 |
| saját fotóm, egy vegan főzőköri alkalmon készült... (H.Gy.) |
Ez a kérdés mindig aktuális, nem csak a téli-tavaszi, járványokkal gyakrabban terhelt időszakokban, hiszen például a rákbetegség kialakulásában is szerepet játszik az „alvó” immunrendszer. Igen, alvó, hiszen a mindennapokban gyakran használt „gyenge immunrendszer” szókapcsolat nem egészen helytálló. A gyenge immunrendszer ugyanis egy orvosilag igen súlyos állapot. Ezért helyesebb, ha immunrendszerünk nem megfelelő működése esetén inkább alvásról beszélünk.
Cikkünknek nem témája az immunrendszer működésének áttekintése, hanem konkrét, gyakorlati tanácsokat szeretnénk adni a rendszer hatékonyságának fenntartásához, erősítéséhez. Ehhez az első lépés az életmódunk fokozatos megváltoztatása. Az aktív, egészséges életmód a védekezőrendszerünket is aktív állapotban tartja. Ehhez törekedjünk a napi rendszerességű, nem kimerítő mozgásra. Ilyen lehet a mindennapi séta a szabad levegőn, vagy 15–20 perc kényelmes tempójú futás, esetleg kerti munka. Ezek a tevékenységek nemcsak az immunrendszerünkre, hanem a közérzetünkre is jó hatással lesznek. Nagyon fontos, hogy a napfényről se feledkezzünk meg, mert a szervezet D-vitamin-termelésében fontos szerepe van. Az eső utáni napsütésben, vagy az erdőkben, vízpartok melletti területeken elérhető, negatív ionizált részecskékben gazdag levegő is kiváló serkentője az immunrendszernek. Kiváltképp, ha szervezetünkbe jutását mély légzéssel is segítjük. A hideg-meleg vizes váltózuhany rendszeres alkalmazása is jótékony, frissítő hatású. Egy-két percig meleg vízzel, utána 30–60 másodpercig hideg vízzel mossuk testünket, vagy ha ezt nem bírjuk, akkor csak végtagjainkat, majd ismételjük meg néhányszor.
Második lépésként érdemes elhagyni vagy nagyon lecsökkenteni azokat a táplálékokat, amelyek lelassítják, „elaltatják” az immunrendszerünket. Ilyenek a cukor, a tej, a túró, a vaj, a tojás, a fehér lisztből készült termékek, a finomított olajok, a zsír, a cigaretta, az alkohol. A kutatások során megfigyelték, hogy az immunrendszerben fontos szerepet játszó granulociták mozgása teljesen lelassul, vagy akár meg is állhat natív cukor [1] fogyasztása után. Ezáltal ezek a sejtek nem tudnak eljutni az elpusztítandó betolakodókhoz.
Az immunrendszerre káros hatású táplálékok elhagyásával párhuzamosan érdemes növelni a jótékony hatásúak bevitelét. Ilyenek a torma, a fokhagyma, a fekete retek, a cékla, a brokkoli, a sárgarépa, a lila káposzta, a zöld leveles saláták és fűszernövények. Ha tudjuk, nyersen fogyasszuk ezeket, mert így még jobb hatást gyakorolnak a szervezetünkre. Előnyösek még a citrusfélék,[2] a sötét, bogyós gyümölcsök,[3] a csírafélék, a homoktövis, a búzafűlé, az olajos magvak [4] és a belőlük készült, hidegen sajtolt olajok, valamint a propolisz. Az olyan probiotikus hatású táplálékok fogyasztása, mint a hagymafélék, a zabpehely és a csicsóka is építő, élénkítő hatással van az immunrendszerünkre.
A rendszer működésére nemcsak a megfelelő táplálkozás, hanem a táplálék csökkentése vagy ideiglenes megvonása is serkentő hatással van. Akár egy rövidebb, egy-két napos böjt is segít szervezetünknek „rendezni sorait”. Ekkor azonban figyeljünk arra, hogy a koplalás nem egyenlő a böjttel. Hiszen a böjtnek lelki vonatkozásai is vannak, azaz Istenhez való közeledés és ezáltal a lelki táplálék [5] magunkhoz vétele egészíti ki a fizikai tápláléktól való tartózkodást. Ilyenkor oda kell figyelni az átlagosnál bőségesebb folyadék fogyasztásra is.
Az immunerősítés során érdemes odafigyelni az antioxidánsok [6] megfelelő mennyiségű bevitelére, melyeket, ha lehet, természetes forrásokból vegyük magunkhoz! Ebben bizonyos gyógynövények is segítségünkre lehetnek, elsősorban a csipkebogyó, az Echinacea (kasvirág) és az aloé.
Ma már szélesebb körben is ismert, hogy a stressz negatív hatással van az immunrendszerünkre. Sajnos korunkban a teljesen stresszmentes életmód nehezen kivitelezhető, ezért van szükség a felgyülemlett stressz oldására, melyre igen hatékonyan alkalmazható a cikkünk elején említett rendszeres testmozgás.
Lelki nyugalmunkra jó hatással van, ha mindennap szánunk egy kis időt elcsendesedésre, és Isten igéjének, azaz a Bibliának a tanulmányozására. Ha ennek során imádkozunk is, még több esélyt adunk magunknak a kívánt lelki béke elérésére, hiszen imádság közben a Teremtővel beszélgetünk, aki ezt ígérte nekünk: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” [7] Amit pedig Ő megígért, azt be is tartja.
Szintén a Szentírásban olvashatunk arról, hogy Isten a teremtés végeztével, szombaton maga is megpihent,[8] mely példa követését minden embernek előírta.[9] Nem véletlenül, ugyanis megfelelő pihenés nélkül az idegrendszerünk hosszú távon kimerül, és ennek hatására a stresszt sem tudjuk jól kezelni. A heti egy teljes pihenőnapon túl a naponkénti pihenésre is nagy figyelmet kell fordítani. Ennek érdekében érdemes minél korábban, lehetőleg még jóval éjfél előtt nyugovóra térni. A felnőtt szervezetnek is szüksége van naponta legalább 7-8 óra nyugodt alvásra, még akkor is, ha esetleg úgy érezzük, hogy a napi 5-6 óra is elég.
A keserű, rossz kedv, az állandósult negatív hangulat, az aggodalmaskodás, a megbocsátani nem tudás szintén gyengíti szervezetünket, ezért ezeken próbáljunk felülkerekedni. Nem hiába írta csaknem háromezer éve a bölcs Salamon is: „A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.” [10]
Forrás: www.nyitottszemmel.hu
Jegyzetek:
[1] Például kristálycukor, porcukor, méz.
[2] Grépfrútmagkivonat.
[3] Áfonya, bodzabogyó.
[4] Dió, mák, mandula, tökmag.
[5] Isten igéje; lásd: Máté evangéliuma 4. fejezet 4. vers.
[6] A-, E-, C-vitamin, cink, szelén, mangán, réz, Q10, karotinoidok stb.
[7] Máté evangéliuma 11. fejezet 28. vers.
[8] Mózes 1. könyve 2. fejezet 2–3. vers.
[9] Mózes 2. könyve 20. fejezet 8–11. vers.
[10] Példabeszédek könyve 17. fejezet 22. vers.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése