Schubert: Ének a vizek felett... (Auf dem Wasser zu singen)

saját fotóm: Csónakok...(H.gy.)

Camille Thomas és Beatrice Berrut előadásában....

https://www.youtube.com/watch?v=mCBPRmt_al8

Sok zeneszerzőt megihlettek a folyók, tavak és tengerek, most egy igazi
„folyékony”, hullámzó hangulat jön Schuberttől. Az „Auf dem Wasser zu singen”-t
bécsi gondolások barkarolájának mintájára írta Schubert, a darab lüktetése a
víz ringatását jelképezi. Friedrich Leopold zu Stolberg-Stolberg verse, melyben
egy csónakban fekszik a költő ami a sima vízen siklik. Az idő feltartózhatatlanul
halad előre, a ladik úszik a vízen és a költő ráeszmél, hogy, „magam is eltűnök
a változó időben”.

A zongora kíséret egy víz-motívumból épül fel, mely kis változásokkal végig
ismétlődik. Schubert úgy írta meg a zenét, hogy bár ugyanazt az ötletet vezeti
végig, mégsem unalmas, mert minden zenei eszközzel a ringatózást, lebegést
és a megfoghatatlan időt fejezi ki.

Franz Seraph Peter Schubert (1828), 1797-osztrák zeneszerző. Bár nagyon fiatalon halt meg,
több mint hatszáz romantikus dalt, több szimfóniát, szonátát, vonósnégyest, operát és egyéb
darabot írt. A dallamok és a líricizmus iránti természetes érzékenységével Schubert a 19.
század legtehetségesebb zeneszerzői közé tartozik.