Albert Schweitzer: Tanulságos igehirdetés a boldogságról...

saját fotóm: Erdőben...(H.gy.)

Az egyik reggelen az afrikai őserdő mélyén, Lambarénében istentiszteletre gyűltek össze Albert Schweitzer munkatársai és fekete bőrű betegei. A „nagy fehér doktor”-, ahogy ápoltjai nevezték, szívesen tartotta a szabad ég alatt istentiszteleteit. „Ott az ég madarai is velünk énekeltek” – szokta mondani. Ezen a reggelen előbb egy Bach korált játszott hordozható harmóniumán. Mindenki megigézve hallgatta Bach legkiválóbb interpretátorának játékát. Betegei áhítattal himbálták magukat a zene hullámzó ütemére. Majd egy ismerős éneket keresett ki az őserdő doktora, s a különös gyülekezet énekelni kezdett, együtt az ég madaraival: fehérek, feketék, német, francia, amerikai, izraeli, svájci, holland, angol orvosok és ápolók, a bennszülött ápoltak, s azok hozzátartozói. Éneklés után Albert Schweitzer kezébe vette a Bibliát és felolvasta Afrika szívében Jézusnak a Galileai-hegyen elhangzott szavait: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők
meglátják az Istent”. Ennek alapján hangzott el az a különös, őserdei igehirdetés,
amelyet most szinte szóról szóra idézünk.

Eljöttetek – kezdte a doktor –, hogy meggyógyuljatok. De én most Jézusról beszélek nektek, hogy ha hazamentek, ki-ki a maga falujába, elmondhassátok: mi már ismerjük Jézus Krisztust. Eddig olyan volt a szívetek, mint egy szemetes falu, amelyben több gonosz törzsfőnök is uralkodik egyszerre.

Ezek a gonosz törzsfőnökök a ti gonosz gondolataitok a szívetek mélyén. Az egyik törzsfőnök azt parancsolja szívetekben: „Hazudjatok!” – és ti szemrebbenés nélkül hazudtok a parancsára. Azután a másik gonosz törzsfőnök veszi át a szót, és azt parancsolja nektek: „Legyetek módosak, módosabbak, mint a szomszéd kunyhó lakója! Ennek a legegyszerűbb módja, ha loptok!” És máris loptok. Majd egy harmadik törzsfőnök kezd beszélni a szívetekben, s azt parancsolja nektek: „Patvarkodjatok, verekedjetek!” – s máris egymásnak estek. No, van még néhány ilyen törzsfőnök a szívetek szemetes falujában.

Egyet különösen jól ismerek, az szüntelen parancsolgat nektek, ezt lustaságnak hívják. Ti híven követitek a parancsát. De ne felejtsétek: a ti szívetek az a falu, ahol ezek a törzsfőnökök parancsolgatnak.

Most kérdezek valamit és feleljetek! Boldog lehet-e az a falu (ország), amelynek gonosz törzsfőnöke van? Látom, azt bólogatjátok, hogy nem lehet.

És lehet-e szívetek boldog, ha nem is egy, hanem több gonosz törzsfőnök parancsolgat benne? Az a szív, amely boldog, olyan békés és csöndes, mint a tó, amikor ragyog felette a nap és az ég kékje tükröződik benne. A boldogtalan szív pedig olyan, mint az Ogawe folyó, amikor a tornádó közeledik.

Most megkérdezem: Boldog-e a szívetek? Ha egyenként hozzátok lépnék, és mindenkit külön-külön megkérdeznék, s őszintén felelnétek, tudom, azt mondanátok: Nem, doktor, ha a szívembe nézek, akkor csak azt mondhatom, nincs benne béke és nem boldog a szívem. Én pedig azt válaszolnám: Akármilyen színű is valakinek a bőre, boldogságot és békességet szeretne a szívében érezni, ebben biztos vagyok.

Ez azonban csak egyféleképpen lehetséges. Új főnököt kell beengedni a szívetekbe. És akit én ajánlok: az Jézus Krisztus. Máris ott van a szívetek előtt. Ha kéritek, hogy lépjen be – belép. S ha beengeditek, a gonosz törzsfőnökök kisompolyognak onnan, mert nem mernek egy helyen lenni Jézussal, mert Jézus erősebb náluk. Szennyes, vaksi szívünket csak Jézus tisztítja meg egészen.

Ha pedig Jézus lesz a szívetek Ura, akkor abban a jó Isten fog parancsolni. Mert ahová Jézus lép be, oda a jó Isten lép be. És akinek a szívében a jó Isten van, az boldog ember. Nos, azt tanácsolom, kérjétek meg imádságban Jézus Krisztust, vegye át az uralmat szívetekben, hogy megtisztuljon és boldogok legyetek, ne csak egészségesek.
Albert Schweitzer (1875-1965) alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló elzászi
német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos, Nobel-békedíjas.