2024. szeptember 29., vasárnap

Rainer Maria Rilke: A párduc...

 


 A vers Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadásában meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=R4TZcxxtHyU

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Úgy érzi, mintha rács ezernyi lenne,
s ezer rács mögött nem lenne világ.

Puha lépte acéllá tömörűl,
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájúlt, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér - és ott megszünik.

        (Szabó Lőrinc fordításában)


Rainer Maria Rilke (1875-1926), osztrák impresszionista költő,
a 20. század legnevesebb, német nyelven író költői közé tartozik.

2024. szeptember 23., hétfő

Keresztury Dezső: Futunk...

 





Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadásában az 1975-ben íródott vers meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=lciutaxb-FI


Keresztury Dezső (1904-1996), Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész,
kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA 
tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

2024. szeptember 19., csütörtök

MÓRA FERENC IMÁJA...

 

                                                     Árvai Márta: Búzavirágok c. festménye...

Virágok lélegzésével, kalászok könnyével,
madarak reggeli énekével,
fölszálló füst ezüstfátyolával is
fölemelem Hozzád lelkem szavát,
én Uram, Istenem,
Akinek keze betölt mindeneket
az Ő áldásával.

Akit köszönt a búzavirágok lélegzése,
a föld párája, a pitypalattyok vetése.
Akit illet itt minden dicséret és dicsőség.
Akinek láthatatlan keze
igazgatta a búzaszálat attól kezdve,
hogy kizöldült a mag
a föld meleg szívén.

Aki vigyázott rá,
hogy kősziklára ne hulljon a mag,
hogy az ég madarai ki ne szedjék,
hogy a mezők vad füvei
el ne egyék-igyák előle a nap világát
és az egek harmatát.

Egész esztendőn keresztül
szüntelen magasztal Téged az emberi szív
Kelettől Nyugatig,
naptámadattól napáldoztáig,
mert mikor egyik szögletében aratnak,
a másikban vetnek a földnek,
s egyszerre készítesz magadnak dicséretet
az ekevas nyikorgásából
és a kasza pengéséből,
a magvető verejtékéből,
akitől fogant a föld méhe,
és az anya örömkönnyéből,
amely ráperdült az új kenyérre,
mikor az első karajt szegi
belőle gyermekének.

Szüntelenül magasztaljanak Téged
a föld szépségei és erői
az emberek szívével együtt
a Te örök dicsőségedre!

MÓRA FERENC (1879 - 1934), Szegényparaszti családból származott. Szépprózáját
kitűnő mesélő-készség jellemzi, melyet higgadt humor és világos stílus jellemez.
Leghíresebb műve: A kincskereső kisködmön. Az Aranykoporsó c. regényét
megfilmesítették. Művei több idegen nyelven is olvashatóak.
Régészeti tevékenysége is nagy jelentőségű.

 

2024. szeptember 14., szombat

Rainer Maria Rilke: ARCHAIKUS APOLLÓ-TORZÓ...

 






Dr. Reisinger János irodalomtörténész előadásában a vers meghallgatható: 
https://www.youtube.com/watch?v=3gPyUGTOxKU

 Nem ismerhettük hallatlan fejét,
Melyben szeme almái értek. Ám a
Csonka test mégis izzik, mint a lámpa,
Melybe mintegy visszacsavarva ég 
Nézése. Különben nem hintene
Melle káprázatot, s a csöndes ágyék
Íves mosollyal, mely remegve lágy még,
A nemző középig nem intene. 
Különben csak torzult és suta kő
Lenne, lecsapott vállal meredő,
Nem villogna, mint tigris bőre, nyersen, 
S nem törnék át mindenütt busa fények,
Mint csillagot: mert nincsen helye egy sem,
Mely rád ne nézne. Változtasd meg élted!
(Tóth Árpád fordításában)

Rainer Maria Rilke (1875-1926), osztrák impresszionista költő,
a 20. század legnevesebb, német nyelven író költői közé tartozik.

2024. szeptember 11., szerda

Toldalagi Pál: Boldogtalanság...

 




Dr. Reisinger János irodalomtörténész tolmácsolásában a vers meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=T_H1qx8oYeM

Nincs háború, csak itt-ott ölik egymást.
De háború volt, s ezt feledni kell.
Az ember, aki elárvult a földön,
megbarátkozik a bűneivel.

Így lesz belőlünk tolvaj és parázna,
így lesz belőlünk féreg és mocsok.
Alszunk, eszünk, tenyészünk, mint az állat,
de nem vagyunk, hiába, boldogok,

mert ránk kiált az Isten, aki él még,
és aki úr bálványaink felett,
mert ránk kiált az igazság, s merészen
farkasszemez velünk a szeretet:

ilyenkor tudjuk, szívbe markolóan
érezzük azt, hogy világunk hamis,
hogy megértünk mi, eleven halottak,
megértünk a nagy kárhozatra is.

Toldalagi Pál, (1914 - 1976), magyar költő. Verseit közölte a Pesti Napló, az Élet,
a Nyugat
, a Magyar Csillag, a Vigilia és az Ezüstkor. 1948-tól 1957-ig hallgatásra
kényszerült.

2024. szeptember 6., péntek

Harmati Gyöngyi: Ima a lehetetlenért...

 





                                                                        Istenem!

Te, aki kettéválasztottad a Vörös tengert...
Te, aki leromboltad Jerikónak kőfalait...
Te, aki felébresztetted álmából a negyedik napja halott Lázárt...
Te, aki visszaadtad a vak Bartimeusnak a szeme világát...
Te, aki megállítottad a napot és a holdat Józsué szavára az
Ajalon völgyében, hogy győzelemre vezesd népedet a túlerő ellen...
Te, aki megnyitottad a börtön bezárt kapuját Péter előtt...
Te, aki meddő asszonynak is gyermeket tudsz adni...
Te, aki visszaadod a sántának és a bénának a mozgás örömét...
Te, aki eloldod az embereket fogva tartó önzés kötelékeit...
Te, aki bezártad Dánielért az oroszlánok száját...
Te, aki a pusztában egy holló által kenyeret küldtél Illésnek...
Bocsásd meg, Uram,
de nekem is volna egy lehetetlen kérésem:
Rád bízom minden ügyemet, legyen a Te akaratod szerint!
ÁMEN!

                                   

       Harmati Gyöngyi
              S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/384201

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM