2020. január 13., hétfő

Harmati Gyöngyi: Látok, hallok, járok...

Pillanatképek életem apró történéseiből...

saját fotóm: Könyvespolc...(H.Gy.)



   Mielőtt elmesélném e rövid kis írás címéül szolgáló 3 szó történetét egy kis időutazásra invitállak.
Bő négy évtizeddel ezelőtt kezdődött, illetve egy kicsit előbb gyermekkoromban, amikor a könyvek illetve az olvasás szeretete egy életre rabul ejtett. Mindig szerettem könyvtárba járni, érezni a könyvek semmihez sem hasonlítható illatát, kutakodni a polcok között újabb és újabb kincseket felfedezve. Talán nem is csoda, hogy gimnazista koromban is az irodalomórák voltak a kedvenceim. Sokat köszönhetek a halk szavú, mosolygós és mindig barátságos tanárnőnknek Gabi néninek. Ő ültette el bennem az írás szeretetét is, ami csak kedvező alkalomra várt, hogy előbukkanhasson lelkem legmélyéről sok-sok évvel később. Időnként összetalálkozunk az utcán, csupán pár lakóház választ el bennünket egymástól. Ilyenkor nem csupán udvariasságból vagy mert így illik megszoktam kérdezni:
- Már régen találkoztunk, hogy vagy Gabi néni?
- Köszönöm jól: látok, hallok, járok! - volt a rövid, de annál kifejezőbb válasz egyik alkalommal amit azóta sem tudtam elfelejteni. Boldog mosollyal az arcán még egy kérdést is feltett nekem:
- Kell ennél több az én koromban?
Milyen egyszerű felelet, csupán 3 szó és mégis mennyi derű árad belőle. Több, mint 80 év élettapasztalata bölcsen megfogalmazva. Elszégyelltem magam, hogy milyen természetesnek szinte magától értetődőnek találom, ha a szemeim, füleim jól működnek és a lábaim sem fájnak annyira, hogy ne tudnék rajtuk közlekedni. Mennyire meg kéne becsülnünk és hálásnak lenni értük.
Értékelni amíg még nem késő, hiszen eljöhet azaz idő, főleg az évek múlásával amikor már
kevésbé tudják az érzékszerveink és a végtagjaink sem a rendeltetésüket betölteni.

Lássuk meg a rejtett szépségeket amíg homályossá nem válik a látásunk.
Halljuk meg a kedves szavakat amíg a hangok lassan el nem tompulnak.
Menjünk oda ahol várnak egy kis melegségre addig amíg még megtehetjük!
 

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.

Hasonló családi történeteket, pillanatképeket az életünkből ezen a linken olvashatsz:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Pillanatk%C3%A9pek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése