Túrmezei Erzsébet: A minta...

saját fotóm: Arborétumban járva...
(H.Gy.)

Mindig mosolyog és szeretve szolgál.

Tekintetéből távol fény ragyog.

Lényéből már a menny nyugalma árad.

El sose fárad.

Megsérteni semmivel nem lehet,

hisz nincsen benne kit megsérteni,

nincs énje. Földhöz nem köti már semmi.

Kész hazamenni.

Nincs neve. Krisztus nevében él.

Krisztus kezének csendes eszköze.

Krisztus lényének visszasugárzása:

hűséges mása.

Ím, itt a minta. Áldó két kezed,

én Mesterem, vezesse hát a vésőt!

Fájjon, ha fáj, én kegyelmedet zengem.

Készíts el engem!  


Túrmezei Erzsébet (1912-2000),  evangélikus költő, műfordító, tanár