"A legnagyobb kárt valójában
azok a milliók okozzák, akik egyszerűen csak "túl akarnak élni". Azok a tisztességes emberek, akik csak annyit szeretnének, hogy hagyják őket békén. Akik nem akarják, hogy kicsinyke életüket megzavarja bármi, ami önmagukon túlmutat. Akik nem foglalnak állást, akiknek nincsenek céljaik. Akik nem szeretnek vizet zavarni - és ellenségeket szerezni. Akik számára a szabadság, becsület, igazság és erkölcs csak szavak. Akik hangyaként élnek, hangyaként szaporodnak, hangyaként halnak meg. Ez az életnek egy végtelenül leszűkített megközelítése: minél kisebbre húzod össze magad, annál inkább te irányíthatod a dolgokat. Ha csendben maradsz, a mumus nem talál majd rád. De ez mind csak önáltatás, hiszen ők is meghalnak, azok, akik apró golyóvá hengergetik össze a lelküket, hogy biztonságban legyenek. Biztonságban?! Ugyan mi elől? Az élet mindig a halál szélén táncol; a szűk utcácskák ugyanoda vezetnek, ahova a széles sugárutak, és egy kis gyertya ugyanúgy leég, ahogy egy lángoló fáklya. Én úgy döntöttem, hogy a magam módján fogok elégni."
Sophia Magdalena Scholl (1921- 1943), német diák és forradalmár, a Fehér Rózsa elnevezésű erőszakmentes tiltakozó szervezet tagja volt a második világháború idején Németországban. Háborúellenes röplapok terjesztése
miatt bátyjával együtt nyaktiló általi halálra ítélték. Az 1970-es évek óta Schollt a Harmadik Birodalom
elleni ellenállás egyik hőseként tisztelik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése