Címkék
- A békességről (37)
- A szeretetről (107)
- A természet világa (54)
- Ajánlott linkek (1)
- Árvai Éva versei (28)
- Az ADVENT üzenete (107)
- AZ ÁLLATOK TITKAI (16)
- AZ IGAZSÁG KERESÉSE (14)
- BIBLIAI ÚTMUTATÓ (29)
- BLOG önvallomása (4)
- Dr. Egészség (47)
- E.G.White írásaiból (59)
- Ének-Zene (105)
- ÉRTEM (25)
- Filmek (69)
- Fotókiállítás (10)
- Gondolatfoszlányaim (21)
- Gyermek-Kuckó (53)
- Gyöngyi világa blog (1)
- HAIKU (32)
- Hit és Ima (84)
- HOLNAP MAGAZIN-os írásaim (1)
- Húsvéti üzenet (33)
- Idézetek (334)
- Innen-onnan (66)
- Kedvenceim (36)
- Kék bolygó (36)
- Képes naptár (17)
- Könyvek-könyve (94)
- LÉLEKSZIRMOK (16)
- LÉLEKSZIRMOK (1-52) (53)
- Mai kérdések (sorozat) (10)
- Mini-versek (135)
- NAPI ÚTRAVALÓ (34)
- Nyitott Szemmel Magazin (19)
- ÖNVALLOMÁSOM (1)
- ÖSSZEOMLÁS-KUTATÁS (13)
- Pillanatképek (34)
- POET verseim (1)
- Reformáció 1517-2017 (35)
- REMÉNYSUGÁR (3)
- REMÉNYSUGÁR (1-52) (52)
- SAJÁT VERSEIM (150)
- Személyes írásaim (21)
- SZENTÍRÁS (Pongrácz Róbert honlapja) (22)
- Történetek (147)
- Túrmezei Erzsébet versei (66)
- Újévi üdvözlet (59)
- ÚTI-KÉPEIM (itthoni) (12)
- ÚTI-KÉPEIM (külhoni) (8)
- VÁLOGATOTT VERSEIMBŐL (1)
- Vegakonyha (15)
- Versek (300)
- Vetítések (63)
- VIDEÓ-VERS (1)
2025. január 11., szombat
Vörösmarty Mihály: Epigrammák....
Dr. Reisinger János irodalom történész előadása az alábbi linken hallgatható meg a költő életének 3 évfordulója alkalmából:https://www.youtube.com/watch?v=cPRkHwZEJEE
200 éve jelent meg a Zalán futása eposza,
225 éve született meg alkotója, aki
175 évvel ezelőtt halt meg.
A GÁT NEM MINDIG AKADÁLY...
A gát nem mindig akadály;
Hol nem mehetsz, ugratva szállj.
(1838. május 1.)
Hol nem mehetsz, ugratva szállj.
(1838. május 1.)
Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia
és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
2025. január 5., vasárnap
Benedek Elek: Január...
Száll az idő, száll fölöttünk,
Sebesebben, mint a madár,
Gyűlnek az évek mögöttünk.
S vajon, hol a véghatár:
Nem tudja ezt a halandó,
Csak annyit tud, hogy mulandó
Minden itt az ég alatt –
Életünk egy pillanat.
Benedek Elek: Újévi ének...
Esztendő borul esztendőre,
Az új az ót eltemeti.
Ki búsul ezen? Csak a dőre,
A bölcs mindezt csak neveti.
Bánatra öröm, erre bánat,
Jövő-menő vendég nálad:
Mindég így volt ez s így leszen,
Bolond, ki ezért szót teszen.
Virághervadás mért búsítson,
Mikor tudod, lesz majd tavasz?
Bánatba téged mért borítson,
Ha a tél mindent behavaz?
Legyen tanítód a természet:
Végképp semmi el nem enyészhet:
Haló porodból fű fakad
Az Élet él, meg nem szakad.
Nehezebb lesz-e a Jövendő,
Mint volt a Múlt, ki tudja azt?
Sohasem volt még oly esztendő,
Mely ne hallott volna panaszt.
Bízzál Istenben rendületlen,
Boldogtalan csak a hitetlen,
Jaj annak, kinek hite nincs,
Ezt nem pótolja semmi kincs.
Teher alatt nő meg a pálma,
Régi bölcs mondás és igaz.
Sorsod bármily gyászosra válna,
Ne csüggedj, megjön a vigasz.
Eszed s szíved, ha helyén lészen
Kezed örökké csak jót tészen,
Jót úgy, hogy ne tudja a bal...
Tiéd a végső diadal.
BENEDEK ELEK (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.), magyar újságíró,
író, országgyűlési képviselő, "Elek apó", „a nagy mesemondó”.
Születésnapja egyben a MAGYAR NÉPMESE NAPJA.
2025. január 3., péntek
Ady Endre: Virágos karácsonyi ének...
Óhajtozom el a Magasságba,
Nagy a csúfság idelenn,
De van Karácsony, Karácsony,
Istenem, én Istenem
S ember-vágy küldte Krisztusunkat.
Két gerlicét vagy galamb-fiókát,
Két szívet adnék oda,
Hogyha megint vissza-jönne
A Léleknek mosolya
S szeretettel járnánk jászolhoz.
Krisztus kivánata, Megtartóé,
Lázong át a szívemen,
Mert Karácsony lesz, Karácsony,
Istenem, én Istenem,
Valaha be szebbeket tudtál.
Óhajtozom el a Magasságba
Gyermekségemben kötött
Minden szűzséges jussommal,
Mert az emberek között
Nem így igértetett, hogy éljek.
Követelem a bódító álmot,
Karácsonyt, Krisztus-javat,
Amivel csak hitegettek,
Amit csak hinni szabad,
Csúfság helyett a Magasságot.
Lábainknak eligazitását
Kérem én szerelmesen,
Karácsony jöjjön, Karácsony
És száz jézusi seben
Nyiladozzék ékes bokréta.
Diósadi Ady Endre (1877 -1919), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
József Attila: JELEN, MULT, JÖVŐ...
Az elmultba szemem tétován tekint
Egy percre csak! Üldözi a jelen,
Nem pihenhet régi emlékeken,
Unos untalan visszatér megint.
Egy percre csak! Üldözi a jelen,
Nem pihenhet régi emlékeken,
Unos untalan visszatér megint.
A jelen, oh! a jelen mindig bántott,
Amerre én, mindig arra haladt,
Tövisekkel hinté bé az utamat
S elvett tőlem reményt, boldogságot.
Amerre én, mindig arra haladt,
Tövisekkel hinté bé az utamat
S elvett tőlem reményt, boldogságot.
Nem veheté el, bár kínzott nagyon
- Történik minden, ahogy írva vagyon -
Nem veheté el, nem, a jövőt tőlem.
- Történik minden, ahogy írva vagyon -
Nem veheté el, nem, a jövőt tőlem.
Tövises úton segít a jövendő;
Jövőben dicsőül meg a szenvedő;
Jövő mutatja az utat előttem!
Jövőben dicsőül meg a szenvedő;
Jövő mutatja az utat előttem!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
