Max Lucado: Hova nézünk viharok idején?

"Nem tőlünk függ, hogy jönnek-e a viharok,
az viszont igen, hogy viharok idején hová nézünk."

(Max Lucado)

Harmati Gyöngyi: Ne kívánj nagyokat...

   Árvai Márta festménye....

Ne kívánj nagy dolgokat életedbe
Örülj reggel az égen felkelő napnak,
mely fénylő aranyszőnyegként
teríti eléd különleges lehetőségek,
merész távlatok szépséges mintáival
átszőtt újabb huszonnégy óráját.

Örülj, ha hallasz egy kismadarat
vígan csiripelve ugrálni ágról-ágra
Örülj, hogy élsz és lélegzel, láthatod,
hallhatod, érezheted a világ rezdüléseit 
Örülj, ha van családod, barátod
Kivel megoszthatod bármi kevesed is van.

Légy vidám és mosolyogj, hogy másoknak
is átadhasd a reménység éltető sugarait.
A reményét, hogy minden egyes pillanat,
perc, óra, nap, hét, hónap és év, évtized
csak azért van, hogy megtegyed azt amiért
születtél, te légy az apró örömök
nagykövete ebben a háborgó nagy világban.
Örülj, ha ezt derűs szívvel elvégezheted.

Örülj, ha este békében hajthatod álomra
fejedet, ha a mindennapok nyomasztó terhe
az elmúlt időben ragadt visszavonhatatlanul.
Ne kívánj nagy dolgokat életedbe
Ne kívánj nagy dolgokat az új esztendőre sem.
Fogadd jó szívvel amit ad, de ne keseregj, ha
mást hoz vagy üres kézzel kopog be ajtódon.

Fogadd meg egyszerű újévi jó tanácsom:
- Ne várj nagy dolgokat életedbe...
Becsüld meg amid van, bármily csekély is,
Meglátod életed így lesz boldog és megelégedett.

Harmati Gyöngyi
         S.D.G.


További verseim az alábbi linken olvashatóak
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Látható Szeretet On-line fotókiállítás 5. rész...

 

Online tárlatvezetésünk, 5. részében Korpás Szilvia: Egyszerűség című fotóját mutatjuk be.
https://www.youtube.com/watch?v=PgFR2VNO4wE&t=20s
https://www.youtube.com/watch?v=PgFR2VNO4wE

Szilágyi Domonkos: Karácsony...

 

                                                              Árvai Márta festménye....

A puha hóban, csillagokban,

az ünnepi foszlós kalácson

láthatatlanul ott a jel,

hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,

úgy kell mindig e kis melegség,

hisz arra született az ember,

hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,

ne ünnepi foszlós kalácson,

ne díszített fákon, hanem

a szívekben legyen karácsony.

Szilágyi Domokos (1938-1976), erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító. 

Pongrácz Róbert: Jézus első es második eljöveteléről...

 

Pongrácz Róbert: Jézus első es második eljöveteléről...
című igehirdetése az alábbi linken meghallgatható:

https://szentiras.net/hanganyagok/jezus-elso-es-masodik-eljovetelerol?fbclid=IwAR2V8CQXmPlp7Y6GQ-bfQdyNzqn0F1LHPgcOaSXcy7l2Yh0w9Gsx8H0n6JE

Forrás: Szentírás honlap:
https://szentiras.net/

Oren Arnold: Karácsonyi ajándék ötleteim...

                                                                  

Az ellenségednek megbocsátás,
Az ellenfelednek türelem,
a barátodnak szeretet,
a partnerednek szívesség,
mindenkinek jóindulat,
minden gyermeknek egy jó példa,
magadnak tisztelet.

Oren Arnold (1900-1980) amerikai író és humorista

Az ADVENT üzenete:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Az%20ADVENT%20%C3%BCzenete

ifj. Vankó Mihály: Kőröshegy felé...

 

                                                        Árvai Márta: Nyírfák c. fetménye...

Az út mellett, ahogy fut,
csak bámulom, hogy milyen ünneplően színes,
mielőtt télre sápadna a táj...
A dombra nőtt erdőt mintha
óriás ecset spriccelte volna
színekkel tele.
A hófehér nyírfatörzsre
mint lángoszlop fut föl 
a tűzvörös vadszőlőág.
Néhány sárga virág
a napot tükrözi vissza,
és millió színes bogyó
pöttyözi a mezőt.
Hatalmas, feszített szárnyú
madár köröz az égen,
az erdő szélén gulya legelész.
Amott, a földúton száraz kukoricaszárral
dúsan megpakolva ballag egy szekér.
Valamilyen szépség és bánat rezeg...
A szépség tőled van, Uram!
A bánat meg belőlem fakad...
Hisz Te magamnál is jobban ismersz,
előtted nincs titok...hát kérlek,
nyisd meg szám a tiszta szóra,
és nyisd meg szemem a jóra.
Bocsásd meg bűneim és
segíts, hogy hasznos legyek.
Az őszi elmúlással
mulaszd el érdemtelenségem,
mulaszd el gondjaim,
és add, hogy tisztára mosson szavad.

(1996.okt.14.)

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK - Bíztató gondolatok az év első hetére...

                                                           Árvai Márta: Pirosló pipacsok....

JANUÁR hónapban: a SZERETET mennyei virágát mutatják be az alábbi ídézetek...

JANUÁR 1.
“Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen és viszontszeressék.
Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozására,
ennek hiányában azonban csupán a túlélésért küzdünk.” (Gary Chapman)
2.
"Hiába a mélységes vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak tekintenek a 
szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat - szinte minden energiánk arra használódik
el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk
a szeretet művészetét." (Erich Fromm)
3.
"Szeress nagyon, szeress a csalódások ellenére is, mert ezt a szeretet nélküli
világot csak a nagyon szeretők tudják megmenteni!"  (Szent-Gály Kata)
4.
"Adj sok szeretetet a barátaidnak, meglásd, visszakapod mind, és több lesz nekik is, és neked
is, mint volt azelőtt. És ne őrizd a haragot, mint zsugori a pénzt, mert állandóan kamatozik,
és megeszi benned az emberi érték legnemesebb valutáját: a szeretetet." (Fekete István)
5. 
"Az igazi szeretet mennyben termesztett növény, amelyet ápolni és gondozni kell. 
Szeretetteljes szívek figyelmes, gyengéd szavai boldog családot teremtenek és
felemelő befolyást árasztanak mindazoknak, akik befolyásuk hatókörébe kerülnek."
(E.G.White  /1827-1915/, amerikai keresztény írónő.)
6.
"A nehézség azzal kezdődik, hogy az emberek olykor azt vélik, hogy másokkal szeretetlenül
bánhatnak, ez azonban nem megy. Dolgokat lehet szeretet nélkül intézni, a fát lehet aprítani
és a vasat kalapálni szeretet nélkül, azonban emberekkel sohasem lehet így bánni.
Az emberek olyanok, mint a méhek. Ha nyersen bánnak velük, vagy megsérülnek,
vagy ők sebeznek meg minket." (Lev Tolsztoj)
7.
"A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. A szépség ellentéte nem az ocsmányság, 
hanem a közöny. A hit ellentéte nem az eretnekség, hanem a közöny. És az életnek nem a halál 
az ellentéte, hanem az élet és halál között választani nem hajlandó közömbösség. (Elie Wiesel)                       
                              Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, bíztató gondolatok az esztendő minden napjára
                                                                                     - teljes könyv:
                           https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK-Biztató gondolatok...(ELŐSZÓ + 1vers)

 

Biztató gondolatok az esztendő minden napjára!

               Kedves Olvasó!

Most egy olyan válogatást, összeállítást tart a kezében, mely naponta 1-1 idézettel,
versrészlettel, töredékkel tematikusan felöleli az élet legfontosabb mozzanatait.
Őszintén remélem segít(het) lelkünket feltölteni békességgel, reménnyel, együttérzéssel,
szeretettel és a napi pár perces elcsendesedés, elmélyülés által megtaláljuk azt a békét,
amit a világ soha meg nem adhat. A biztató gondolatokat saját fotóival illetve Egerváriné
Árvai Márta festőművész festményeivel illusztrálva összegyűjtötte és jószívvel ajánlja:

                    Harmati Gyöngyi, A békesség szigete blog szerkesztője
                                   https://abekessegszigete.blogspot.com/

    

TARTALOM: 

JANUÁR - A SZERETET mennyei virág
FEBRUÁR - ÖRÖM a szív zenéje
MÁRCIUS - BÉKESSÉG, béketűrés egy háborgó világban
ÁPRILIS - SZÍVESSÉG, JÓSÁG égből küldött ajándékok
MÁJUS - HŰSÉG, SZELÍDSÉG a kapcsolatok erős pillérei
JÚNIUS - MÉRTÉKLETESSÉG a józan élet öröme
JÚLIUS - HÁLA és MEGELÉGEDETTSÉG morzsák Isten asztaláról
AUGUSZTUS - A TERMÉSZET Isten hozzánk írott levele
SZEPTEMBER - Vallomások ISTENRŐL és a SZENTÍRÁSRÓL
OKTÓBER - HIT, láthatatlan érzékszerv menny és föld között
NOVEMBER - IMA, láthatatlan kapcsolat Isten és ember között
DECEMBER - AGAPÉ, a keresztről áradó világosság 
ÚTRAVALÓ - Válogatás legkedvesebb idézeteimből
KÉPES KÖNYVAJÁNLÓ - Nyitott Szemmel Magazin és kiadványai

Versek, egyéb írások jegyzéke:

- Harmati Gyöngyi: A boldog élet receptje
- Harmati Gyöngyi: Ültess virágot
- Harmati Gyöngyi: Megtalált öröm
- Sék Gusztáv: A békesség
- Kálnay Adél: Kérdés
- Váci Mihály: Szelíden, mint a szél
- A koronavírus hozadéka
- Harmati Gyöngyi: Egy csokornyi hála
- A természet Istenről beszél: A leleményes csirke
- Henry Van Dyke: Gondolatok a Bibliáról
- Ady Endre: Hiszek hitetlenül Istenben
- Pecznyik Pál: Mi az imádság?
- Harmati Gyöngyi: Ötödik dimenzió
- Albert Schweitzer: Láthatatlan, titkos mellékfoglalkozás

                                                                          

                                                                                                  Négy évszak...
                                                                                  (fotómontázs Árvai Márta festményeiből)

                             Harmati Gyöngyi: A boldog élet receptje...

Végy 1 nagy adag szeretetet, 1 bögrényi örömöt,
1 csésze békességet, 1 mérce béketűrést, 1 pohár szívességet,
1 csupor jóságot, 1 tálka hűséget, 1 kancsó szelídséget
és 1 bödön mértékletességet.

Mielőtt nekikezdenél a boldogság-pirulák elkészítéséhez
gondosan tisztítsd ki életedből az önzés, a bánat, a viszálykodás,
a türelmetlenség, az elvárások, az irigység, a megcsalás, a harag,
a falánkság utolsó morzsáit.

Ezután 1 nagy tálban keverd el egyenletesen a hozzávalókat 

csomómentesen és oszd el 365 egyenlő részre.

Ne felejtsd ki a hála, a megelégedettség és a köszönet fűszereit,

és a legfontosabb a kész pirulák mindegyikét bőségesen itasd át
a reménység cseppjeivel.

Minden reggel első dolgod legyen a boldogság-pirulát
bevegyed, hogy jól induljon a napod.

Gyermekednek csomagolj belőle az iskolába tízóraira.

Fontos, hogy legyen mindig nálad tartalék pirula, hogy
másokat is megkínálhass!

Életed így lesz egyre boldogabb,
ha másoknak szeretettel szolgálsz.

LÉLEKSZIRMOK - teljes könyvet összeállította: Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

  

Látható Szeretet On-line fotókiállítás 3. rész...

A Látható Szeretet On-line fotókiállítás 3. részében 3 fotót nézhetünk meg, melyek Olaszországból
érkeztek és Nicola Marangon alkotásai. A fotók az útkeresés és a célba érkezés témáját járják körbe.

https://www.youtube.com/watch?v=v0Je365Lq3A&t=313s

Dr.Vankó Zsuzsa: A megkerülhetetlen „Isten-kérdés”

 

Gondolatok egy Ady-vers kapcsán....

 

Nincs már semmi hinnivaló, 

Higyjünk hát a van-vagy-nincs Úrnak.

---------------------------------------

S mert szörnyüséges, lehetetlen, 

Hogy senkié vagy emberé

                    Az Élet, az Élet, az Élet.

             (Ady Endre: Menekülés az Úrhoz, részlet)

Nem kevés mai ember életérzését fejezik ki a fenti, száz évvel 
ezelőtt írt verssorok. Az első világháború idején született Ady Endre:
Menekülés az Úrhoz című verse. Akkor mutatkozott meg először, hogy 
micsoda önpusztításra képes az emberiség. A vers alábbi sorai utalnak 
erre a háttérre:

 

És most a Pokol muzsikál:
Fülünkben száz és szörnyű akkord.

Olyannyira sötétnek tűnt a horizont a költő számára, hogy ezt mondatta ki vele: 
Nincs már semmi hinnivaló…

Hasonló kiábrándultság és reménytelenség keríthet hatalmába minket is. És nem is csupán 
a régi, szép, humanista eszmények foszlanak szét. A modern ember előbbiekhez képest 
alacsonyabb rendű, de ambiciózus céljai is mindinkább elérhetetlennek tűnnek. Így sorolta 
valaki, hogy mi mindenben rendült meg a mai ember hite, milyen „bálványok” omlanak le 
napjainkban: a jólét, az egészség, a tudomány1. A tudomány tévedhetetlenségébe és 
megoldóképességébe vetett hit megingása külön szót érdemel. Született ugyan sok jelentős 

felfedezés a közelmúltban, de a specializálódott tudományterületeken elért eredményeket 
nem sikerült úgy szintézisbe hozni, hogy az ökológiai válságot megelőzően megszületett volna a felismerés: ipari civilizációnk végzetesen téves irányú. A jelenlegi pandémia is váratlanul 
robbant be, s bár történtek erőfeszítések a legyőzésére, még mindig sok a bizonytalanság 
körülötte.

Súlyos válságok idején mindig előkerül az egyébként nagyrészt háttérbe szoruló „Isten-kérdés”. Vane  „gazdája” egyáltalán a világnak, szóba jöhete  valamiféle deus ex machina, valamilyen „felülről jövő” segítség a kilátástalanságban. Ady Endre költői zsenialitással talált rá azokra a szavakra, amelyekkel a legjobban kifejezhető, hogy milyen érzések, gondolatok 
formálódnak ilyenkor az ember lelkében, aki valamilyen kapaszkodót keres:

„Higyjünk hát a van-vagy-nincs Úrnak…” 

1   Justin Welby canterburyi érsek, az anglikán egyház feje fogalmazott így az ez év őszén Rómában tartott vallásközi 
találkozón.

Van vagy nincs Isten könnyen megreked az ember a bizonytalanságnak, a döntésnélküliségnek ezen a 
szintjén. Amikor aztán kritikus, kilátástalan helyzetbe kerül, nem találva más menedéket, 
megpróbál a van vagy nincs Istenben hinni. Emberek sokasága éli le úgy az életét, hogy sose 
jut előbbre a van vagy nincsnél az Istenkérdésben. Jól érzékelteti versében a költő, hogy milyen kusza, ködös fogalmak, sejtések és kételyek jellemzik ilyenkor az ember gondolkodását:

 

Pedig valahogyan: van Isten,
Nem nagyon törődik velünk,
De betakar, ha nagyon fázunk

-------------------------------------

Mert ő mégis legjobb Kisértet.

Olykor úgy tűnik, hogy inkább van  olvasható ki a fenti sorokból –, mert mintha 

valamiféle gondviselés hajolna le néha hozzánk. Máskor viszont mintha nem 

törődne velünk. De ezzel együtt is, Ő mégiscsak a legjobb Kísértet. Kísértet –mivel azt sem tudjuk, hogy személyisége, mint az ember, vagy pedig valamiféle testetlen 
szellem, titokzatos erő. De jól van - e ez így? Megnyugodhatunk-e abban, hogy ilyen 
tapogatódzóak és bizonytalanok maradjunk örökre egy olyan végső  alapkérdést illetően, 
mint az  Istenkérdés? Carlo Rovelli olasz elméleti fizikus és filozófus így nyilatkozott egy tavaly vele készült interjú során: „Nekünk a bizonytalanság a normális  létállapotunk. A végső igazság 
megtalálása illúzió. A teljes sötétség és az ésszerűség közötti skálán mozog az életünk…”

 

Reálisan mutatja be, találó szavakkal jellemzi Carlo Rovelli ezt a bizonyos létállapotot, de az 
már kérdéses, hogy ez „normális” lenne. Nem gondolom, hogy helyénvaló volna beletörődni 
abba, hogy „a teljes sötétség és az ésszerűség közötti skálán mozog az életünk”. Ember mivoltunk és létérdekünk sokkal inkább olyan megfontolásokra késztet, mint amit az alábbi nyilatkozat

tartalmaz:

„A végső megoldás, bárminek nevezzük…, az emberi életnek, sőt a világ létének az 
alapkérdése és alapténye. Ettől függ az egyedi ember életútjának indítása és befejezése, de 
a történelem  további menete, az emberi jövő is. Épületet alapozni, tető alá hozni és tovább 
építkezni csak tervek ismeretében lehet. A megszerkesztett valóság mögött a Szerkesztő 
akaratának a számbavétele a legtermészetesebb. Tisztességes viszony az, amelyben a 
gyermek nem ismeri az apját…?

Egyszer valamennyien ott állunk a halál előtt, és azt vesszük észre, nincs elég vigaszunk. 
Nem vagyok ateista, mert az is eleve tagadást jelent, elzárkózást valami elől, amiről senki és 
semmi nem tud bizonyosat. Kész vagyok Isten befogadására is, mint a dolgok végső értelmének, az egész teremtés befejező aktusának a befogadására, de tudjam, értsem, igazoljam a magam 

számára…”2

Mert mi az alternatíva, ha az Istenkérdéssel való foglalkozást elhárítjuk magunktól? Ady 
belenézett, belegondolt ebbe az ürességbe, erről tanúskodnak versének következő sorai:

„… szörnyüséges, lehetetlen,

Hogy senkié vagy emberé
Az Élet, az Élet, az Élet.”
 

Ma igencsak fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen szörnyűséges az, ha emberé az Élet! 
De az is ijesztő, ha senkié. Hiszen akkor teljesen kiszolgáltatottak vagyunk vak erőknek, 
kiszámíthatatlan végzetnek, akkor nemcsak bizonytalan, de értelmetlen is az élet. Blaise 
Pascal is ilyesmit fejezett ki alábbi gondolattöredékével: „E végtelen térségek örök hallgatása 
rettegéssel tölt el.”3

Úgy gondolom, ma végképpen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elodázzuk az Isten-kérdés kibogozását a magunk számára. Ma érthetően újra tele vagyunk olyan félelmekkel, 
szorongásokkal, mint amelyekről egy másik költő, Reményik Sándor írt a második 
világháború küszöbén:

 

Uram, kimondhatatlan rettegéssel
Nézem, hogy indul teremtett világod
Szakadni szerteszéjjel –

Hogy indul válni vérré és üszökké,
Amelyből nincsen feltámadás többé.
Szívszorongva számlálom mindenütt

Közel és távol szeretteimet,

-------------------------------------------

2  Illyés Gyula nyilatkozata egy vele készített interjú során. Hegyi Béla: A dialógus sodrában. Magvető Kiadó, Budapest, 
1978, 126–127. o.

3  Gondolatok, 206. töredék.

De minden szörnyűségnél szörnyűbb kérdésem ez:
Uram, a lelkemmel, a lelkemmel mi lesz?

Így várjam a véget tompán, tunyán –
És szívet vesztve és vesztve fejet?

Segíteni ne tudjak senkinek?
Ne tudjak egy tiszta tekintetet,
Bátor, tudó pillantást vetni fel
Az égre, amely füstben tűnik el
S a földre, amely alattunk inog?

Így találjanak, szégyenteljesen
Kapkodva az apokaliptikus Pillanatok?!

(Így emlékszem című verséből; 1938)

 

De merre induljon el, hol keressen kérdéseire választ az, aki úgy érzi, nem maradhat 
tudatlanságban, tompa bizonytalanságban a végső létkérdéseket illetően?

Egyetlenegy olyan forrás létezik, amelynek esélyt adhatunk, hogy hitelesítse önmagát. 
Ez a Biblia. Ez a könyv aztállítja, hogy bár jelenleg nem láthatjuk Istent, Ő létezik, és élő 
Isten, aki szól, beszél az emberhez. Így olvashatunk erről például az egyik bibliai könyv kezdő soraiban: „Isten sok rendben és sokféleképpen szólt hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó 
időkben pedig szólt nékünk Fia által.” (Zsid 1,1) A Biblia önvallomása szerint Isten emberekhez 
intézett beszédeinek, kinyilatkoztatásainak írásos dokumentumait foglalja magában.

Példaértékűen fogalmazott valaki, aki egyébként hosszú ideig elutasító állásponton volt 
bárminemű Isten-hitet illetően:

„Elhatároztam, hogy olvasni kezdem a Bibliát. Megpróbálom félretenni mintegy talonba tennia kételyeimet egy időre. Ezek akadályoztatása nélkül próbálom megérteni e könyv eszméit, a benne lévő összefüggéseket. A végén aztán majd meglátjuk.”

Esélyt kell adnunk magunknak – keresés, utánajárás által – a bizonytalanság sötétjéből való 
kilépésre. Esélyt kell adnunk a bibliai iratgyűjteménynek, hogy tartalmának megismerése 
által hitelesnek találjuke, vagy sem azt az állítását, hogy Isten embereknek szóló 
kinyilatkoztatását tartalmazza.

Befejezésül néhány ígéretet idézek a Bibliából, amelyek biztatnak arra, hogy mozduljunk ki a van-vagy-nincs Isten pozícióból:
 

„Ha a bölcsességért kiáltasz, ha az értelemért szavadat felemeled, ha keresed azt, 
mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt, akkor megérted az Úrnak félelmét, és Istennek ismeretére jutsz.” (Péld 2,3–5)

                „Akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.” (Péld 8,17)

„Kerestek engem, és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. És 
megtaláltok engem –azt mondja az Úr.” (Jer 29,13–14)

 

„Igen biztos a prófétai beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kel fel szívetekben.” (1Pt 1,19)

 

„Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.” (Mt 24,35)

Dr. Vankó Zsuzsa