2018. május 9., szerda

Harmati Gyöngyi: 5. rész - Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?





Van-e a Bibliának válasza a mai, modern kor emberének kérdéseire? Időszerű-e
a Szentírás üzenete napjainkban is, erre keressük a választ! 

Meglátjuk nagyon is fontos és időszerű tanulságok tárulnak fel az őszinte szívvel 
kereső, kutató embereknek. Pál apostol ezt a Rómabeliekhez (15:4) írt levelében
így fogalmazza meg:

"Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes
t
űrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen."
Sorozatunknak ebben a részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehetséges-e,
érdemes-e jónak lenni ebben a mai világban?

            Lehet-e jónak (jóságosnak) lenni a mai világban?

Nemrégiben olvastam egy verset, melynek címe: Kérdés és Kálnay Adél (1952-  )
magyar pedagógus,  József Attila-díjas költ
ő, író tollából származik. A vers kezdő és
zárósora volt,  
ami különösen megszólított és elgondolkodtatott. Így hangzik:
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
A mai kérdések-Bibliai válaszok sorozat el
őző részeihez hasonlóan most is egy figyelemre méltó és aktuális témával szeretnénk foglalkozni. Mielőtt a kérdés
kibontásának neki kezdenénk, olvassuk el a teljes verset!

Kálnay Adél: Kérdés 
Poldijoe fotója...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között h
űnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?  



                  Ha feltennénk a kérdést egy iskolában a gyerekeknek, hogy milyen emberek szeretnének
lenni feln
őtt korukban. Vajon milyen válaszokat kapnánk? Hányan válaszolnák, hogy inkább
nagy emberek (sikeresek, gazdagok, híresek mai szóval celebek) szeretnének lenni. Ady Endre
1913-ban 
A perc-emberkék után c. versében, már több, mint 100 évvel ezelőtt írta: "Most perc-emberkék dáridója tart". Vajon választaná-e valaki, hogy ő mégis inkább jó ember szeretne lenni? Reményeim szerint igen!
De mit is értsünk a jó, a jóságos fogalma alatt, vajon mit is takar pontosan? A jó fogalma: talán, leginkább az ellentéte a rossz alapján járható körbe. A jó ember segítőkész, nem bánt senkit sem szóval sem cselekedettel, sőt még gondolatai és az indítékai szintjén sem.  Azonban nemcsak a hozzá jó és kedves emberekhez viszonyul így, hanem azokhoz is akik ezzel ellentétesen
viselkednek vele. Érezzük, hogy itt már a jónak, jóságnak egy magasabb dimenziói nyílnak meg el
őttünk. Erről szól a Hegyibeszédben Jézus:
"Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat (jót kívánjatok nekik), akik titeket átkoznak,
 
jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Máté 5: 44) Ezt egészíti ki Jakab apostol (4:17):
"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, b
űne az annak." Ebben az Igében pedig azzal szembesülünk, ha ugyan nem bántunk meg senkit sem, de jót sem teszünk vele már az is
b
űn, a mulasztás bűnébe estünk.  Pál apostol írja az Efézusbelieknek (2: 10) az egyik Levelében:  "Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre
elk
észített az Isten, hogy azokban járjunk." Ebből az Igéből is egyértelműen kiderül számunkra, hogy
a j
ó, a jóság kézzelfogható cselekedetekben nyilvánul meg, mellyel embertársaink boldogulását segítjük elő. A jó szándék ugyan szükséges, de önmagában mégis kevés. Bizonyára szembesültünk már azzal, hogy a legjobb jószándék, jóakarat mellett sem sikerült mindig a jót megtenni, illetve számos esetben félresikerült, balul ütött ki. Az emberi életnek ezt kettőségét
is j
ól ismeri a Szentírás: "Mert tudom, hogy nem lakik énbennem, azaz a testemben jó, mert
az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom." (Róma 7: 18)

Mi hát a me
goldás a Biblia szerint?  "Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig: "( Fil. 1: 6 ) és az   "Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél." (Lukács 18: 27) igékből kiderül, hogy csak Isten segítségével, az Ő útján járva, Neki engedelmeskedve tudjuk
a j
ót megtenni.

                 A Szentírásban számtalan igét olvashatunk a jóról, ezek közül néhányat idézzünk most
fel a teljesség igénye nélkül, bátran lehet a felsorolást folytatni!
- Jézus pedig monda néki (a gazdag ifjúnak): Miért mondasz engem nak? 
Senki sem , csak egy,
az Isten. 
(Márk. 10: 18)
- Avagy megveted az 
ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván,
hogy az
t, hogy  Istennek  jósága  téged     megtérésre indít?  (Róma 2: 4)
Mivelhogy ízleltétek (megtapasztaltátok), hogy jóságos az Úr. (1.Péter 2: 3)
- De a Léleknek gyümölcse, mely a kívánatos jellemtulajdonságokat sorolja fel: szeretet, öröm, békesség, béket
űrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség." (Galata 5: 22)
„Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki
a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent.” 
(3. János 1:11) 
"Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét."  (Ésaiás 1:17).  Az árvák, özvegyek a legkiszolgáltatottabb emberek
voltak, abban az id
őben még nem működött a szociális háló, nem volt özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb., ezért Isten különösen a figyelmünkbe ajánlja őket. 

Juhász Gyula (1883-1937) költőtől származik ez az idézet:  
"Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban!
Jóságversenyt még nem rendeztek soha."
           

Ezen az
idézeten elgondolkodva az én képzeletbeli jóságlistámra felkerült: 
Dr. Albert SchweitzerTeréz anya, aki India szegényeit ápolta (halálának napja, szeptember 5.-e
a jótékonyság világnapja), 
Jean Henri Dunant (1828-1910), svájci üzletember, aki a háború
borzalmain elszörnyülködve, a sebesült katonák megsegítésére
létre hívta a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetét.  
Florence Nightingale (1820-1910) a gazdag bankárcsaládba született lány, aki 17 évesen egy este Isten hangját hallotta,  amint
egy különleges küldetést bíz rá. Florence ezt a 
betegek és sérültek ápolásában lelte meg,
ezért úgy döntött, hogy felbontja jegyességét R. M. Milnes báróval
 és teljes életét a betegek, szenvedők megsegítésére áldozza. Miután egy  poroszországi Diakonisszaképző Intézetben
kitanulta az akkor e téren létező  tudást, egy 
női kórházban lett főnővér Londonban.
1854-ben önként jelentkezett a krími háborúban megsérült brit katonák ápolására, és
Isztambulba utazott, itt 
őt nevezték ki egy katonai kórház ápolószemélyzetének vezetőjévé.
A férfi orvosok ellenséges viselkedése is nagymértékben nehezítette az életét. A kórház nyomorúságosan piszkos és elhanyagolt volt, de 
ő kitartóan nekilátott a munkának,
gondoskodott a betegekr
ől.  Az általa bevezetett reformoknak köszönhetően a kórházban a halálozási arányszám: 42% - ról 2 %-ra csökkent. Sok időt töltött minden
egyes k
órteremben és minden egyes sebesülthöz odament. Éjszakai körútjain vigasztalta a
betegeket,
ők ragasztották rá „a lámpás hölgy” nevet.   Florence  egyik leghíresebb mondása
ez volt: 
„Sosem kerestem kifogásokat, és soha nem is fogadtam el kifogást.”  Az ő életének
p
éldája  is arra tanít bennünket, hogy: Ne arra figyeljünk mihez nincs tehetségünk vagy anyagi 
lehetőségünk, használjuk azt, amink van, amit már megkaptunk Istentől. Minden év május
12
-én, Florence születésnapján ünneplik világszerte az Ápolón
ők Nemzetközi napját. 
Ne keseredjünk el, hogy mi nem tudunk ehhez hasonló hatalmas dolgokat cselekedni.
 A világban sokan éltek és élnek ma is, akik a jóság egyszer
ű, hétköznapi tetteit teszik önzetlenül, ők tartják össze ezt a szétesni akaró, önző világot.
R
óluk így ír elmélkedésében Marcus Aurelius római császár:  
Poldijoe fotója...


"Van olyan ember, aki, ha embertársával jót tett, azonnal kész
a hálát számlázni. Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi meg, de
azért befelé mégiscsak adósának tekinti a másikat, s nagyon
is tudatában van jótéteményének. Más viszont egyáltalában
nem tartja számon,
amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt term
ő szőlőtőkéhez, mely, ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi
m
ást nem kíván többé. A jótékony ember, akárcsak a ló, ha futott,
a kutya,
  ha vadra bukkant, a méh, ha mézet gyűjtött, nem veri
dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját, mint
ahogyan a sz
őlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét."

Sík Sándor (
1889-1963) tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, Tedd a jót! című versében
a jónak cselekvését egy soha meg nem szűnő életprogramként tárja elénk.

Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy
Látják-e vagy nem,

Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e

Sikere vagy nem,

Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz,
Ott, ahol vagy,
Úgy, ahogy teheted,
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen
A programod!



         A Szentírás világosan tanítja, hogy nem Istentől származik a rossz és a gonoszság. A világban látott, tapasztalt sokféle nyomorúság, békétlenség, háború, betegség, halál Isten szeretettörvénye elleni lázadás következtében szabadult rá a Földre. (Erről E.G.White: Pátriárkák és Próféták című könyvének első 4 fejezetében olvashatunk bővebben. Lásd a Függelékben.) Isten mindent jónak,
sőt igen jónak teremtett, amint azt  1. Mózes 1. fejezetében olvashatjuk. Akkor azt kérdezheted,
hogy most miért nem ilyen? 
Prédikátor könyvében (7: 29) így vall Salamon király erről: "...Isten teremtette az embert igaznak, ők pedig kerestek sok kigondolást." Nemcsak az ember lelkében, de az ember lelkéért is folyik egy nagy küzdelem a jó és a rossz erői között. Ahogyan Florence Nightingale engedelmeskedett Isten hívásának úgy mi is engedelmeskedhetünk, azzal,
hogy saját környezetünkben következetesen tesszük a jóság egyszerű "csodáit". Melyek megnyilvánulhatnak egy mosoly, egy kézfogás, őszinte érdeklődés, apró figyelmességek
formájában. Valószínű, hogy  megszüntetni nem  tudjuk, de legalább mérsékel(het)jük valamennyire a rossz, önző cselekedetekből fakadó következményeket, negatív hatásokat.  A Bibliában, az 
Apostolok Cselekedeteiben (10: 38)  Jézusról írja az ihletett Ige, hogy: "A názáreti Jézust, mint kente fel az Isten Szentlélekkel és hatalommal, aki széjjeljárt jót tévén és
meggyógyított mindenkit,
 kik az ördög hatalma alatt voltak, mert az Isten volt Ővele." Jézus
szolgáló életet élt, személyválogatás nélkül, minden rendű és rangú emberrel fáradhatatlanul 
törődött. Az emberek meggyógyításával, testi jólétüknek előmozdításával
együttesen a lelkük megmentése, örök életük biztosítása volt a legfontosabb számára. Élete
a jóságos Istennek való engedelmesség szép példáját, követhető útját mutatja be a Földön
minden korban élő embereknek, így nekünk is. Számomra egyértelmű, 
és remélem Neked is
Kedves Olvasó,
 hogy lehetséges, még ha nem is mindig könnyű jónak (egyre jobbnak) lenni egy rossz világban.

                                                                                                  Harmati Gyöngyi
                                                                                                          S.D.G.

FÜGGELÉK:- E.G.White: Pátriárkák és Próféták c. könyv
- 1. fej.: Miért engedte meg Isten a bűnt?
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/1.htm
- 2. fej.: A teremtés:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/2.htm
- 3. fej.: Kísértés és bukás:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/3.htm
- 4. fej.: A Megváltás terve:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/4.htm

Mai  kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részei itt olvashatóak:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése