Igehirdetésének egyik mondata hozott ide.
– Örülök, hogy eljött, foglaljon helyet, s mondja el, mi volt az a mondat.– A félretett, az összegyűjtött harag felgyülemlik, és – azt hiszem, így
hangsúlyozta – gyűlölet lesz belőle, s azt öli, aki gyűlöl, lassan, de biztosan.
– Ugye Pál apostolt idézte: ..a nap le ne menjen a ti haragotokon!?– Erről is szó volt, de gondolom, mást is szeretne még mondani.– Igen. Kérdezni szeretnék. Kétszer elvált asszony vagyok. Mindkét házasságom
anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt
más megoldás. Anyám pedig képtelen volt elvágni a lelki köldökzsinórt, szinte
pórázon tartott vele, mint kisgyermek koromban. Azt pedig egyik veje sem tudta
elviselni, hogy elsősorban anyám „kislánya” legyek a házasságban és ne feleség.
Merem állítani: mindketten anyám elől menekültek el. Már évek óta egyedül élünk,
anyám és én. Egy fedél alatt, de némán és acsarkodva, keserűen, robbanékony
légkörben. Hónapokkal ezelőtt rémülten döbbentem rá – rettenetes kimondani is –,
hogy gyűlölőm az anyámat kétszer tönkretett életem miatt. De ez a gyűlölet valóban
engem öl. Míg házasságban éltem, jóformán sose voltam beteg. Most kétségbeejtően
rossz alvó vagyok, s szüntelenül fáj valamim. Szédülök, a vérnyomásom ugrál,
szorongásaim vannak. Megromlott az egészségem, és egyre fogyok. Már orvoshoz
sem megyek, mert minden leletem negatív, csak éppen én vagyok pozitív, beteg.
Érzem, hogy ha nem történik valami: a magam gyűlölete öl meg. Mondja: mit tegyek?– Mit tett eddig?– Imádkoztam azért, hogy ne gyűlöljem az anyámat.– Mióta imádkozik ezért?– Amióta tudom, hogy gyűlölőm.– Csak azért imádkozott, hogy ne gyűlölje?– Nem, olykor, ha tudtam, azért is, hogy szeretni tudjam.– Engedjen meg egy kérdést. Hogyan várta ennek a kérésnek a teljesítését?
Tulajdonképpen mit várt?– Hát, hogy szeretni tudjam.– Tehát valami érzésre várt. Ne haragudjék, ha így mondom: valami jóleső,
meleg bizsergésre várt a szíve körül ugye? És az elmaradt. Így van?– Valahogy így. De már nem is imádkozom. Csalódtam az imában.– Szeretnék valami mást is ajánlani.– Azért jöttem.– Érzésekre várt, de nem tett semmit. Arra várt, hogy Isten tegyen az életével
valamit. Így van?– Igen, körülbelül így.– Pedig Isten mindent megtett értünk a Krisztusban...– A kereszten?– Ott, és ezért nekünk is mindent meg kell tennünk, ami tőlünk telik, hálából.
Édesanyjáért kellene valamit megtennie még. Mert legtöbbször az érzésekből
lesznek a cselekedetek, de olykor az elkezdett cselekedetekhez csatlakoznak az
érzések. Vagy váltanak ki érzéseket.– De mit tegyek?– Céltudatosan, rendszeresen és naponként tegyen jót édesanyjával és eközben
imádkozzék érte, ha még tud.– De mondtam, hogy gyűlölőm.– Meg akar gyógyulni?– Igen.– Akkor cselekedjék, és ne keressen kibúvót. Egyébként Jézus is mondott egyet
s mást, még az ellenség szeretetéről is.– Mit tegyek hát?– Ha most orvos lennék és receptet írnék, biztos gyógyszert a gyűlölet és egyéb
betegségei ellen, kiváltaná?– Kiváltanám.– Bevenné?– Bevenném.– Akkor ott van papír, meg toll, diktálnék egy receptet. Írja?– Írom.– Tessék: hétfőn reggel mosolyogva köszöntőm őt és megkérdezem, hogy aludt.
Kedden: kitakarítom az ő szobáját is. Szerdán: két szelet süteményt hozok neki.
– Írja csak, írja. Csütörtökön: elhívom sétálni, hazafelé pedig kérdezgetek és hagyom
őt – csak őt – beszélni. Pénteken: megkérem, hogy zongorázza el azt a dalt, amit
gyermekkoromban szokott.– Már évek óta nem zongorázik.– De kérnie szabad. Szombaton: megkérem, hogy segítsen jó túrós gombócot főzni,
mert azt ő jobban tudja. Vasárnap: bemegyek a szobájába, amikor lefeküdt,
betakargatom és megcsókolom. Pont. Ismeri ezt a zenei kifejezést? Da capo al fine?
Elejétől végig. Nos, a következő héten ugyanígy vagy hasonlóan: da capo al fine
s egy hét múlva felkeres és megbeszéljük a többit.– A csókot is kell?– Igen.– Jaj!– Miért, jaj?– Mert évek óta nem csókoltam meg.– Vállalja ezt a hetet így?– Megkísérlem.– Isten segítse. Várom.Nem jött. Hetekig nem jött.De egy hétfőn, kora reggel telefonált. Sírva: – Mikor tegnap ismét betakartam, az
én hideg és kemény anyám felült az ágyban, és magához ölelte a fejem, és éreztem,
hogy könnyes a szeme és azt mondta: – De jó vagy mostanában hozzám. – Akkor,
évek óta először, éreztem, hogy szeretem az anyámat.Aztán hozzátette: – Adja másnak is oda ezt a receptet!TESSÉK.
Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.
A teljes évre szóló 52 motiváló, erő adó, bátorító történet az alábbi linken olvasható:
A békesség szigete: REMÉNYSUGÁR (abekessegszigete.blogspot.
– Örülök, hogy eljött, foglaljon helyet, s mondja el, mi volt az a mondat.
hangsúlyozta – gyűlölet lesz belőle, s azt öli, aki gyűlöl, lassan, de biztosan.
– Ugye Pál apostolt idézte: ..a nap le ne menjen a ti haragotokon!?
anyám nehéz természete miatt bomlott fel, akivel együtt kellett laknunk. Nem volt
más megoldás. Anyám pedig képtelen volt elvágni a lelki köldökzsinórt, szinte
pórázon tartott vele, mint kisgyermek koromban. Azt pedig egyik veje sem tudta
elviselni, hogy elsősorban anyám „kislánya” legyek a házasságban és ne feleség.
Merem állítani: mindketten anyám elől menekültek el. Már évek óta egyedül élünk,
anyám és én. Egy fedél alatt, de némán és acsarkodva, keserűen, robbanékony
légkörben. Hónapokkal ezelőtt rémülten döbbentem rá – rettenetes kimondani is –,
hogy gyűlölőm az anyámat kétszer tönkretett életem miatt. De ez a gyűlölet valóban
engem öl. Míg házasságban éltem, jóformán sose voltam beteg. Most kétségbeejtően
rossz alvó vagyok, s szüntelenül fáj valamim. Szédülök, a vérnyomásom ugrál,
szorongásaim vannak. Megromlott az egészségem, és egyre fogyok. Már orvoshoz
sem megyek, mert minden leletem negatív, csak éppen én vagyok pozitív, beteg.
Érzem, hogy ha nem történik valami: a magam gyűlölete öl meg. Mondja: mit tegyek?
Tulajdonképpen mit várt?
meleg bizsergésre várt a szíve körül ugye? És az elmaradt. Így van?
valamit. Így van?
Édesanyjáért kellene valamit megtennie még. Mert legtöbbször az érzésekből
lesznek a cselekedetek, de olykor az elkezdett cselekedetekhez csatlakoznak az
érzések. Vagy váltanak ki érzéseket.
imádkozzék érte, ha még tud.
s mást, még az ellenség szeretetéről is.
betegségei ellen, kiváltaná?
Kedden: kitakarítom az ő szobáját is. Szerdán: két szelet süteményt hozok neki.
– Írja csak, írja. Csütörtökön: elhívom sétálni, hazafelé pedig kérdezgetek és hagyom
őt – csak őt – beszélni. Pénteken: megkérem, hogy zongorázza el azt a dalt, amit
gyermekkoromban szokott.
mert azt ő jobban tudja. Vasárnap: bemegyek a szobájába, amikor lefeküdt,
betakargatom és megcsókolom. Pont. Ismeri ezt a zenei kifejezést? Da capo al fine?
Elejétől végig. Nos, a következő héten ugyanígy vagy hasonlóan: da capo al fine
s egy hét múlva felkeres és megbeszéljük a többit.
én hideg és kemény anyám felült az ágyban, és magához ölelte a fejem, és éreztem,
hogy könnyes a szeme és azt mondta: – De jó vagy mostanában hozzám. – Akkor,
évek óta először, éreztem, hogy szeretem az anyámat.
Gyökössy Endre (1913-1997), református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.
A teljes évre szóló 52 motiváló, erő adó, bátorító történet az alábbi linken olvasható:
A békesség szigete: REMÉNYSUGÁR (abekessegszigete.blogspot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése