2015. július 24., péntek

Weöres Sándor: Vonj sugaradba


Fotó: Poldijoe...

Vonj sugaradba Istenem! 
mint madár a fészkére, szállnék hozzád, 
de látod, a rét örömei közt 
elpattant a szárnyam csontja. 
Végy kosaradba Istenem! 
mint hal a horogra, sietnék hozzád, 
de látod, a gyűrűző mélynek 
rám-tekeredett ezernyi hínárja. 
Lelkemet mért áztatod 
maró-lúgban évek óta, 
ha sose végzel a mosással? 
Kondérodban a tüzes lé 
minek fortyog körülöttem, 
ha sohase puhulok meg? 
Mit akarsz szőni belőlem, 
ha mindig szétmállok, mint a szecska; 
Gonoszaid megtérnek, de hozzám 
sose jön el a te országod. 
Szívemet kétféle húzás tépi, 
egyre lyukasabb, egyre zavartabb – 
ládd-e, sokszor már azt se tudom, 
melyik a te horgod zsinegje 
s melyik a mélység inda-köteléke. 
Vonj hevesebben! ön-erőmből 
nem jutok én soha hozzád.

Weöres Sándor (1913-1989),  Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, 
irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése