Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas...

saját fotóm: Minden mulandó...(H.Gy.)

     Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

     Földünk egy kis hangyafészek,
Egy perchozta tűnemény;
A villám és dörgő vészek
Csak méhdongás, s bolygó fény;
A történet röpülése
Csak egy sóhajtás lengése;
Pára minden pompa s ék:
Egy ezred egy buborék.

     Sándor csillogó pályája,
Nyúlvadászat, őzfutás;
Etele dúló csordája
Patkánycsoport, foltdarázs;
Mátyás dicső csatázási,
Napoleon hódítási,
S waterlooi diadal:
Mind csak kakasviadal.

     A virtus nagy tűneményi
Gőz, mit hagymáz lehele;
A kebel lángérzeményi
Vértolúlás kínjele;
A vég, melyet Sokrat ére,
Catonak kihulló vére,
S Zrínyi Miklós szent pora
Egy bohóság láncsora.

     És ti bölcsek, mit hozátok
Ami volna szép s jeles?
Mámor bírta koponyátok,
Plato s Aristoteles.
Bölcselkedő oktalanság,
Rendbe fűzött tudatlanság,
Kártyavár s légállítvány
Mindenféle tudomány.

     Demosthén dörgő nyelvével
Szitkozódó halkufár;
Xenofon mézbeszédével
Rokka közt mesére vár;
Pindár égi szárnyalása
Forró hideg dadogása;
S Phidias amit farag,
Berovátkolt kődarab.

     Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.

     Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl.

     Hát ne gondolj e világgal,
Bölcs az, mindent ki megvet,
Sorssal, virtussal, nagysággal
Tudományt, hírt s életet.
Légy, mint szikla rendületlen,
Tompa, nyúgodt, érezetlen,
S kedv emel vagy bú temet,
Szépnek s rútnak húnyj szemet.

     Mert mozogjon avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!

1823. február-április

Kölcsey Ferenc (1790-1838) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a
nemzeti himnusz költője.

Pongrácz Róbert: Bűnrendezésről a Biblia szerint...

Árvai Márta: A tékozló hazatér c. festménye..

Sok Krisztusban hívő számára nem egészen világos, hogy hogyan rendezze el helyes módon a jó Istennel a bűneit. Többnyire nem ismerik a bűnrendezés szentírási alapjait, annak gyakorlatát még kevésbé. Számos hívő emberrel találkoztam, akik a bűneik miatti lelki gyötrelemben vergődnek, mások úgy tesznek, mintha minden rendben volna e téren az életükben, mivel nem is foglalkoznak azzal, hogy a jó Istentől bűnbocsánatot nyerjenek.

A bűnrendezésben a katolikusoknak és a protestánsoknak teljesen eltérő a gyakorlatuk a saját egyházuk, vagy a Biblia tanításainak megfelelően. A buzgóbb katolikus hívek általában szentgyónást végeznek, egyháztörténeti emlékeim szerint, - ha nem tévedek, - akkor csak a XI.-dik század óta terjedt el az ún. fülgyónás formájában; a mise elején pedig megbánják a „bocsánatos” bűneiket; a „halálos” bűnöket meg kell gyónniuk. (Megjegyzem, hogy a Biblia tanítása mást ért a „halálos bűn” fogalmán, mint amit a Katolikus Katekizmus tanít. A Biblia szerint a halálos bűn a Szentlélek elleni bűnt jelenti, amelyből már nem lehet megtérni, ezért nincsen erre bocsánat. Minden más bűnre van bocsánat a Szentírás szerint: Mt 12,31-32; 1Jn 5,16). A protestánsok közül az evangélikusoknál van ugyan „gyónás”, de mivel a Bibliában csak egyetemes papság van, és szolgálati papság nincsen, ezért a gyónás során történik ugyan bűnbevallás, de feloldozást nem kap a hívő, - hanem ehelyett hiszi azt, hogy a bűnei bocsánatot nyertek, mivel Jézus érte is, az ő bűnei miatt is meghalt a kereszten, és így nyerhet bűnbocsánatot, - a tudomásom szerint. A többi protestáns hívő közvetlenül Istennek vallja meg a bűneit, és Jézus Krisztus, mint egyetlen közbejáró által nyer bocsánatot, úgy, hogy közben imádkozik és elhiszi, hogy Jézus golgotai áldozata elegendő arra, hogy minden megvallott bűne bocsánatot nyerjen. Így bátorít bennünket az Isten igéje:

„Mert nem olyan főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett, mindenekben, hozzánk hasonlóan, de a bűnt nem követett el. Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.” (Zsid 4,15-16) Ebben az idézett szentírási részben a főpap „az Atya jobbján” lévő Úr Jézus Krisztus.

Bibliai megalapozás: Az ószövetségi szentélyszolgálat által fogalmat kapunk arról, ami az Újszövetségben Jézus áldozata által beteljesedett, és ami jelenleg is folytatódik Jézus papi és főpapi szolgálata által a mennyei szentélyben. Ugyanis az ószövetségi szentély a mennyei szentély mintájára készült (Zsid 8,1-2.5; 2Móz/Kiv 25,40), tehát a mennyei szentély a valódi, az eredeti (Zsid 9,23-24). Krisztus Urunk feltámadása és mennybemenetele után oda lépett be, hogy közbenjárjon értünk (Zsid 7,24-25; 4,15-16; 10,21-22; 9,1-12), valamint, hogy megbocsássa és el is törölje a megvallott és elhagyni kívánt bűnöket. Bölcs Salamon által így szól a bűnrendezésről az Úr: „Aki elfedezi (eltakarja) az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.” (Péld 28,13) Szükséges tehát megvallani és a gyakorlatban kerülni a bűnt és a bűnre vezető alkalmakat, helyzeteket. Szükséges azonban, hogy meghatározzuk a bűn mibenlétét is a Biblia szerint. E szerint a bűn nem más, mint „törvényszegés a törvény áthágása” (1Jn 3,4). Természetesen az Isten örök erkölcsi törvényéről, a tíz parancsolat áthágásáról van szó, amit Jézus az Isten iránti és az emberek iránti kettős szeretetparancsolatban foglalt össze: 2Móz /Kiv 20,1-17; Mt 22,35-40. Kevésbé ismert az Újszövetségnek ez a kijelentése: „ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egész megrontásában bűnös.” (Jak 2,10) Érdemes még végiggondolni azt is, hogy a bűn által jött be a halál a világunkba, és hogy „a halál minden emberre elhatott, mert mindenki vétkezett”. (Róm 5,12) Valamint azt is, hogy a „bűn zsoldja a halál, de az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban.” (Róm 6,23) Ezek alapján megértjük azt, hogy miért van szükségünk arra, hogy a bűneink bocsánatot nyerjenek, azért, hogy ennek eredményeként az Úr Jézustól megkapjuk a Szentlélek ajándékát (ApCsel 2,38), az isteni természet részeseivé váljunk (2Pt 1,4), és végül az utolsó ítélet során felmentő ítéletben részesülve örök életet kapjunk tőle ajándékba (2Kor 5,10).

Az ószövetségi szentélyszolgálat a bűnrendezésnek a következő lépéseit szemléltette és a következő igazságokat nyilatkozatta ki: 1. A bűnért, bűnökért áldozatot kellett bemutatni Isten útmutatásának megfelelően, pl. bárány vagy tulok áldozatot; 2. Minden áldozat Jézus Krisztus egyetlen és tökéletes golgotai áldozatának az előképe volt az első páska-bárány áldozatától kezdve, sőt azt megelőzően Ádám és Éva bűnének az elfedezésére nézve is (1Móz/Ter 3,21). 3. „Vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat”, ami később Jézus Krisztus drága kiontott vére által valósult meg. 4. Szükség volt áldozatra és áldozatot bemutató papra is; ez az újszövetségben maga Jézus, aki egy személyben áldozati bárány, áldozatot bemutató pap, aki most a szentek szentjében közbenjár értünk, és főpap is (Dn 8,14; Jn 1,29; Zsid 9,25-26; 1Jn 2,1-2; 1Tim 2,5-6; Zsid 7,24-26; 8,1-2). Az ószövetségben a főpap szerepe abban csúcsosodott ki, hogy az őszi ünnepkör keretében, a nagy engesztelési napon az áldozati bak vérével tisztította meg a szentélyt és az oltárt az egész évben a kárpitra áthárított bűnöktől, sőt a vért a kárpit mögé a frigyládára hintve is bevitte: 3Móz/Lev 16

A szentélynek u.i. két része volt: szentély és a szentek szentje. A szentély előtt volt az áldozati oltár, ahol a bárányt feláldozták, a szentély első részében pedig a hét ágú gyertyatartó (benne olajjal, amely mindig égett), a kitett kenyerek asztala a kenyerekkel, valamint a jó illattétel oltára. Ez a három kellék mind Jézus Krisztust jelképezte, aki a világ világossága, aki az élet kenyere, és aki az egyetlen közbenjáró Isten és ember között! A szentély két részét a kárpit (függöny) választotta el egymástól. A kárpit előtt volt a jó illattétel oltára, a kárpit mögött pedig a frigyláda, benne a két kőtáblával, a tízparancsolattal. Egész évben a bűnökért feláldozott áldozati bárány vérét ráhintették a kárpitra, jelezve ezzel, hogy a törvényszegés az áldozati bárány vérével el van fedezve. Egy évben egyszer, a nagy engesztelési napon viszont az egész év során a kárpitra hintett vért ceremoniális értelemben meg kellett tisztítani a bűnöktől, amelyek a bárány vére által kerültek a kárpitra, és amelyek szintén az áldozati állat vére által lettek levéve onnan és a szövetség ládájáról. Ezen a napon a pap két kecskebakot állított elő az engesztelésre, egyet az Úrért és egyet Ázázelért. Ez utóbbi a sátán egyik neve. Az Úrért bemutatott áldozati bak vérét hintette a főpap többek között a kárpitra, és bevitte a szentek szentjébe, majd a főpap a saját személyében kihozta a bűnöket (mint bűnhordozó), és a másik kecskebaknak a fejére olvasta rá Izrael minden bűnét. Ezt az Ázázelért kiválasztott élő kecskebakot egy ember ezután kivitte a pusztába és ott hagyta, hogy a vadállatok tépjék szét. Ezzel a jelképes szertartással tanítja az Úr, hogy végül is minden megvallott és megbánt bűn vissza lesz hárítva a felbujtóra, a sátánra, akinek el kell szenvednie végül a bűnökért járó teljes büntetést; ezen kívül pedig a szentély a mennyben és a bűnbánó hívők közössége itt a Földön megtisztul és megszabadul a bűntől. Mindazok pedig, akikért bárányáldozat és engesztelés történt, akikért maga az Úr adott engesztelést, azok megszabadulnak a bűneiktől, meg lesznek ezzel váltva: nem kell a bűneik zsoldját, az örök halált (Jel 2,11;20,14) learatniuk, mert azt helyettük már a bárány megtette, ehelyett ingyen kegyelemből felmentést és örök életet fognak kapni az Úrtól. Az Újszövetségi iratokból megértjük, hogy ez az áldozati bárány Jézus Krisztus; ő az „az Istennek a báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Jn 1,29.36), aki ezért ebben az értelemben „megöletett már a világ teremtésétől kezdve” (Jel 13,8), és „aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által” (Jel 1,5).

Dávid királyról olvassuk, hogy amint megvallotta a házasságtörését és a gyilkosságot, amit elkövetett, azonnal mondta Nátán Dávidnak: „Az Úr is elvette a te bűnödet, nem fogsz meghalni.” (2Sám 12,13) Ahhoz azonban, hogy Dávid ezzel a két súlyos bűnével szembe tudjon nézni, egy évnek kellett eltelnie. Csak ezután szembesítette Nátán próféta őt ezekkel a bűnökkel. Dávid pedig mély bűnbánatot tartott és teljes szívéből megvetette a bűneit (vö. Zsolt 51); az Úr pedig könyörült rajta.

A bűneink bocsánatának van egy nagyon súlyos feltétele, amit a Miatyánk imádságban így szoktunk imádkozni: „bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6,12). Ezt az elengedhetetlen feltételt hangsúlyozza Jézus az adós szolgáról szóló példázatában is (Mt 18,21-35). Ha mi megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, akkor a jó Isten is megbocsát nekünk, ha viszont nem bocsátunk meg szívből az ellenünk vétőknek, az Isten sem bocsátja meg a mi bűneinket, - bármennyit is olvassuk a Bibliát, vagy járunk a templomba vagy az imaházba, akár mennyit is böjtölünk és imádkozunk.

Az evangéliumokban arról olvasunk, hogy Jézusnak van hatalma arra, hogy a bűnöket megbocsássa (Mk 2,1-12; Lk 23,42-43), és ezt minden esetben gyakorolta is, mint Istennek a Fia. Az apostolainak is és Péternek is megadta az oldás-kötés hatalmát (Mt 18,18; 16,19 és Jn 20,22-23), elmagyarázta nekik, annak mibenlétét és gyakorlatát: Mt 18,15-20; Mt 28,18-20. Amikor valaki megtér bűneiből, elfogadja Jézust személyes megváltójának és a Krisztusba vetett hitére felnőttként bemerítkezéssel megkeresztelkedik (görögül baptizmo = bemerít), az illető ez által köt szövetséget Krisztussal, és ez a szövetség a mennyben is meg van kötve, a megkeresztelt pedig az addigi bűneinek kötelékeitől fel lesz oldva. Amikor valaki vétkezik, és nem akar abból megtérni, akkor a hívő közösség / gyülekezet révén a Mt 18,15-20 elvei és gyakorlati lépései alapján és csakis ennek a végén az elbukott hívőt kénytelen kizárni a soraiból. Ilyenkor a gyülekezet feloldja az illető bűnösnek az Úrral való szövetségkötését, és ez a mennyben is oldva lesz. Ezt a bűnével azonosuló, belátásra és bűnvallomásra nem hajlandó embert a hívő közösség átadja a sátánnak (1Kor 5,5; 1Tim 1,20), hogy megtapasztalja, hogy mennyire nyomorúságos a bűnös életvitel Isten nélkül. Az ilyen ember üdvösségéért is tovább munkálkodik az Úr a Szent Lelke és a hívő közösség tagjai által, hogy ismét megtérjen és a bűneit megvallva a hívő közösség tagja és a menny örököse lehessen. Garancia azonban nincsen rá, hogy az illető meg fog térni, de reményünk lehet, és imádkoznunk kell érte is, és továbbra is szeretnünk kell őt. Így a hívő közösség és annak Istentől rendelt vezetői, tanítói gyakorolják az Egyházban a bűnrendezésnek ezt a formáját az oldás és a kötés szolgálói hatalma által: amit megkötnek a földön, az kötve lesz a mennyben is, és amit feloldanak a földön, oldva lesz a mennyben is. Ehhez azonban világosan kell látni azt, hogy a legfelsőbb fórum az egyházban nem a pap vagy a lelkész, hanem a gyülekezet (görögül: eklézsia = a világból kihívottak közössége), tehát a gyülekezet egésze vagy annak valamennyi tagja dönt és nem csupán annak pásztorai! Mindez több lépésben, a megtérni nem akaró bűnös többszöri megkeresésében történik, akinek az ügyét végül a gyülekezet elé terjesztik, hozzászólások történnek és szavaznak róla. Krisztus sohasem akart és rendelt el olyant, hogy valaki egy személyben döntsön emberek üdvösségéről, végső sorsáról! (vö. Jn 20,23)

Az egyéni bűnrendezésnek is megvannak az összetevői, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy bűnbocsánatot nyerjünk. 1. Szükséges, hogy a bűnt az Isten törvénye alapján felismerjük. 2. A felismert bűnt tételesen, azaz fajtája (és lehetőleg száma) szerint megvalljuk közvetlenül az Atyának Jézus nevében, vagy Jézusnak, hiszen ezek ugyan így vannak azonosítva fajtájuk szerint a Szentírásban is. Pl.: házasságtörés, lopás, Isten nevének káromlása, stb. 3. Jó lenne még aznap, vagy azonnal ezeket megbánni és kérni az Istentől egy-egy elkövetett bűnre a bocsánatot, vagy akkor, amikor a Szentlélek eszünkbe juttatja azokat. 4. A bűnök feletti bánat az Isten kegyelmi ajándéka. Ezért is imádkozni kell, hogy őszintén és szívből tudjuk fájlalni azt, hogy ezekkel a jó Istent megbántottuk és Krisztus szeretetével ilyen módon visszaéltünk. Ezért a bánat már jelzi azt, hogy az Isten megbocsátotta a bűnt. De a bánat érzése és tudata nem mindig jelentkezik azonnal. 5. Ettől függetlenül és ezzel együtt is higgyük el, hogy az Isten megbocsátotta a megvallott bűneinket. Ezután álljunk fel az imából, és nyugodtan végezzük a mindennapi teendőinket azzal a tudattal, hogy az Isten jó Atyánk, aki annyira irgalmas, hogy „hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem mindenki megtérésre jusson”. (2Pt 3,9) Nem azért adta oda áldozatul a Fiát értünk, hogy mi bűntudatban éljük le az egész életünket, de nem is azért, hogy a bűnt könnyen véve vétkezzünk továbbra is, hanem azért, hogy irgalmassága által éljünk. Ha ennek megfelelően járunk el hittel, imával és bizalommal, akkor nem kell engednünk a sátántól jövő lelkiismeret furdalásnak, mert azok már nem a megtérésünket, hanem a lelki tönkretételünket szolgálják. A lelkiismeret furdalásnak addig van helye, amíg meg nem vallottuk a bűneinket, ilyenkor ezt a Szentlélek munkálja bennünk. 6. A Biblia tanítása szerint Isten segítségével el is kell hagynunk a bűneinket és a bűnös szokásainkat, Isten erejét elnyerve meg kell halnunk a bűnnek, hogy az igazságnak élhessünk (Róm 6), ennek eredményeként végül Krisztus felmentő ítéletben fog részesít bennünket (Péld 28,13; 3Móz 16,30-31; Mt 18,21-35; Jel 22,11-12).

Sokan nem figyelnek fel arra, hogy a nyilvánosan elkövetett bűnt, nyilvánosan, pl. a hívő közösség előtt is rendezni kell. Ha nem zugolyában történt az eset, akkor nem elég csak négyszemközt bocsánatot kérni a történtekért. Ismerjük például Péter apostol háromszori, csúfos tagadását, amely során még átkozódott és esküdözött is, hogy ő nem is ismeri Jézust. Pál apostol által az Írás arról tanúskodik, hogy a feltámadt Jézus Péternek is megjelent (1Kor 15,5) jelezve ezzel, hogy megbocsátott neki. Mivel azonban Péter tagadásáról sokan tudtak és az botrányos volt, ezért Jézus nyilvánosan is visszafogadta őt a tanítványai közé a Tibériás tenger partján (Jn 21,15-17). Péter háromszor tagadta meg, ezért háromszor kérdezte meg tőle a többiek füle hallatára, hogy „szeretsz-e engem (?)”. Szükség volt arra, hogy Péter nyilvánosan is legyen visszafogadva és helyre téve, így minden kétség elhárult arra nézve, hogy Krisztus külön is megbízta őt a pásztorolással, - tehát bizalommal fogadhatják őt is a gyülekezetek. Azért kellett Pétert helyre tenni, mert korábban ő fogadkozott a legjobban, hogy ha „mindenki megtagad, én akkor sem”. Krisztus jól tudta, hogy Péter keserves sírással már a tagadását követően azonnal megbánta a bűnét, de a hívő közösség előtt is meg kellett erősíteni Péter szolgálatát.

Azzal egy időben, ahogyan a bűneink rendre bocsánatot nyernek, a mennyei szentélyben Krisztus, mint pap és főpap végzi értünk a bűnbocsátó és a bűneltörlő szolgálatot. Papként jár közben értünk, a saját kiontott vérére hivatkozik az Atya színe előtt érettünk; az Atya pedig Fia áldozatára és közbenjárói szolgálatára nézve megbocsát nekünk minden vétket/bűnt, és örömmel fogad a saját gyermekeivé minket. Így valóban igaz az, hogy „könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn…” (Péld 16,6).

Azok, akik most az utolsó időben el fognak jutni egy bűn fölötti győzelmes életre Krisztussal, azok mind a szívükre veszik Jézusnak az értük meghozott golgotai áldozatát, újra és újra ennek fényében megutálják a bűnt, és mind nagyobb elhatározással és istenfélelemmel akarják követni az Isten Bárányát, oda, ahová hívja, vezeti őket (Jel 14,3-4; Jn 10,16). Ezek a Krisztushívők „megmosták és megfehérítették ruháikat (=jellemüket) a Bárány vérében” (Jel 7,14). Nagyon jó lenne ezek közé a Krisztus-hívők közé tartozni. Mindazok, akik várják az Úr Jézus második eljövetelét, azok ilyen módon naponta szabadulni akarnak a bűneiktől, másokat is megtanítanak erre, hogy egy napon minél többen ott lehessünk az Isten országában előbb a mennyben ezer évig, majd az újjá teremett Földön is örök korszakokon át (ApCsel 1,11; Jel 22,12; Jel 20,4-6; 2Pt 3,13-14; Ézs 65,17; 66,22-23).  Áldott Bibliatanulmányozást kívánva:

Pongrácz Róbert
https://szentirascom.blogspot.com/2018/08/bunrendezesrol-biblia-szerint.html?spref=fb

Gyergyószentmiklós, 2018.08.05.

Felhasznált irodalom: Szent Biblia, ford. Károli Gáspár, Boldog Élet Alapítvány, Bp., 2002; Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Kat. Bibliatársulat, Bp., 2003; Biblia, Istennek az Ószövetségben és az Újszövetségben adott kijelentése, Kálvin János Kiadó, Bp., 2006. 

Esterházy Péter: Boldogságra teremtve...

saját fotóm: Naplemente az Adrián...(H.gy.)

"Tudjuk, hogy boldogságra vagyunk teremtve, de beérjük az örömökkel, ezért hajhásszuk az élvezeteket."

Galántai és fraknói Esterházy Péter (1950-2016) Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A tudomány bizonyítja, hogy a Biblia igaz...

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” (1Mózes 1:1)

Nem igaz, hogy a tudomány és a Biblia ellentmondanak egymásnak. Ha csak egy az egymillióhoz lenne is az esélye annak, hogy létezik Isten, menny és pokol, nem szeretnéd biztosan tudni? Végül is egy napon te is meg fogsz halni. Mi lesz akkor? Továbbá, mivel gyermekeink és unokáink ki vannak téve a világi oktatásnak, nem örülnél, ha tudnál nekik válaszolni, és a helyes irányba tudnád terelni őket, amikor az iskolából hazaérkezve tele vannak kérdéssel? Tudod mit? A tudomány igazolja a Bibliát! A következő néhány napban beszélgessünk erről:

1) A Biblia elmondja, hogy a Föld a világűrben lebeg. Volt idő, amikor az emberek úgy gondolták, hogy a Föld egy hatalmas állat hátán van, vagy éppen egy óriás tartja. Ám Krisztus előtt ezerötszáz évvel Jób pátriárka ezt mondta: „Ő [Isten]… függesztette ki a földet a semmiség fölött” (Jób 26:7). Gondolj csak bele, még a kabátodat sem akaszthatod fel a semmire! A tudomány viszont csak 1650-ben fedezte fel, hogy a Föld „a semmiben” van felfüggesztve.

2) A Biblia elmondja, hogy a látható világ atomokból áll. „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható” (Zsidók 11:3). A tudomány csak nemrég fedezte fel, hogy minden, amit látunk, olyan dolgokból áll össze, amit szabad szemmel nem láthatunk: nevezetesen az atomokból. De a Bibliának egy könyve, ami kb. kétezer évvel ezelőtt íródott, ezt már akkor megmondta. Nos, a Bibliának nincs szüksége tudományos bizonyítékra – történetesen mégis ez a helyzet: a tudomány igazolja a Biblia igazságát.

„Aki ott trónol a földkerekség fölött…” (Ézsaiás 40:22)

A Biblia elmondja, hogy a Föld gömbölyű. Ézsaiás azt írja, hogy Isten: „ott trónol a földkerekség fölött” (Ézsaiás 40:22). A héberben egyértelműen olyan szó áll, ami a kerek alakot jelzi. Pedig Ézsaiás könyve körülbelül 700 évvel Krisztus születése előtt íródott. Ezzel legalább 300 évvel megelőzte Arisztotelészt, aki Az égbolt című könyvében megemlítette, hogy a Föld talán gömb alakú.

Ezután még majdnem kétezer év telt el, miközben a tudomány még mindig azt hitte, hogy a Föld lapos, amikor ennek a szentírási versnek az ösztönzésére Kolumbusz Kristóf elindult, hogy körülhajózza a földet. Naplójában azt írta: „Az Úr ültette el bennem ezt a gondolatot… szinte éreztem a keze érintését… Kétségtelen, hogy az ihlet a Szentlélektől jött, mert ő vigasztalt a Szentírásból a megvilágosodás csodálatos sugaraival.”

A Biblia az oceanográfiáról is tanít. A 19. században Matthew Fontaine Maury, akit a modern oceanográfia és hajózási meteorológia atyjának neveznek, olvasta Dávid szavait a „tenger ösvényeiről” (ld. Zsoltárok 8:9). Erre így határozott: „Ha Isten azt mondta, hogy a tengereken vannak ösvények, akkor meg fogom keresni azokat.” Ma neki köszönhetjük a hideg és meleg óceáni áramlatok felfedezését. Az oceanográfiáról szóló könyvét ma is alapműként oktatják az egyetemeken. Tehát ha legközelebb találkozol valakivel, aki megkérdőjelezi a Szentírás pontosságát, mosolyogj nagylelkűen, és mondd: a tudomány bizonyítja, hogy a Biblia igaz.

„Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?” (Jób 38:35)

A Biblia előre megmondta a modern telekommunikáció működését. Hihetetlenül hangzik? Ha igen, gondold át ezt az igeverset: „Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk?” Krisztus előtt 1500 évvel Jób könyvében Isten azt mondta, hogy a fényt el lehet küldeni, és az később beszéd formájában érzékelhető.

Ha már itt tartunk, tudtad-e, hogy minden elektromágneses sugárzás – a rádióhullámtól a röntgensugárig – fénysebességgel (299 792,458 km/s) halad? Ez teszi lehetővé, hogy azonnali rádiókapcsolatba kerülhessünk valakivel, akár a föld másik felén is. Azt a tényt, hogy a fényt el lehet küldeni, és beszéddé lehet változtatni, a tudomány csak 3300 évvel később, 1864-ben fedezte fel, amikor James Clerk Maxwell brit tudós azt mondta, hogy az elektromosság és a fény ugyanannak a dolognak két formája. Samuel Morse, aki feltalálta a távírót, és ezzel örökre megváltoztatta a kommunikáció világát, a Bibliában hívő keresztyén ember volt. Néhány évvel halála előtt azt mondta: „Minél közelebb érek zarándokutam végéhez, annál világosabban látom a Biblia isteni eredetét, Isten nagyszerű és fenséges tervét a bukott emberiség megmentésére, és a jövőt, melyet remény és öröm ragyog be.”

Az életben mindig találkozni fogsz „hitetlen Tamásokkal”, és Isten őket is szereti. Sőt, Tamás kedvéért Jézus még egyszer megjelent feltámadása után, hogy eloszlassa kétségeit. Ő ma is ezt teszi! Ismerd hát meg a Bibliát, és segíts, hogy minden őszintén kérdező szív megtudhassa, hogy a tudomány bizonyítja a Biblia igaz voltát.

„Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg, pedig ugyanoda folynak a folyók, újra meg újra oda folynak.” (Prédikátor 1:7)
A Biblia beszél a vízkörforgásról. „Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza” (Prédikátor 1:7 Károli). A Mississippiből minden nap körülbelül 1,6 milliárd m³ víz folyik a Mexikói-öbölbe. De gondolhatunk akár a Nílusra, az Amazonasra vagy éppen a Dunára is, hiszen a világon minden folyam valamelyik tengerbe vagy óceánba ömlik. Hová lesz akkor ez a sok víz? A válasz a hidrológiai ciklus, a vízkörforgás, amiről a Biblia már csaknem háromezer évvel ezelőtt beszélt. A bölcs Salamon király ezt írta: „Ha megtelnek a fellegek, esőt hullatnak a földre” (Prédikátor 11:3). Ámósz próféta ezt mondta: „előhívja a tenger vizeit s kiönti azokat a földnek színére” (Ámósz 9:6 Károli). Jób barátja, Elíhú pedig ezt mondta: „Milyen magasztos az Isten… összegyűjti a vízcseppeket, a felhőből esőt szitál, amelyet a fellegek árasztanak, bőségesen hullatnak az emberre” (Jób 36:26–28). A vízkörforgás működését a tudomány csak a 17. században értette meg teljesen. Pierre Perrault, Edme Mariotte, Edmond Halley és társaik briliáns elmék és felfedezők voltak, de a Biblia már több mint kétezer évvel előttük világosan elmagyarázta a víz körforgását. A Bibliát Isten ihlette, tévedhetetlen, megbízható, és naprakészebb információval szolgál, mint a holnap reggeli újság. Időnként minden újság kénytelen helyesbítést lehozni, a Bibliát azonban soha nem kell javítani! Életed minden területén bízhatsz útmutatásaiban.
„A föld szétmállik, mint a ruha.” (Ézsaiás 51:6)
A Biblia beszél a termodinamika első főtételéről (amit az energiamegmaradás törvénye néven ismerünk), amely kimondja, hogy bár az energia átalakulhat más formájú energiává, de nem keletkezhet, és nem veszhet el. Ez megcáfolja Sir Fred Hoyle „állandó állapotú világegyetem” vagy „folyamatos keletkezés” elméletét, melyet a tudósok is elvetettek. Hoyle azt állította, hogy a világegyetem bizonyos pontjain anyag (vagy energia) folyamatosan keletkezik. A termodinamika első tétele azonban épp az ellenkezőjét mondja ki: napjainkban nincs semmiféle „keletkezés”. A Bibliában azt olvassuk: „Így készült el az ég és a föld és azok minden serege” (1Mózes 2:1). Az „elkészült” szó az eredeti héberben olyan befejezett cselekvést jelöl, ami többé nem fog újra megtörténni. A termodinamika második főtétele azt mondja ki, hogy a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok, minden a rendezettség felől a rendezetlenség felé halad. Másként fogalmazva: minden tönkremegy és elhasználódik, ahogy az energia egyre kevésbé felhasználható. A zsoltáros azt írta: „Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása. Azok elpusztulnak, de te megmaradsz. Mind megavulnak, mint a ruha, váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak, de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége.” (Zsoltárok 102:26–28). Minél több mindent ismernek meg a tudósok a földi életről, annál többet fedeznek fel abból az igazságból, amit a Biblia világosan tanított már évszázadokkal ezelőtt is. Bármennyire őszintén keresed is a megoldást vagy bármennyire erősen próbálkozol is, a bezárt ajtót csak a megfelelő kulccsal tudod kinyitni. A Biblia az a kulcs, amely kinyitja az élet megértésének és Isten rád vonatkozó tervének ajtaját.

„Csinálj magadnak bárkát… a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök, magassága pedig harminc könyök!” (1.Mózes 6:14–15)

A Biblia megadja a hajóépítés első részletes tervrajzát. A Teremtés könyvében Isten azt mondta Nóénak, hogy építsen egy 42500 m³ térfogatú hajót, és töltse fel annyi állattal és emberrel, amennyi elég a Föld újra benépesítéséhez.

A pontosan megadott méretekről utóbb kiderült a jelentőségük. 1609-ben a hollandiai Hoornban megépítettek egy hajót pontosan ezekkel az arányokkal, és ez forradalmasította a hajóépítést. A Lloyd’s Hajózási Jegyzék szerint 1900-ra minden nagy tengerjáró hajót Nóé bárkájának arányaihoz hasonlóra építettek. Egyébként, ha úgy gondolod, hogy csak a tudatlanok és tanulatlanok hisznek abban, hogy a világot egyszer elpusztította egy özönvíz, akkor ezt gondold végig még egyszer! A világon a felszíni kőzetek körülbelül 85%-a üledékes kőzetekből áll, ami arra utal, hogy valamikor a múltban a szárazföldet víz borította

Gondold végig azt is, mit mond a Biblia a meteorológiáról. Salamon azt írta: „A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbefordul a szél járása, és visszatér oda, ahonnan elindult” (Prédikátor 1:6). A Föld légkörében a levegő hatalmas körökben kering, az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a déli féltekén pedig az óramutató járásával megegyező irányban. Ennek köszönhető, hogy a helyi meteorológusok elég nagy pontossággal meg tudják mondani, milyen lesz az időjárás, így tudhatod, hogyan öltözködj. Egyszerűen nincs még egy ilyen könyv, mint a Biblia! Ha elhiszed központi mondanivalóját, hogy Krisztus által lehet üdvösséged, akkor békéd és örömöd lesz már most, halálod után pedig egy örökkévalóságon át élhetsz Istennel a mennyben. Ennél jobbat nem is kívánhatsz!

(Forrás: Internet)

Mozart: Bird Song Opera..

 Mozart: Varázsfuvola c. operájában Papageno (madarász) és Papagena
(madarászlány) duettjére énekelő, táncoló madarak "produkciója" látható.....

https://www.youtube.com/watch?v=IMXD4h5w8D8&index=1&list=RDIMXD4h5w8D8

IRÁNYTŰ: Mit kezdjek az életemmel? (1-19. rész)

Léteznek valódi válaszok életünk legnagyobb kérdéseire?
Előadó: Nagy Sándor, szabadult drogfüggő, lelkigondozó, főiskolai oktató.
(www.sola.hu)
Jó irányba halad az életem? Mi lesz velem 5 év múlva, ha így haladok tovább?
Mit akarok egyáltalán csinálni? Milyen ember leszek? Lesz családom?
Boldog leszek? Bizonyára te is feltettél már magadnak hasonló kérdéseket.
Nem is olyan könnyű válaszolni ezekre, ugye? Főleg, ha őszinték akarunk lenni magunkkal…

1. rész - Életcélok, életfeladatok.

https://www.youtube.com/watch?v=kDEL8ZyedLM
2. rész - Hogyan lehet jól szeretni? c. előadás
https://www.youtube.com/watch?v=fRJbxgQ7nyA
3. rész - Ki vagyok ÉN?... avagy hogyan juthatunk valódi önismeretre?
https://www.youtube.com/watch?v=rBF9J4-0OmM
4. rész - Hogyan léphetünk ki a szerepekből? Gondolatok a megfelelési kényszerről.
https://www.youtube.com/watch?v=PlF9LgLJs6k&feature=youtu.be 

5. rész - A párválasztás nehézségei. Hogyan lehet jól csinálni?
https://www.youtube.com/watch?v=VWN1s060PkA&feature=youtu.be
6. rész - Miért nem érti egymást a férfi és a nő?
https://www.youtube.com/watch?v=7aqA2kJ5X2Y
7. rész - Hogyan dolgozzuk fel sérelmeinket? A megbocsátás szerepe
a múlt feldolgozásában. 

https://www.youtube.com/watch?v=fxj6DNBIFY0
8. rész: Hogyan alakítsunk ki jó szokásokat?
https://www.youtube.com/watch?v=bzJPtiz8c18&feature=youtu.be
9. rész - Szabadnak születtünk! De tudunk-e élni vele?
https://www.youtube.com/watch?v=M2fDZEFdXaQ&t=503s 

10. rész - Az önbecsülés mint emberi létünk alapja?
https://www.youtube.com/watch?v=XDY9z2-CTgI
11. rész - A halogatástól a rendszerezett életvezetésig
https://www.youtube.com/watch?v=87Eh1Bbbwx4&t=92s
12. rész - Hogyan győzhetjük le az önsajnálatot?

https://www.youtube.com/watch?v=2zdtWgdkWo4&feature=youtu.be
13. rész: Ne szégyelld magad! Alattomos gyilkos, a szégyenérzet.
https://www.youtube.com/watch?v=tXO8NbqQWEU&feature=youtu.be

14 . rész - Mitől leszünk betegek? Mit tudhatunk meg lelki betegségeink hátteréről?
https://www.youtube.com/watch?v=j7_hu_H-Nyc&feature=youtu.be 15. rész - Mi a lelki egészségünk 3 nagy alappillére?

https://www.youtube.com/watch?v=xIsxlhS0Cx4
16. rész - A félelem anatómiája. Hogyan működik és hogyan győzhetünk felette?
https://www.youtube.com/watch?v=2sI6kVHBM6s&t=640s

17. rész - A gyávaság anatómiája. Gyáva életből bátor élet? Hogyan?
https://www.youtube.com/watch?v=uKhjbMFlYpQ
18. rész - Mikor NE hallgassunk a lelkiismeretünkre?https://www.youtube.com/watch?v=ureXFm9-_aQ
19. rész - Mi az a társfüggés? Avagy a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve?https://www.youtube.com/watch?v=y50eQ8WJXK0&feature=youtu.be

Az elpattant húr...

Soha ne add fel a küzdelmet, tarts ki!!!

Gyakran nézünk szembe látszólag teljesíthetetlen feladattal. De ha jól használjuk képességeinket, az eredmény nem marad el. Paganini, a világhírű hegedűművész egyszer épp közönség előtt játszott, amikor zseniális játéka közben elpattant egy húr a hangszerén. Folytatta a játékot, de egy újabb húr szakadt el. Két húron folytatta a muzsikát. Aztán a harmadik is elpattant. A mesterhegedűs egyetlen húron játszott tovább rendületlenül, és olyan hihetetlen virtuozitással fejezte be a mű előadását, hogy a közönség őrjöngő tapsban tört ki.

Paganini csupán ember volt, a mi mesterhegedűsünk Isten. Lehet, hogy mi magunk nem látszunk túl hasznosnak, tompán szólunk, nehéz hangokat kicsalni belőlünk, és csupán egyetlen húrunk maradt, mégis ha életünk hangszerét neki szenteljük, mennyei dicsőségre visz bennünket virtuóz érintése és hatalma.

Norman B. Harrison