Babits Mihály: Vers, apostolokról...

saját fotóm: Mezőben...(H.Gy.)

S jött az Eke és átszántott a földön
de ki fog a fölszántott földbe vetni?
Hol a jó mag, és hol van aki szórja,
a méltó kar, mely könnyen lendül égnek?

Hol van Péter, aki látta a Krisztust
s látását bölcs lélekkel őrzi s osztja?
És hol van Pál, kinek nyelve hegyén az
"ismeretlen Isten" neve kilobban?

Az Antikrisztusok megsokasodtak;
az ég illata elveszik e bűzben:
Uram, aki vagy, adj jelet magadról,
igazgasd tévedt ebeid szimatját!

Nem a kenyér a minden, sem a fajták
állati tülekvése, ami most van:
krisztustalan próféták, mondjatok már
legalább annyit, hogy nem ez a Krisztus.

A Szentléleknek gőze megapadt ma:
tartályaink betömte az aludt vér.
Tudásunk megfogy, házaink omolnak
és gépeink, mint szíveink, kihűlnek.

Nem a holtakat szánom már: az élő
ma százszor holtabb; az eke nem új mag
számára tört utat, hanem kidobta
földünkből a régit, és elaszunk most.

Vadakként hát, barlagjainkba sunyva,
kik egymást téptük, s még véres vicsorral,
jobb struccfejünket néma kéjbe dugni
s szennyes kortyokban hörpenteni Istent?

Ha nem igennek, legalább a nemnek
hangzani kéne; a nem is talizmán,
a nem is lélek, vigyétek a véres
csorda elé, tán meging s hátrahőköl.

Tán nemet vettek és igent arattok.
Kisebzett és fázik a meztelen föld:
siessetek! hogy új búza borítsa,
mielőtt az esztendő megöregszik.

Szentistváni Babits Mihály (1883-1941), teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, 
irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat 
első nemzedékének tagja.

József Attila: Végül...(részlet)

saját fotóm: Napóra...(H.Gy.)

Rongy ceruzámat inkább leteszem
s köszörülöm a kasza élit,
mert földünkön az idő érik,
zajtalanul és félelmesen.

Végül c. versből részlet






József Attila (1905-1937), huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas
magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Pongrácz Róbert: Pünkösdről a Szentírás szerint...

saját fotóm: Pünkösdi rózsák...(H.Gy.)

Pünkösdről a Szentírás szerint

A magyar pünkösd szó, a görög hé pentekoszté szó áthallásából eredhet, amely ötvenedik napot, vagy ötvened-napot jelent. Az izraelita pészach (= elkerülés ünnepe), valamint a keresztény húsvét ünnepe utáni ötvenedik napról van szó; tehát Jézus mennybemenetele után 10 nappal. Ez az Ószövetségben a hetek ünnepének az első napja volt, ami a nyári búzaaratás ünnepének számított Mózes rendelése szerint. Minden zsidó férfinak évente háromszor kellett „felmennie” Jeruzsálembe, hogy megjelenjen ajándékaival az Úr színe előtt. A hetek ünnepén történt a nyári búzatermés első zsengéjének a bemutatása (Lev / 3Móz 23,15-21; MTörv / 5Móz 16,9-11).

A hetek ünnepének az első napján a feltámadt Jézus ígéretének beteljesüléseként (Jn 14,15-17; 16,7-14; Csel 1,4-5) áradt ki a Szentlélek Jeruzsálemben a pészah / húsvét utáni ötvenedik napon. Tehát a pünkösd a Szentlélek eljövetelének, kiáradásának az ünnepe. Ezen a napon az Apostolok Cselekedetei szerint (Csel 2. fej.) zúgó szél támadt az égből és tüzes lángnyelvek ereszkedtek le a krisztus-hívőkre, és Péter apostol beszéde következtében aznap, mint egy háromezren keresztelkedtek meg. A százhúsz tanítvány tulajdonképpen „bemerítkezett” a Szentlélekbe, mert a Szentlélekkel megkeresztelkedni azt jelenti, hogy abba bemerítkezni, azaz teljesen betelni Isten Lelkével. Ennek jeleként történt az ún. nyelvcsoda, mely során a százhúsz tanítvány (a tizenkét apostollal együtt) különféle nyelveken kezdett szólni, amiről hangsúlyozom, hogy ezek a nyelvek akkori élő, beszélt nyelvek voltak, amelyeket meg is értettek a Jeruzsálembe zarándokolt zsidók. Mert mindegyikük a különböző tartományokból érkezve a saját anyanyelvén hallotta szólni a galileai krisztus-hívőktől Isten csodás tetteit, miközben azok, akik szóltak, nem is ismerték ezeket a nyelveket. Azaz mindegyik hívő egy akkor ismert és beszélt nyelven szólalt meg a Szentlélek által, és mindegyik hívő egy-egy akkor ismert másik nyelven, így együtt különféle nyelveken szóltak, amelyet a tömegben az emberek megértettek, mert mindenki a saját anyanyelvén hallotta, hogy szólnak a tanítványok, ki egyik, ki másik nyelven. Ez volt a pünkösdi első nyelvcsoda, - amennyire én megértettem ezt a Szentírás szerint. Tehát nem ismeretlennek mondott nyelveken halandzsáztak, amelyet senki sem érthet meg, és amit a Szent Szellemnek /Szent Léleknek tulajdonítanak, holott ez utóbbi csak gyenge hamisítványa annak, ami az első pünkösdkor történt a Biblia tanúsága szerint. Ha a gyülekezetben nyelveken szólnak, akkor Pál apostol tanácsa szerint mindez szép rendben történjen, egymás után és legyen valaki a hívők közül, aki ezt megmagyarázza. Ha pedig nincsen magyarázó, akkor hallgassanak (1Kor 14,9.13.26-28.40). Ahol a Szentlélek által nyelveken szólás történik, ott lennie kell magyarázónak is, valamint a Szentlélek többi karizmáinak is működnie kell (1Kor 12,7-11), nem csupán a nyelveken szólásnak!  Ha csupán nyelveken szólás van és az is rendetlen módon, az komoly kétségeket vethet fel annak eredetét illetően. Pál apostol szerint „a Lelket meg ne oltsátok, a prófétálást meg ne vessétek, mindent megvizsgáljatok, a jót megtartsátok” (1Tessz 5,19-21), - tehát a Szentírás szerint szabad és kötelességünk vizsgálódni e téren is (Csel 17,11).

Annyit még megjegyzek, hogy a Biblia igen következetes önmagához, hiszen Isten tévedhetetlen szaváról van szó. A Szentírás elején olvashatunk a bábeli nyelvzavarról (Ter/1Móz 11), amikor az Úr összezavarta a toronyépítők nyelvét, így nem értették meg egymást és abba kellett hagyniuk a Bábel tornyának az építését. Az Újszövetségben pedig azt olvassuk, hogy ennek az ellenkezője ment végbe a Szentlélek által, mert minden Jeruzsálembe érkező zarándok a saját nyelvén hallotta szólni az Isten igéjét, és megértették azt. Tehát az Isten Lelkének van hatalma arra, hogy a nyelvi korlátokat is áthidalja az evangéliumhirdetés érdekében. A kérdés csak az, hogy vannak-e emberek, akik teljesen odaszánják magukat Krisztusnak, hogy Isten szeretetének az eszközei lehessenek ebben a világban.

A pusztámból, 2018. május 24. (javítva: 2024.05.19)

Pongrácz Róbert

(Katolikus teológiát és a Sola Scriptura Teológiai Főiskolát végzett lelkész)
https://szentirascom.blogspot.hu/2018/05/punkosdrol-szentiras-szerint.html?spref=fb

Kosztolányi Dezső: Szeretet...

saját fotóm:
Lila rododendron a Sárvári Arborétumban...
(H.Gy.)

Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Rokonszenves boltileányok,
kereskedősegédek, régi és hű
cselédek, lapkihordók, csöndes,
munkás írók, kedves tanárok,
kik vesződnek a kisfiammal.
Találkozunk mi olykor-olykor,
meg-megállunk, szemünk összevillan,
s én még maradnék tétovázva,
talán hogy elmondjam ezt nekik.
Mégsem beszélek, mert csak a részeg
aggastyánok s pulyák fecsegnek.
Ilyesmiről szólni nem ízléses.
Meg aztán nincsen is időnk.
De hogyha majd meghalok egyszer,
s egy csillagon meglátom őket,
átintek nékik kiabálva,
hajrázva, mint egy gimnazista:
"Lásd, téged is szerettelek."

1928

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső (1885-1936), teljes nevén Kosztolányi Dezső István író, költő,
műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a
XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd előtt, pünkösd után...

Árvai Márta fotója...

Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye.

Pünkösd előtt – ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt – esedezés, esengés.
Pünkösd előtt – halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt – koldusszív tárulása.
Csendesen várni – várni, hinni, kérni!


Aztán – boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után – szent égi erőt-vetten,
pünkösd után – Lélekkel telítetten.
pünkösd után – bátor tanúvá lenni,
pünkösd után – régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után – adni, adni, adni!

Túrmezei Erzsébet

Az életmódváltást csoportosan könnyebb elkezdeni...(Eleki életmód központ)

saját fotóm egy vegan főzőkori alkalomról....(H.Gy.)

https://tv2.hu/musoraink/tobb_mint_testor/262069_az-eletmodvaltast-csoportosan-konnyebb-elkezdeni.html


Az életmódváltás nemcsak lemondásokkal jár, de új szokásokkal is.
Egyedül egy kicsit tanácstalan az ember, hiszen új alapanyagokat, új
recepteket kell megtanulnia. Az étkezési szokás mellett a bevásárlási
szokáson is változtatni kell, vagy éppen a mozgást kell becsempészni
a napi rutinba. Ezeket a változásokat szakemberi segítséggel lényegesen könnyebb meglépni.

Rövid, néhány perces film az Eleki Életmódközpontról...

www.elekieletmodkozpont.hu

Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala...(Tárlatlátogatás)

Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala....

Zichy Mihály: A rombolás géniuszának diadala című monumentális
festménye a Somogy megyei ZALA faluban meglátogatható...
Dr. Reisinger János irodalomtörténész értékes és érdekes tárlatvezetése
ezen a linken megnézhető, meghallgatható!

https://www.youtube.com/watch?v=q9_Z2r4Hmok


Képes beszámoló a Múzeumról itt olvasható:
Harmati Gyöngyi: Egy régen látott kiállítás emlékképei.... (Zichy Mihály Múzeum)
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2015/05/egy-regen-latott-kiallitas-emlekkepei.html