lehet másokat szolgálni.”
Ezt erősíti meg Jézus önvallomása, melyet Máté és Márk is megőrzött az általuk írt evangéliumokban: "Mert az embernek Fia (Jézus) nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért." (Mt. 20: 28 és Mk. 10: 45)Földi életében Jézus Krisztus tökéletesen megvalósította az önzetlen szeretetszolgálat életelvét, ezzel utat és követhető példát mutatott minden embernek. Ezt ismeri fel és fogalmazza meg nagyon találóan Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 13 című versében:
Én is világot hódítani jöttem
s magamat meg nem hódíthatom,
csak ostromolhatom nehéz kövekkel,
vagy ámíthatom és becsaphatom.
Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!
De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség.
A boldogság útja a szolgálat, a másokért élés útján található meg. Ha valóban szeretnénk boldogok lenni, minél előbb induljunk el, lépjünk rá az embertársaink felé vezető útra. Ne várakozzunk arra, hogy majd mások boldoggá tesznek minket, kezdjük el előbb mi magunk és örömteli szívvel meglátjuk, megtapasztaljuk majd az eredményét. "A mással jóltevő ember megkövéredik (bővelkedik); és aki mást felüdít, maga is felüdül." Példabeszédek 11:25.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
2017.09.10.
csak ostromolhatom nehéz kövekkel,
vagy ámíthatom és becsaphatom.
Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!
De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség.
A boldogság útja a szolgálat, a másokért élés útján található meg. Ha valóban szeretnénk boldogok lenni, minél előbb induljunk el, lépjünk rá az embertársaink felé vezető útra. Ne várakozzunk arra, hogy majd mások boldoggá tesznek minket, kezdjük el előbb mi magunk és örömteli szívvel meglátjuk, megtapasztaljuk majd az eredményét. "A mással jóltevő ember megkövéredik (bővelkedik); és aki mást felüdít, maga is felüdül." Példabeszédek 11:25.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
2017.09.10.
Függelék:
Harmati Gyöngyi: Boldogmondások margójára...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/02/harmati-gyongyi-boldogmondasok-margojara.html
Harmati Gyöngyi: A boldogság művészete...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-boldogsag-muveszete.html
Harmati Gyöngyi: A boldog élet receptje...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/04/harmati-gyongyi-boldog-elet-receptje.html
Harmati Gyöngyi: A boldogság Tízparancsolata...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/03/harmati-gyongyi-boldogsag.htmlHarmati Gyöngyi: Boldogmondások margójára...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/02/harmati-gyongyi-boldogmondasok-margojara.html
Harmati Gyöngyi: A boldogság művészete...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-boldogsag-muveszete.html
Harmati Gyöngyi: A boldog élet receptje...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/04/harmati-gyongyi-boldog-elet-receptje.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése