 |
| saját fotóm: Aranyló repcemező...(H.Gy.) |
„A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeretik, és nem abban,
hogy ő szeret, hogy képes szeretetre.” (Erich Fromm: A szeretet művészete c. könyvéből idézet) A szeretetnek ez talán az
egyik legalacsonyabb rendű felfogása. Ebből a gondolkodásból szinte természetesen
következik, hogy ha egy ember állandóan csak másoktól várja a szeretetet, előbb-utóbb
oda jut, hogy ő sem lesz képes másokat szeretni, hanem csak saját
magát, de végül azt sem…
magát, de végül azt sem…
A legtöbb ember úgy képzeli el a szeretetet, hogy az nem igényel különösebb
ismeretet, szeretni tudást, erőfeszítést. Csupán a megfelelő tárgyat – embert,
állatot stb. – kell megtalálni szeretetünkhöz, s akkor szeretni már könnyű, sőt boldogító
érzés. Talán e szeretetfelfogás már magasabb leli kultúrával, igényességgel
rendelkezik, mint az előző, de még itt is nagy szerepet játszik az énközpontú, haszonélvező gondolkodás…
ismeretet, szeretni tudást, erőfeszítést. Csupán a megfelelő tárgyat – embert,
állatot stb. – kell megtalálni szeretetünkhöz, s akkor szeretni már könnyű, sőt boldogító
érzés. Talán e szeretetfelfogás már magasabb leli kultúrával, igényességgel
rendelkezik, mint az előző, de még itt is nagy szerepet játszik az énközpontú, haszonélvező gondolkodás…
Szeretni, ahogyan tudunk. E harmadikként említett szeretetfajta vált talán társadalmunkban
és az egész európai kultúrában a legáltalánosabban elterjedt szeretetmodellé, életgyakorlattá…
Az Augustínus féle „Szeress, és tégy, amit akarsz” szeretetjelszó átcsaphat akár a szeretet
ellentétébe a gyűlöletbe is, ha ösztöneink éppen így diktálják…
és az egész európai kultúrában a legáltalánosabban elterjedt szeretetmodellé, életgyakorlattá…
Az Augustínus féle „Szeress, és tégy, amit akarsz” szeretetjelszó átcsaphat akár a szeretet
ellentétébe a gyűlöletbe is, ha ösztöneink éppen így diktálják…
Szeretni művészet. Akik szeretetük gyakorlása közben hajlandók fájó kudarcaikkal őszintén szembesülni, s felvenni a küzdelmet ellenük, azoknak talán nem nehéz beismerniük:
életünk legszebb és legnemesebb feladata a szeretet művészetének tanulása és gyakorlati megvalósítása. A művészet kifejezést abban az értelemben használjuk, hogy a valódi szeretet elsajátítása is magasabb rendű tudást, képességet, körültekintést, gyakorlatot és fáradtságot
igényel, akárcsak valamely művészi alkotás létrehozása….
életünk legszebb és legnemesebb feladata a szeretet művészetének tanulása és gyakorlati megvalósítása. A művészet kifejezést abban az értelemben használjuk, hogy a valódi szeretet elsajátítása is magasabb rendű tudást, képességet, körültekintést, gyakorlatot és fáradtságot
igényel, akárcsak valamely művészi alkotás létrehozása….
Szeretni tehát nem jelent mást, mint állandó tanulási folyamatban élni…
A szeretet művészetének elsajátítása a Mester példáján keresztül, őt követve lehetséges egyedül.”
(Soós Attila: A szeretet művészete a Biblia tükrében c. könyvéből részlet...)
A szeretet legmagasabb foka az, ha valaki hajlandó az életét áldozni azért, akit szeret.
A gyermekéért, a szüleiért még csak vállalja valaki a halált, de már a barátaiért nem.
Az ellenségéért pedig ki halna meg? Jézus megtette, ő meghalt értünk, az ellenségeiért.
Mi hol tartunk ebben a tanulási folyamatban?
Az ellenségéért pedig ki halna meg? Jézus megtette, ő meghalt értünk, az ellenségeiért.
Mi hol tartunk ebben a tanulási folyamatban?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése