2015. június 5., péntek

József Attila: Négykézláb másztam…

saját fotóm: Vízparton...(H.Gy.)


Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábra állni, bennem.

Úgy segített, hogy nem segíthetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Úgy van velem, hogy itt hagyott magamra.

Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon!


József Attila (1905-1937) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas 
magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

A saját kereszted.....






Egyszer egy férfinak betelt a pohár, térdre borult a szobájában és így imádkozott Jézushoz:
- Nem bírom tovább! A keresztem túl nehéz Uram, elfáradtam! Kérlek, hadd tegyem le és
kaphassak egy másikat.
- Rendben van gyermekem!- válaszolta Jézus és levette róla a keresztet.

Ezután Jézus elvitte egy nagy helyiségbe a férfit, hogy választhasson egy másik keresztet.
Hatalmas terem volt telis-tele  különböző nagyságú keresztekkel. Volt olyan hatalmas is, 
melynek a tetejét nem is lehetett látni. A férfi keresgélt a sok kereszt között, mire nagy
nehezen a sarokban meglátott egy aprócska kis keresztet:

- Azt kérem, ott ami a sarokban van!
- Drága gyermekem, ez az a kereszt, amit éppen az előbb 
adtál vissza! -felelte Jézus.
  

Legyen tanulság számunkra, hogy amikor úgy érezzük, hogy nekünk túl nehéz, és kibírhatatlan 
a fájdalom ....Nézzünk egy kicsit körül, hogy mi folyik körülöttünk. Nézzük meg hogy mások
mivel küszködnek. Ne csak a saját "keresztünk" súlyával legyünk elfoglalva! És meglátjuk, 
hogy amit nehéznek hittünk, nem is annyira nehéz.

(Forrás: Internet)

2015. június 4., csütörtök

Pascal: Mi nehezebb: megszületni, vagy feltámadni?

Árvai Márta: Harmadnapon c. festménye...

"Milyen meggondolásból állítják, hogy nem támadhatunk fel? Mi nehezebb: megszületni,
vagy feltámadni: az, hogy ami sohasem volt legyen, vagy továbbra is legyen, ami egyszer
már volt? Nehezebb-e vajon életre születni, mint az életbe visszatérni? A megszokás miatt
az egyiket könnyűnek, a megszokás hiánya miatt a másikat lehetetlennek tartjuk."

Blaise Pascal (1623-1662), francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus.

E.G.White: A boldog otthon titka...

Árvai Márta festménye...



"A férj kedvessége és szeretetteljes udvariassága
drága bátorítás a feleség számára, s az a boldogság,
amelyet feleségének nyújt, a saját szívébe is
örömet és békességet áraszt."

E.G.White, (1827-1915) amerikai keresztény írónő

Boldog Otthon c. könyv, Boldog, sikeres társas kapcsolat c. fejezetéből.
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/bo/16.htm

2015. június 3., szerda

Ha minden napot...(ének)

Poldijoe fotója...




https://www.youtube.com/watch?v=GaVtuLf1VDg


„Mindenkor örüljetek.”  (1. Thesszalonika 5:16) 
„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!”  (Filippi 4:4) 

További énekek az alábbi linken meghallgathatóak Árvai Márta szerkesztésében:
https://www.youtube.com/@maranatha3071/videos

Benedek Elek: Szívet vidító természet....


Árvai Márta festménye....










"Akármerre járjak, nézzek,
Mindenütt szép a természet,
Szóval ki nem mondható:
Szemnek, szívnek vidítója,
Oh áldott az alkotója,
Isten, a Mindenható."


BENEDEK ELEK (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.), magyar újságíró,

író,  országgyűlési képviselő, "Elek apó", „a nagy mesemondó”.
Születésnapja egyben a MAGYAR NÉPMESE NAPJA.

Voltaire: Nincs okozat ok nélkül...

Fotó: Poldijoe...


"Alighanem csak a kötözni való bolondok tagadják, hogy a gyomor 
azért teremtetett, hogy emésszen, a szem, hogy lásson, a fül, hogy
halljon. (...) Igen, mondják, de ha Isten egyvalamit szemmel láthatóan
szándékosan teremtett, akkor mindent szándékosan kellett tennie.
Nevetséges volna egy adott esetben elfogadni a Gondviselést, a
többi esetben pedig tagadni. Mindazt, ami létrejött, Isten előre látta
és elrendezte. Nincsen elrendezés cél nélkül; nincs okozat ok nélkül;
tehát minden egyformán egy végső ok eredménye."

Voltaire (1694-1778) eredeti nevén François-Marie Arouet francia felvilágosodás
kori író, költő és filozófus.