Füle Lajos: Karácsony lent, Karácsony fent...

Árvai Márta festménye...

Karácsony lent

Micsoda félreértés: 
ajándékokat adni, 
ajándékokat kapni 
az AJÁNDÉK helyett!

Karácsony fent

A legnagyobb lemondás: 
az ISTENÉ, 
az ATYÁÉ és a FIÚÉ, 
együtt és külön külön.

Füle Lajos (1925-2015), református költő, 

Ybl-díjas mérnök

Az élet tragédiái....Popper Péter beszélgetése Pilinszky Jánossal...

„Egy alkalommal beszélgettem Pilinszky Jánossal, és a katolikus költő megjegyezte:
– Utállak benneteket, pszivel kezdődő foglalkozásúakat.
– Miért utálsz János?
– Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre. Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának
van megoldása. Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy
nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb.- és összeomlik. A valóságban, – mondta Pilinszky – az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól - rosszul elviselhető. Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg
úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.”  (Popper Péter)


Pilinszky János (1921-1981), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, 
Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.

E.G.White: A családi kötelék szent...

Árvai Márta festménye...

"A családi kötelék a legszorosabb, leggyöngédebb és legszentebb a földön. Isten az emberiség áldásául szánta. És áldás is az mindenütt, ahol csak értelmesen, istenfélelemben és a vele járó felelősségeket kellően mérlegelve lépnek házasságra...Az otthont azzá kell tennünk, amit ez a szó magában foglal. A földön a menny előképe legyen, az a hely, ahol ápolják az érzelmeket annak tudatos elnyomása helyett. Boldogságunk a szeretet, a rokonszenv és az egymás iránti udvariasságunk ápolásától függ. A menny legszebb előképe az az otthon, ahol az Úr Lelke lakozik. Isten akaratát akkor teljesítik, ha a férj és a feleség tiszteli egymást, ápolják a szeretetet és a bizalmat."

E.G.W: Boldog otthon c. könyvéből idézet
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/bo/toc.htm
E.G.White  (1827-1915), amerikai keresztény írónő.

Dsida Jenő: Menni kellene házról házra...

saját fotóm: Virágos ablak...(H.Gy.)

Nem így kellene hűvös, árnyas
szobából, kényelmes íróasztal
mellől szólani hozzátok, jól
tudom. Menni kellene házról
házra, városról városra, mint
egy izzadt, fáradt, fanatikus
csavargó. Csak két égő szememet,
szakadozott ruhámat, porlepett
bocskoromat hívni bizonyságul
a szeretet nagy igazsága mellé.
És rekedt hangon, félig sírva,
kiabálni minden ablak alatt:
Szakadt lelket foltozni, foltozni!
tört szíveket drótozni, drótozni!

Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költő.

Az ADVENT üzenete:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Az%20ADVENT%20%C3%BCzenete

Csak egy Anya? - csodálatos új karrier...

saját fotóm: fanyáj pihenőn...(H.Gy.)

Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban, a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása. A nő hezitált, nem igazán tudta, hogyan határozza meg a munkáját.„Úgy értem - magyarázta a hivatalnok- van munkája,
vagy csak ...?”

„Persze, hogy van munkám.”- csattant fel a nő – „Anya vagyok.”
„Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó!” hangsúlyozta a hivatalnok.

Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszer csak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban.

A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint: „Hivatali Vallató” vagy „Városi Nyilvántartó”.

„Mi a foglalkozása?” - kérdezte.
Mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom, csak kibuktak belőlem a szavak.
„Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.”
A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.
„Megkérdezhetem” - kezdte a hivatalnok érdeklődéssel-, pontosan mit csinál ezen a területen?”
Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:
„Továbbképző kutatómunkát végzek, laboratóriumban és terepen.” (Általában úgy mondom a házban és a házon kívül). „A főnökömnek dolgozom (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már négy elismerést (mind lány).Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz). De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.”
A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz. 

Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim: 13, 7 és 3 évesek. Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (6 hónapos kisbabánkat), amint egy új hangmintát tesztelt.

Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára! Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint „csak egy másik Anya”.

Evangeline Paterson: Siralom

                                                       

Sírj , sírj azokért,
Akik buzgók az Úrért,
Fejüket feltartják,
És szívük hideg.
Hangjukat hallatják
Utcákon, tereken át,
Fennszóval kiáltanak.
De eltörik a megrepedt nádat,
A pislogó gyertyabelet kioltják.

Sírj, sírj, ne a taposottért,
(Mert az ő sírásuk felhat az égig,
és az Úr megtartja mind.)
Hanem sírj, sírj a taposókért.

Mert amikor jő az Úr,
A völgyek énekelnek,
És tapsolnak a hegyek,
Fények ragyognak mindenütt.

Akkor nyílik meg szemük,
Kietlen pusztán
elhagyatva, elhamvadva.
A kioltott gyertyabél szaga
keserűn hat orrukba,
Lábukat felsérti egyre
az összetört nád…
Fa, szalma, tarló és fű nem fakad,
Elszállnak a madarak.

Sírj, sírj azokért,
Akik kietlen pusztát hagynak
az Úr nevében.

Evangeline Paterson (1928-2000) az Other Voices folyóirat alapító szerkesztője. 
Számos költészeti gyűjtemény szerzője.  

Selye János: Két világ között...

"Nincs egyetlen érző ember sem, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától, mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az, ami a világmindenség rendjét megszabja. Ugyanez a kérdés támad bennünk, ha az emberi testbe helyezett liliputi
világmindenséget kémleljük, vagy akár csak azt a titkokat firtató emberi szempárt, amely minduntalan összefüggéseket keres a két világ között."
(Életünk és a stressz. s. könyvéből, 303. l. Akadémiai Kiadó. Bp. 1966.)


Selye János (1907-1982), osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus,
aki a "stressz" fogalmát megalkotta.