2016. február 25., csütörtök

Harmati Gyöngyi: ISZTAMBUL, a lusta macskák városa...



                                ALCÍM:
Látogatás Isztambulban két földrész, két világ határán,
                          Rodostói kitérővel.

        

     
Három és fél évtizeddel ezelőtt férjem édesanyjával álmodtunk egy merészet, és befizettünk az egyik utazási irodánál egy egyhetes turistaútra, Törökország legrejtélyesebb és egyben legnagyobb városába. Harmincöt évvel ezelőtt - kimondani is sok, mennyi minden történt ennyi idő alatt - miközben egy fél élet elszaladt. A fiam közben felnőtt, útitársam, a férjem édesanyja sajnos eltávozott közülünk, Akivel olyan sok szép élményben volt együtt részünk! Családunkban mi voltunk utazás szempontjából a legvállalkozóbb kedvűek. Isztambulról, a világ egyik legkülönösebb városának titkairól szerettük volna fellebbenti a fátylat és betekinteni az egzotikus, néhol európai szemmel kaotikusnak tűnő metropolisznak a mindennapi életébe. Ennek a városnak a világon egyedülálló módon két kontinens is az otthona, egyik része Európában, másik része Ázsiában található. Itt találkozik a mesés Kelet és a modern Nyugat. Két külön(ös) világ, amit csak együtt lehet feltérképezni, ízeiben, hangjaiban, illataiban elmélyedve. Ennyi év távolából már kevesebb konkrét, kézzelfogható "dologra" emlékezem, inkább a sok-sok élmény, milliónyi hangulat, és benyomás kavarog bennem, melyek az emlékezés mélyéről előtörve nem engedik meg, hogy a feledés pora végképp belepje őket. Erről a városról mondta Napóleon: "Ha a világ egyetlen ország volna, Isztambul lenne a fővárosa." 
                             Két világ határán....
    Isztambul városa Európát Ázsiától elválasztó, valamint a Fekete-tengert és a Márvány-tengert összeköt
ő szépséges  Boszporusz-szoros mindkét partjára kiterjed. Különleges földrajzi fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, a múzeumokban és palotákban fellelhető páratlan művészeti alkotásai miatt vált kedvelt úti céllá. Különböző kultúrák és vallások keverednek egymással harmonikus egységet alkotva. Isztambul mozgalmas történelméről előző nevei is bizonyságot tesznek: Bizáncnak illetve
Konstantinápolynak hívták
    Isztambul a maga 15 millió lakosával Törökország legnagyobb városa, kulturális és gazdasági központja. Jelentős a nehézipara, foglalkoznak itt autó és hajógyártással, számottevő az üveg, textil, gumi és bőripara. 1923-ig Isztambul volt az oszmán birodalom fővárosa, majd ez Ankarába tevődött át, mert a hegyek közt sokkal jobban meg lehetett védeni. A modern Török Köztársaság megalapítása Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938) személyéhez kötődik. Nevének jelentése: a törökök atyja, melyet érdemei elismeréséül kapott. Halálának évfordulóján, november 10.- én reggel 9 óra 5 perckor megáll az élet az országban. Ilyenkor leáll a forgalom, percekig szólnak a szirénák, dudák és kürtök, így emlékezve meg róla. Magyarországhoz viszonyítva +1 óra időeltolódással számolhatunk. Érdekes tény, ha a városban telefonálni szeretnénk 2 körzetszámot kell használnunk, egyiket az európai oldal, a másikat pedig az ázsiai oldal hívására. Isztambul egyben Törökország legfontosabb tengeri kikötője, mivel ez a Boszporusz, a Fekete-tenger egyetlen tengeri ki és bejárata.

        Magyarországról autóbusszal utazva jutottunk el úti célunkig. Az éjszakát a buszon töltöttük, vittünk magunkkal kispárnát és egy vékony takarót, így könnyítve meg az éjszakai pihenésünket. Míg én az éjszakát nyugodtan átaludtam, nem is sejtettem, hogy milyen rémísztő "kalandban" volt részünk. Reggel, miután felébredtem az útitársaim még az ijedtségtől sápadt arccal mesélték el az éjszaka történteket. Az autópályán koromsötét éjszakában teljes sebességgel száguldva az autóbuszunk egyik kereke defektet kapott. A jármű azonnal irányíthatatlanná vált, össze-vissza dülöngélt, mintha egy dühös óriás rángatta volna. Az autóbusz vezetőjének és a "másodpilótának" a lélekjelenléte, gyors reagálása mentett meg bennünket egy tragikus balesettől. (Csodás megmenekülésünkért én azóta sem győzők hálát adni, különösen azért, hogy a fiamnak nem kellett anya nélkül felnőnie.) Emlékszem, ahogy magamban megállapítottam:
- No, ez az utazás is jól kezdődik, vajon milyen lesz a folytatás?!
Míg ezen gondolkodtam, beértünk a városba. Kíváncsian és érdeklődve néztem ki az autóbusz ablakán és mit láttak szemeim? Hihetetlen, egy
 férfi medvebocsot vezet láncon az utcán. Azt hittem még mindig álmodom, de aztán hirtelen rádöbbentem ez itt a valóság, megérkeztem Isztambulba. Sejtettem, hogy még sok hasonló élmény vár ránk, megérzésemben nem is csalódtam! Pezsgő, lüktető nagyvárosi élet fogadott bennünket zsúfolt utakkal. Az utcákon a világ szinte minden tájékáról ideérkező emberek és az őket kiszolgáló árusok, no meg persze a nagyvárosi élethez alkalmazkodott galambok és macskák látványa fogadott. Annyira igaz ez, hogy napjainkban, pontosabban 2016-ban már szobrot is kapott Tombili, Isztambul leglustább macskája (sajnos már azóta nem él), aki vicces pózban szokott ücsörögni a turisták örömére. Szerette, ha fotózzák, így nemcsoda, hogy számos kép készült róla. Ezeknek köszönhetően tett szert világhírnévre és vált a világváros ikonikus figurájává.

Tombili, a lustaság macskaszobra...
Isztambulban...


A város
 fő látványosságaihoz közel fekvő negyedben kaptunk egy egyszerűen berendezett, de kényelmes szállást. A kis hoteltől nem messze lévő hangulatos étteremben bőséges reggelit és esténként pedig finom, ízletes vacsorát biztosítottak számunkra. 
Napközben pedig az utcai árusoktól tudtunk vásárolni, ha megéheztünk. 
Külön felhívták a figyelmünket arra, hogy a csapvíz nem javasolt sem ivásra, sem fogmosásra, viszont mindenhol aránylag olcsón lehet palackozott vizet vásárolni.

                                                   "Isztambul torka"
     A hosszú és kimerítő utazás után nem sok időt hagytak számunkra pihenni, éppen csak kicsomagolni volt időnk és már indult is a csoportunk az első programra, ami nem más volt, mint egy csodálatos hajókirándulás a Boszporusz-on. A 30 km hosszú tengerszoros török nevének jelentése: "Isztambul torka". A szépséges fekvésű szoros átlagos mélysége 65 méter. Napjainkban már 3 híd is keresztezi partjait. A Boszporusz geopolitikai helyzete miatt mindig fontos stratégiai szerepet játszott. Partjain erődrendszerek is épültek, pl. az Európai erőés az Ázsiai erőd.  Évente kb. 50.000 teherhajó, tartályhajó és nagy személyszállító hajó halad itt keresztül, a világ egyik legfontosabb, legforgalmasabb és legveszélyesebb vízi útján. Itt a régi időkben apró halászfalvak bújtak meg, majd a 18.-19. században szebbnél szebb márványpaloták, mecsetek és tengerparti kúriák (yalik) nőttek ki a földből, amelyekben a birodalom magas rangú tisztviselői laktak. Az európai oldal leghíresebb épülete a Dolmabahce-palota. A szultánok az elavulttá váló Topkapi-palotából ide költöztek át. Itt halt meg Kemal Atatürk, a palota órái azóta is ezt az időt mutatják.

Ortaköy mecset....


Sétahajózás közben elsuhantunk egy bájos két minaretes mecset mellett. Mint megtudtam ez a kis ékszerdobozként csillogó, neo-barokk stílusú épület az Ortaköy-mecset nevet viseli. A  Boszporusz-híd lábánál áll mozdulatlanul a hatalmas híd "árnyékában". Nem meglepő, hogy egy időben a szultánok  kedvelt imahelye volt, amit hajóval közelítettek meg. 
Boszporusz híd éjszakai kivilágításban....

A Boszporusz-szoros és a város történelmének egyik legfontosabb fordulópontját minden bizonnyal az első Boszporusz-híd megépítése jelentette. Ez volt az első olyan acélpilléres szerkezetű függőhíd amely a két kontinenst, Európát és Ázsiát egymással összekötötte. A Török Köztársaság megalapításának 50. évfordulóján, 1973-ban adtáát a monumentális méretekkel rendelkező hidat. A híd 1560 m hosszú, 33 m széles, tengerszinttől mért  magassága 64 m. Naponta átlagosan 200.000 jármű és 600.000 ember halad át a rajta. A Boszporuszon átívelő  hidakat a hajnali órákban nyitják fel, ilyenkor haladhatnak át alatta a hajók. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy ha szeptemberben látogatunk el ide, akkor szemtanúi lehetünk annak, ahogyan fehér gólyák tízezrei vonulnak át a keskeny tengerszoros fölött. 


Lenyűgöző látványt nyújthatnak az érdeklődőknek és a madármegfigyelőknek egyaránt. Most azonban be kell érnünk a hajónkat kísérő sirályokkal, akik kedvenc csemegéjüket, a simit névre hallgató kerek szezámmagos perecet jöttek megkóstolni. Hihetetlen élmény, kaland a Boszporusz forgatagában sétahajókázni és figyelemmel kísérni a pezsgő, lüktető vízi életet. Az óriás sokemeletnyi magas teherhajók mellett csak "dióhéj-ladiknak" tűnt a mi kis sétahajónk, a halászcsónakok pedig jelentéktelen kis semmiségként törpültek el a nagyhajók árnyékában.

                                  A három  kihagyhatatlan!
1985-ben megérdemelten kerültek az UNESCO világörökségi védelme alá a Topkapi-palota, a Kék Mecset és a Hagia Szophia templom. 
Már alig vártuk, hogy megismerkedhessünk e kihagyhatatlan hármassal. Elkerülni sem lehetne őket, mert jó szomszédokként egymás társaságában vártak bennünket. 


A város szívének tartott történelmi félszigeten (Óváros) els
őként a Kék Mecsetet (Sultanahmet-dzsámi) látogattuk meg, mely a legnagyobb, legszebb és leghíresebb dzsámi az egész országban. Isztambul szimbólumaként tekintenek rá, építészeti különlegessége a hat égbetörő karcsú minaret (imatorony).  A mecsetet  I. Ahmed építtette 1609 -1616 között, klasszikus oszmán stílusban kőbőés márványból. Kupolájának magassága 43 méter,
n
apkeltétől napnyugtáig mindennap ingyenesen látogatható. A mecset méltán nagyon kedvelt és népszerű látványosság, ezért egy kis sorban állást nem lehet elkerülni. Belépés előtt levettük lábbelinket, és zacskóba téve magunkkal vittük, így egyszerűbbnek és kényelmesebbnek találtuk, mintha a kinti tárolókban helyeztük volna el őket. Talán mondanom sem kell, hogy az illendő öltözet és a nőknek kendő viselése kötelező. A bejárat közelében lévő oszlopokon csapokat láthatunk amik a rituális tisztálkodást szolgálják. A több mint 
21. 000 darab kézzel festett izniki fajanszcsempe kékes színárnyalatot  (innen származik a mecset egész világon jól ismert neve) és könnyed eleganciát kölcsönöz a hatalmas méretű imateremnek, melyet 260 ablak, kupolák és félkupolák együttese alkot. Európai szemnek szokatlan a hatalmas tér az itthoni templomokban megszokott padsorok nélkül, csupán szőnyegekkel leterítve és a mennyezetről szinte fejmagasságig leérő csillárok látványa. Eredetileg a különböző színű és mintájú drága szőnyegeket kézzel szőtték, mára már sajnos gépi szövésű szőnyegekkel borítják a padlót. A belső tér legfontosabb része a Mekka irányát jelző fali fülke (mihráb), efelé fordulva imádkoznak a hívők.  A mecsetet 2006. november 6.-án, XVI. Benedek pápa is felkereste és cipőjét levetve imádkozott itt, ez volt a történelem második pápalátogatása egy iszlám imahelyen. Elsőként II. János Pál pápa kereste fel szíriai útja során, a damaszkuszi Omajjád mecsetet.
Aja Szófia....
A Kék Mecset közvetlen közelében, vele szemben áll a másik kihagyhatatlan nevezetesség, a rózsaszínben pompázó, impozáns látványt nyújtó Aja Szófia Múzeum (Isteni bölcsesség temploma). Masszív tömbje az időtlenség szimbóluma, már közel ezerötszáz éve tanúskodik és őrzi a múlt milliónyi emlékét miközben rendíthetetlen nyugalommal kiállta a történelem sorsfordító viharait is. Isztambul a bizánci időkben keresztény volt, ennek emlékeiőrzi a székesegyház mind a mai napig. A bizánci kultúra legfontosabb csodájának tartott jelképtemplomot 532 - 537 között építtette Justinianus kelet-római császár. Majd 1453-ban dzsámivá alakították, jelenleg múzeumként működik.  Az épületen kívülről jól látható rakott támpillérek a földrengés elleni védelmül szolgáltak. Kemal Atatürk utasítására nagyszabású restaurálási munkálatok kezdődtek meg az ősrégi épületen a XX. század elején. Ez a hatalmas épület, mely a vallási élet meghatározója volt korszakokon át, 1935-ben múzeumként nyitotta meg kapuit. Ezeket a szavakat mondta róla Atatürk„Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyenErről sajnos nem tudtunk megbizonyosodni, mert ott jártunkkor éppen valami miatt zárva volt.  


A városban járva szüntelen az volt érzésem, hogy bármelyik pillanatban felbukkanhat egy történelmi személyiség. Meg sem lepődnék, ha egy szultánnal és kíséretével találkoznék vagy egy háremhölgy sétálna velem szemben az utcán. A látnivalók sorából a Kék Mecset és az Aja Sophia mellett kihagyhatatlan a Topkapi-palota, mely egykor a világ egyik leghatalmasabb birodalmának, az oszmán Birodalomnak volt közel 400 éven (1465-1853) keresztül a közigazgatási központja és a szultánok lakhelye is. Nevét a kapui előtt álló hatalmas ágyúkról kapta, Topkapi azaz "ágyúkapu palota". Az idők során elavulttá váló Topkapi - palotából I. Abdul-Medzsid 1853-ban az újonnan felépült, modern Dolmabahce palotába költözött át teljes udvartartásával együtt. 
   
 Innentől vált a Topkapi az egyik legismertebb, legnépszerűbb múzeummá, élő történelemkönyvvé Isztambulban, amit több mint 2,5 millióan keresnek fel évente. II. (Hódító) Mehmed szultán rendeletére építették 1459-1465 között az első palotaépületet, a múló évszázadok folyamán minden szultán tovább bővíttette. A palotát öt kilométer hosszúságban városfal veszi körül, területe pedig kétszerese a Vatikán területének. Lélegzetelállító kilátás nyílik innen a Boszporuszra és a Márvány-tengerre. A palotaváros építészete magán viseli a nomáéletforma sajátosságait: ahogyan a nomádok sátrai álltak egymástól elszórva a pusztában, a nagy kertekben úgy állnak szétszóródva az egyes palotaépületek is.  
                               Város a városban...
    M
últidéző sétánkat a hatalmas kapukon keresztül megközelíthető négy udvarbóálló különleges palotakomplexumban kezdtük meg. Régen, a szultáni időkben itt még gazellákkal, pávákkal és más egzotikus állatokkal is lehetett találkozni. A palota méreteit, illetve jelentőségét szemlélteti, hogy körülbelül 5000 lakója volt. Őket a palota konyhái  látták el élelemmel, a közel 1200 fős személyzet naponta húszezer táételt készített el itt. Itt látható a világ harmadik legnagyobb porcelángyűjteménye, az értékes kínai kék-fehér és szeladon porcelángyűjtemény. Ezeket a porcelánedényeket a szultánok rendkívüli becsben tartották, mivel azt állították, ha mérget tartalmazó étel vagy ital kerül beléjük megváltozik a színük. A birodalmi kincstár termeiben, a mesés kincsek birodalmában 
Palota belső.....
látható sokféle értékes alkotás: arany gyertyatartók, arany étkészletek, ékkövekkel kirakott fegyverek, zenedobozok, dohánytartók, írószerszámok. Pompa és csillogás bármerre is nézzen az ember. Szinte befogadhatatlan a sok szép és mesés értékeket képviselő látnivaló. A kiállított tárgyak nagy részét a palota ékszerészei készítették, a többi értékes darab pedig ajándékként került ide. A 15. században 70 ékszerész állt a palota szolgálatában. A palota kiállításai a Birodalom nagyságát, gazdagságát hívatottak szemléltetni. Megnéztük még a híres Topkapi tőrt és a Kanálkészítő gyémántját is, melyet egy kanálkészítő mester az utcán talált. 
Hárem....

A palota talán legérdekesebb és legtitokzatosabb része a hárem, itt élt
a szultán a feleségeivel, anyjával, fivéreivel, gyermekeivel, valamint a családját kiszolgáló n
őés férfiak is. (Ezt a részt csak külön belépőjeggyel látogathattuk meg.) A hárem szó a "haram" szóból származik, jelentése pedig: "tiltott". A szultáés az anyaszultán (válide szultána) után a fekete eunuchok vezetője volt a harmadik legfontosabb személy a háremben. A nők lakrészének gazdagon díszített falai, szobái titkoktól, intrikáktól és véres merényletektől sem voltak mentesek. A hárem több száz szobábóálló komplexum, melyhez saját fürdő, uszoda, kórház, konyha és mecset is tartozott. Így alkotva egy külön zárt (elzárt) világot. Az itt élő emberek biztosan nem gondolták, hogy egyszer a távoli jövőben ennyi idegen ember jár-kel a féltve őrzött területeiken, és lesz kíváncsi arra vajon hogyan is élhettek akkoriban.

Isztambul, Topkapi szeráj parkja  Törökország
Topkapi szeráj parkja....

Az épületkomplexumban megtekinthető még a  kereszt alaprajzú Szent Eiréné templom, melyet a 4. század elejétől tartozik hozzá a város képéhez. Továbbá fegyverkiállítás, kalligráfia és festménykiállítás, valamint textilkiállítás. A Szent ereklyék termében Mohamed próféta személyes dolgai láthatóak.  Említésre méltó még a Bagdad pavilon a kék csempéivel, aranyozott kupolájával, elefántcsont és teknőspáncél berakásos szekrényeivel. És ha még mindig hajt bennünket a kíváncsiság, hogy milyen kincseket, világhíres gyűjteményeket rejthetnek a Topkapi palota mellett szerényen megbújó 3 részből álló Archeológiai Múzeum épületei, akkor nem fogjuk megbánni, ha oda is benézünk. A Régészeti Múzeum, az Ókori Kelet Múzeuma és az Iszlám Művészet Múzeuma tárt kapukkal és ősi leletekkel várt ránk. Igazi kuriózumként itt látható a világ legrégebbi békeszerződése, az ún. Kadeshi szerződés, mely Kr. e. 1258-ból származik. Másolata az ENSZ épületének falát díszíti. A béke utáni vágy elementáris erővel van belekódolva az emberi lélekbe, de sajnos az önzés és a magunknak kedvezés már évezredek óta felül tudja írni ezt a vágyat, ahogyan ezt láthatjuk a napjainkban is zajló háborús konfliktusokban. 

        Ahol alkudni kötelező!

Nagybazár.....
Az Isztambulba érkezők számára "kötelező program" a Nagybazár (Fedett Piactér) üzleteivel, áruival közelebbről is megismerkedni, így tettünk mi is. I.(Hódító) Mehmed szultán  parancsára 1455 végén kezdték el  építeni. Az épületet
számos alkalommal felújították, mert több földrengés és t
űzvész is pusztított falai között. Az üzletek sokaságában kínált milliónyi árú elvarázsolja a nyugatról érkezett látogatókat is. Színek, illatok, hangok kavalkádja fogad bármerre is nézünk. Körülbelül 3500 üzlet, 15 000 kereskedő és 80 utca található a bazár 30 hektáros alapterületén. A XIX. század közepéig még rabszolgapiac is működött itt.  A bazáron belül találhatunk díszkutakat, egy mecsetet és kisebb imahelyeket is. A Nagybazár nemcsak kereskedelmi központ volt, hanem itt kaptak helyet a pénzváltók és a bankok is. Mind az áruk választéka, mind a mennyisége lenyűgöző. Itt minden a vásárlók  kényét-kedvét szolgálja, a kereskedők, árusok is több nyelven beszélnek. Még egyes magyar szavakat is érthetően, bár kissé furcsán kiejtve próbálták meg áruikra felhívni a figyelmünket. Az utcák labirintusában szinte minden kapható: arany ékszerek, bőrkabátok, ruhaneműk, cipők, szőnyegek, kávédarálók, kerámiák, díszlámpák, sakk-játékok, vízipipák, pipereszappanok.  Találkoztunk itt finomabbnál finomabb kávéés különleges teák bőséges választékával a világ szinte minden tájékáról. 
édességek a Bazárban....
Az édességkedvelők sem panaszkodhatnak, a csokoládék kilós tömbökben kínálják magukat, szárított gyümölcsök bőséges választéka is megtalálható és a híres Lokum (török csemege) is várja vásárlóit. Alkudni itt is kötelező, bár a turisták miatt igencsak magasak az árak. Érdemesebb kint a bazárnegyedben megvásárolni, amit szeretnénk. A másik híres, izgalmas és régi piac a Fűszerbazár, vagy más nevén az Egyiptomi bazár. Eleinte kizárólag fűszereket és gyógyszereket árultak benne, mára már lényegesen bővült a választékA Bazárban járva tökéletes kikapcsolódást élhetünk át, elmerülhetünk a Kelet világában. Szinte felfoghatatlan az a színes forgatag amibe belecsöppentünk, úgy éreztük, mintha az Ezeregyéjszaka meséinek részei váltunk volna az itt eltöltött pár órácska idejére.

   Az egyik üzletben az alkudozást követő sikeres vásárlásunk után megkínáltak bennünket egy finom teával. Azóta sem ittam olyan jó illatú, zamatos ízű almateát kecses    tulipánformájú vékony üvegpohárban felszolgálva. A teát szertartásszerűen fogyasztják, a rohanó élettempóban így biztosítanak pár percnyi megállást, nyugalmat. A török tea az üzleti életnek is fontos része. Nincs olyan tárgyalás, megbeszélés, amelyiken ne játszana főszerepet. A teakínálás hozzátartozik a turisták vendégszerető fogadtatásához is. Mint megtudtuk a török teás pohár a török konyha alapmértékegysége is egyben. 
                                  A legendák tornya...

     Isztambuli kirándulásunk méltó befejezésére a város ékkővének számító Galata-torony meglátogatása tette fel a koronát. A 67 méter magas toronyból, mely a tengerszintjétől 140 méteres magasságban áll páratlan kilátás nyílik a Boszporuszra, az Aranyszarv-öbölre és a Márvány-tengerre. A torony hosszú történelme alatt volt már őrtorony, börtön, világítótorony, csillagvizsgáló, tűzfigyelő központ. Napjainkban kilátóként működik, 360 fokos körpanorámája által gyönyörködhettünk a világ egyik legszebb, legegzotikusabb kilátásában. Éjszaka ragyogó fényruhába öltöztetve őrködik a város felett. A kör alakú torony tetején egy kúp alakú, csúcsos "sapka" látható. Az emberek legendák sorát kötik a torony ikonikus alakjához. Egyik ilyen romantikus történet a "Leány haja", melyben egy hercegnő és egy közember közötti kapcsolat ihlette a mesét. A másik legenda egy oszmán tudósról, feltalálóról szól, aki saját készítésű szárnyakkal próbált meg kirepülni a toronyból. Gyakran előfordul, hogy utcazenészek is segítenek emelni a jó hangulatot, ami nélkülük is autentikusan árad ebben a festői környezetben. Isztambultól el kellett ugyan búcsúznunk, de Törökországtól még nem. Indultunk tovább egy bennünket magyarokat 
különösen érintő helyre, a Márvány-tengernél található Rodostóba.


                                    A magyar emigránsok emlékezete...

Rodostói látkép.....

      Rodostó vagy más néven Tekirdag forgalmas kikötőváros a Márvány-tenger partján. Isztambultól mindössze 120 kilométernyire található, kb. 140.000 lakosa van. Magyar testvérvárosai, Kecskemét és Sárospatak. A város "kötelező" megálló minden magyar turistacsoport számára. Történelemóráinkról biztosan emlékszünk rá, hogy Rodostó 1720 és 1735 között adott otthont a száműzetésben élő II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és népes kíséretének. A szabadságharc (1703-1711) bukását  követően Rákóczi Lengyelországba majd Franciaországba menekült, innen 1717 őszén III. Ahmed szultán meghívására érkezett meg Törökországba. A szultán 
1720-ban Rodostót jelölte ki lakóhelyükül. Nagylelkűen gondoskodott ellátásukról: a város szélén tágas, kertes tengerparti épületeket, lovaik számára széles legelőket utalt ki. Rendszeres pénzjáradékot, tolmácsokat és nyolcvan főnyi janicsár testőrséget is biztosított számukra. A fejedelem egykori ebédlőpalotájának rekonstruált mása múzeumként működik, a Rákócziról elnevezett sugárúton. Az épület a 20. század elején már nagyon rossz állapotba került. 
A fejedelem által faragott
karossszék...

Úgy óvták meg a pusztulástól, hogy a még menthet
ő művészi részleteket, famintázatokat leszerelték és a 29 ládányi értéket Kassára szállították. Ott szerették volna felépíteni a rodostói ház mását, a munkálatok azonban az I. világháború miatt félbemaradtak. Majd később sokféle viszontagság után elkészítették a Kassán lévő eredeti berendezések hiteles másolatát. 1982-ben visszahozták az eredeti helyükre a lebontott stukkókat, famennyezeteket és a díszes almáriumot is. Rákóczi tehetséges fafaragó is volt. Szabadidejében karosszéket és egyéb használati tárgyakat is faragott.

Kilátás az ebédlőpalotából napjainkban...
A fejedelem apródja majd szám
űzetésében titkára, Mikes Kelemen itt Rodostóírta meg Törökországi leveleit. Ezekben az írásokban szellemesen, ízes magyarsággal vetette papírra a bujdosók reményteli vágyakozását a hazatérés iránt és mindennapi életükről is beszámolt. Ezek a fiktív levelek képzeletbeli nagynénjének íródtak Konstantinápolyba. El sem tudjuk képzelni mennyi sóhaj szállhatott itt fel, vissza-visszavágyakozva szeretett hazájukba, miközben az ebédlőház  ablakain keresztül a Márvány tenger csodálatosan kék vízére láthattak.

Rákóczi Emlékház....

A fejedelem 1735-ben, itt halt meg Rodostóban. Konstantinápolyban temették el, édesanyja Zrinyi Ilona mellé a Szent Benedek templomban. Végakaratának megfelelően szívét pedig az annyira szeretett franciaországi Yerres város templomának temetőjében helyezték végső nyugalomra. Hamvait 1906-ban ünnepélyes keretek között hazaszállították az akkor még Magyarországhoz tartozó Kassára, és a Szent Erzsébet-székesegyház altemplomában újratemették.  Nemrégiben az interneten elém bukkant egy érdekes cikk, melyben arról olvashattam, hogy a  rodostói házat hazánk felújíttatta. 2010 elejétől egy olyan modern kiállítást valósítottak itt meg melynek segítségével a fejedelmet és családját, valamint a szabadságharcot és az emigrációs létet egy többnyelvű tárlatvezető rendszer is segít megismerni. Jelenleg Kassán is megtalálható a rodostói ház mása, mely szintén múzeumként működik. Idegenvezetőnk által még Magyarországról hozott koszorút meghatódva helyeztük el az emlékezés falán, mely szinte roskadozott az előttünk ott járt látogatók virágfüzéreitől. 
Milyen kár, hogy manapság már repülőgéppel utaznak Isztambulba és így Rodostó látogatása nélkül térnek vissza az utazók.
                                  Minden város mesél...
       Minden város, minden hely ahol jársz mesél. Ha nyitott szívvel hallgatod kitárja neked rejtett titkait, ha figyelmesen nyitott füllel jársz meghallod mit mesélnek az utcakövek, a falból kiálló tégladarabok, az emberek szeméből is kiolvashatod minek örülnek vagy éppen mi bántja őket. Így van ez mindenhol a világon! A leírt szavak képtelenek teljes hitelességgel visszaadni bármelyik hely hangulatát, szellemiségét. Muszáj a saját szemünkkel látni, részesévé válni, feloldódni benne, átérezni milyen amikor jó értelemben kilépünk a komfortzónánkból, hogy új tapasztalatokkal gazdagítsuk, tágítsuk világképünket. Alphonse de Lamartine a 19. századi francia költőíró szavaival búcsúzom: 
„Ha csak egyetlen pillantást vethetnénk e világra, Isztambul az, mit látni kell.”

Harmati Gyöngyi
S.D.G.

Isztambul testvérvárosáról Velencéről az alábbi linken lehet olvasni:
Harmati Gyöngyi: Velence, az Adria gyöngyszeme
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/harmati-gyongyi-venezia-legfensegesebb.html

További külhoni útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28k%C3%BClhoni%29

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése