Gárdonyi Géza: Földre néző szem Égre néző lélek...

Intelmek fiaimhoz

Ez az én testem. Hátha Krisztus így értette: Ez vagyis kenyér legyek én nektek. Ahogy a kenyér mindennapi táplálékotok, legyek én a lelketeknek kenyere. Én: az út, az igazság, élet. És az én vérem legyen a borotok, - lelketek bora. Megemlékezzetek, hogy kiontottam érettetek. Merőben lehetetlen, s az érzésem is ellene mond, hogy Krisztus anyagilag értette volna a testét, hogy neki az volt volna a gondolata, hogy a test megegye a testet; hogy ő a gyomorban és belekben óhajtott egyesülni. Hiszen ő megvetette a testet és mindig lélekbeli egyesülésről beszélt. Nem érzem magamat pápuának.


Gárdonyi (Ziegler) Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus,
a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar
irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja.

Babits Mihály: Eucharistia...

Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős

törzsek borzongó lagzikon
ették-itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje

szállna mellükbe - de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.

A Megváltó nem törzsvezér.
Ereje több, ereje más:
ő óriásabb óriás!
ki két karjával általér

minden családot s törzseket.
Egyik karja az igazság,
másik karja a Szeretet...
Mit ér nekünk a Test, a Vér, 

ha szellemében szellemünk
nem részes és úgy vesszük Őt
magunkhoz, mint ama vadak
a tetemet vagy totemet?

Áradj belénk hát, óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket
amikkel törzs és vér leköt,

hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap.

Szentistváni Babits Mihály (1883-1941), teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, 
irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat 
első nemzedékének tagja.

Babits Mihály: Egyházpolitika...

Becsűlök én minden hitet,
De legjobban találna
Szívemhez mégis, úgy hiszem,
Saját vallásom álma.
 

Ott küldi a szelíd Atya
Fiát a földre, hol dús
Gazemberek közt szenved Ő,
A Tiszta, mint egy koldús.
 

Ott Krisztus áldón tárja ki
A bűnösökre karját,
Habár a fárizéusok
Kitiltani akarják.
 

Ott Mária, az égi nő
Érettünk könyörögve,
Ott a szeretetünkön áll
Lelkünknek égi üdve.
 

De meg nem bírok szokni én
Még eddig ott két dolgot:
A pápát a fejem fölött,
S lábam alatt a poklot. -
 

1903. jan. - márc.

Szentistváni Babits Mihály (1883-1941), teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, 
irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat 
első nemzedékének tagja.

Fodor Ákos: Axióma...

Attól még senki
és semmi nem jó, hogy van
nála rosszabb is.

Fodor Ákos (1945-2015) magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere.

Pilinszky János: Milyen felemás...

saját fotóm: Tükörkép...(H.Gy.)

Milyen felemás érzések közt élünk,
milyen sokféle vonzások között,
pedig zuhanunk, mint a kő
egyenesen és egyértelmüen.

Hányféle szégyen és képzelt dicsőség
hálójában evickélünk, pedig
napra kellene teregetnünk
mindazt, mi rejteni való.

Milyen megkésve értjük meg, hogy
a szemek homálya pontosabb lehet
a lámpafénynél, és milyen
későn látjuk meg a világ
örökös térdreroskadását.
Pilinszky János (1921-1981), a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője,
Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.

Fodor Ákos: Változat...

saját fotóm: Tükröződés...(H.Gy.)

üvegesedem.

Tisztán tartom magam, hogy
mögém is láthass.


Fodor Ákos (1945-2015) magyar költő és műfordító,
a magyar haiku egyik leghíresebb mestere.

Petőfi Sándor: Bolond Istók...(részlet)

"Mert van a világnak atyja,
Van egy hű gondviselője,
Minden ember megláthatja,
Aki el nem fordul tőle.
 

Csak ne légyünk türelmetlenek!
Néki sok a gyermeke,
Ne kivánjuk, hogy minket tegyen
Mindeneknek elibe."

(részlet)

Petőfi Sándor (1823-1849), magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.