2018. április 14., szombat

Harmati Gyöngyi: 4. rész - A békesség csupán illúzió?

Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat


Van-e a Bibliának válasza a mai, modern kor emberének kérdéseire?
Id
őszerű-e a Szentíráüzenete napjainkban is, erre keressük a választ! 
 Pál apostol ezt a  Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza
meg: 
" Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűré
által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen."  Sorozatunknak ebben a részében 
arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehet-e békében élni egy nyugtalan, háborgó, kaotikus
világban?  A Szentírás lapjain a békességnek kétféle útja rajzolódik ki. Fontos, hogy jól döntsünk
és a helyes utat  válasszuk! Tarts velünk!!! 

                                                        A békesség csupán illúzió? 

Megjelent a HOLNAP  MAGAZIN-ban:
https://holnapmagazin.hu/cikkek/velemeny/741/

        A mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részeiben a valódi 
boldogsáútjának keresésével, a Szentírás egyedülálló voltával és az
aggodalmaskod
ó lelkület  leküzdésével foglalkoztak ezek a kis írások.
Reményeim szerint a mostani részben is egy sokak számára fontos és 

érdekes kérdést érintünk.  Lehetséges-e békében  élnünk vagy ez csupán
nem más, mint illúzió?

          Mindannyian tapasztaltuk már személyes életünkben, ha látszólag
rendben mennek is a dolgaink (család, munkahely, egészség stb.) vagyis
küls
őleg békesség vesz  
bennünket körül ennek ellenére a lelkünk legmélyén
mégis nyugtalankod(hat)unk, nincs teljes, valódi békességünk! Ennek az
ellenkez
őjét is már többször megfigyelhettük, ha a lelkünkben békesség 
honol, akkor a külső körülmények sem érintenek meg bennünket annyira
mélyen, nem dúlják fel a belső békénket. 
Isten is ezt szeretné kimunkálni
benn
ünk, ahogyan Jeremiás könyve 29. fejezetében a 11. versben olvashatjuk:
"Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek 
gondolok,
azt mondja az Úr, békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy
kívánatos véget adjak néktek.
"
  M
égpedig úgy, hogy Mennyei Atyánkkal, 
embert
ársainkkal és saját magunkkal is békében, lelki összhangban,
egyetértésben éljük a mindennapi életünket, melyet az örök élet jutalma
koronáz meg.
         Az egyik legfontosabb emberi szükségletünkről, a békességről közel 
300 igehelyen találhatunk említést a Könyvek Könyvében ezek közül
néhányat a teljesség igénye nélkül megemlítek. 
Lukács az általa írt
evangéliumban 
(2: 14) megörökíti, hogy Jézus születésekor az angyalok
is énekeltek err
ől a mezőéjszakázó pásztoroknak: Dicsőséa magasságos
mennyekben az Istennek
és 
e földön békességés az emberekhez
jó akarat
! A Galatákhoz (5:22) írt levélben Pál apostol a kívánatos 

jellemtulajdonságok között említi meg: De a Léleknek gyümölcse: szeretet,
öröm, 
békesség, béketűrésszívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
A Római gyülekezethez (Rm. 12: 18) írt levélben pedig ezt az intelmet
fogalmazta meg Pál apostol: 
"Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll,
minden emberrel békességesen éljetek."
 Valamint  2. Thesszalonika
3: 16 -ban  azt olvassuk: "Maga a békesség Ura adjon nektek 
mindig,
minden körülmények között
 békességet."   

      Ha beütjük a Biblia (www.biblia.hu) honlapján található keres
őbe a
b
ékesség szót akkor azt látjuk, hogy tizenöt oldalon,  összesen 290-szer
szerepel ez a kifejezés a Szentírásban. Ezek után jogosan merül fel a
kérdés: mi is pontosan a békesség szó jelentése, mit is értsünk alatta?
A békesség 
egy olyan nyugalmi állapot, mely mentes háború(ság)tól,
viszálytól, ellenségeskedést
őés lelkünkben nyoma sincs  feszültségnek,
inger
ültségnek, izgatottságnak. Az emberek a felmerülő konfliktusokat, 
kisebb-nagyobb nézeteltéréseket békéúton megbeszéléseken, tárgyalásokon
egym
ás szempontjait figyelembe  véve és nem durván, erőszakos módon
rendezik
 el. Ahogyan haladunk előre a történelemben egyre kevésbé
lehetséges békében élni. 
Ha a XX. századra a katasztrófák, világháborúk
évszázadaként emlékezünk vissza, akkor a XXI. századra pedig az
agresszió és a depresszió évszázadaként? 

             
A világban folyamatosan zajlanak a legkülönfélébb konfliktusok,
háborúk és olyan szint
ű a békétlenség,  hogy az ENSZ az emberek figyelmét
 
évente egy békenap megtartásán keresztül is szeretné ráirányítani erre a
mindenkit érintő globális problémára. Ez a nap szeptember 21.-e,  mely egyben
a t
űzszünet és az erőszakmentesség napja is.  Ezen a napon jelenik 
meg a Globális békeindex (GPI), ami megpróbálja rangsorolni a nemzetek és
régiók békességének relatív helyzetét. Az indexet az ausztrál székhely
ű
G
azdaság és békekutató Intézet (IEP) hozta létre és fejlesztette ki. Mára
 m
ár 162 ország található a listán, hazánk a 2017-es évben az előkelőnek
mondhat
ó 15. helyen szerepelt. 

        Ha körülnézünk a sz
űkebb környezetünkben és a médiák "áldásos"
tevékenységének köszönhet
ően országunkban és a nagyvilágban, akkor
mit l
átunk, mit tapasztalunk,  mirőértesülünk: mi jellemzi a világunkat?
Kérdezzük meg  J
ézust, hogy szól az Ő "orvosi" látlelete (Máté 24: 6-8)
egyre betegebb világunkról:  
"Hallanotok kell majd háborúkról és
háborúk híreir
ől: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert
mindezeknek meg kell lenniük. De még  ez nem itt a vég. Mert nemzet
támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és
döghalálok (járványok) és földindulások (földrengések) mindenfelé.
Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete."  
Pál apostol
Timótheushoz írt 2. levelében (3: 1-5) pedig ezzel a döbbenetes
felsorolással egészíti ki Jézus imént olvasott látleletét: 

"Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz id
őállanak be. 
Mert lesznek az emberek magukat szeretők (önzőek), pénzsóvárgók,
k
érkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, 
tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, 
mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvel
ői. Árulók, vakmerők, 
felfuvalkodottak (g
őgösek), inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. 
Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. 
És ezeket kerüld." 
 Miért van világunk ilyen állapotban, hogyan is jutottunk el
idáig? A Szentírás diagnózisa így szól, így olvashatjuk 2 ószövetségi próféta írásában: 
"...mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön. 
Hamisan esküsznek és hazudnak és gyilkolnak és lopnak és paráználkodnak, 
betörnek és egyik vér a másikat éri." (Hóseás 4: 1-2) 
Vajha figyelmeztél volna 
parancsolataimra!
 olyan volna békességed, mint a folyóvíz, és igazságod, mint
a tenger hullámai;" (Ésaiás 48: 18) 
 

                                                                            

                A Bibliával történő ismerkedésem kezdetén meglepődve fedeztem fel, hogy
a Szent
írás lapjairól a békesség kétféle útja ábrázolódik ki. Az egyik út  a
"világ adta békesség"
a másik út pedig  az "Istentől jövő békesség".   A világ adta
békességről 
 Ezékiel könyve 16: 49-50 verseiben így szól az Írás: "Ímé, ez volt a
vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység (g
őg), eledel bősége és gondtalan
b
ékesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezé
t nem
fogta meg." 
 
A világ által adott békesség egyik kezével ad, gondtalan életet, jólétet,
kényelmet és  
biztonságot, a másik kezével viszont elvesz. Ez a fajta békesség hamis,
rövid ideig tart és csupán 
békesség illúzióját kölcsönzi az embernek. Így történt ez
Lóttal, Ábrahám unokatestvérével,  
kettejük állatállománya annyira elszaporodott,
hogy a legelő nem bizonyult elégségesnek 
az állataik számára, így mindennapossá
váltak a 
civakodások a pásztoraik között. A békesség kedvéért Ábrahám
 javaslatára különváltak egymástól, lásd a történet leírását 1. Mózes 13. fejezetben.
Lót a b
ővizű Jordán folyó mellékét választotta, ahol Szodoma és Gomora városfallal
körülvett, biztonságos, gazdag és fényűző városai álltak. Szemre tetszet
ős vidék volt,
de L
ót mégsem jól választott, a lelki nyugalma, békéje (2. Péter 2: 7-8) elveszett a város lakóinak romlottságát, erkölcsi züllöttségét látva. Lótnak végül angyalok
segítségével 
családjával együtt  menekülnie kellett a bűnei miatt pusztulásra ítélt városból. 
Erre a hamis, világi békességre példa még a Szentírás lapjairól jól ismert Jézusi
példázat, ami a tékozló fiúról (Lk. 15. fej.) szól. A tékozló fiú nemcsak a vagyonát
pazarolta el, hanem ennek következtében a lelki nyugalmát, a lelki békességét is.  
"
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig
kárt vall?"
 (
Márk 8, 36). Megállapíthatjuk, hogy öncsalás minden olyan érzés
mely a békesség illúzióját kelti. Ennek ellenére a hamis próféták ígérete, tanítása 
(Jer. 23: 16-17 és Jer. 6: 14)  minden időben rendkívül népszerű, mert nem az
Istennel val
ó megbékélést, a bűnbánatot, és az igazi életet hirdetik, hanem
küls
ő békességet és anyagi jólétet ígérnek. Így van  ez manapság is, azt mondják
az embereknek, amit hallani szeretnének.

Mindenki vágyik konfliktusmentes életre, azonban ez gyakran
nem lehets
éges. Meglepő módon, de erről mi magunk is elég  sokszor tehetünk.
Így vall erről  egy keresztény írónő E.G.White (1827-1915) a Gondolatok a
Hegyibeszédről
 c. könyvében: "
Csak az önszeretet rontja meg békénket. Amíg önző  
énünk él, mindig készek vagyunk minden bántalom, sérelem
ellen védekezni.Ha azonban önző lényünk már halott, és életünk Krisztusban
elrejtett élet, akkor a velünk szemben
 éreztetett lekicsinylés nem fáj többé.
Süketek és vakok leszünk a gúnnyal, bántalommal szemben." 
Az Istentől jövő békesség az a másik útmelyről a János 14: 27 és Filippi 4: 7
ige
versek így vallanak:  "Békességet hagyok néktek; az én békességemet
adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne
nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!" (Jn 14:27). 
"És az Istennek
békessége, mely minden értelmet felül halad,
 meg fogja 
őrizni szíveiteket 
és gondolataitokat a Krisztus Jé
zusban." (Fil. 4: 7)
Pál és Silás apostolokat Filippi városában igazságtalan vádak alapján megverték,
megalázták, börtönbe vetették, lábaikat kalodába szorították, 
ők azonban nem
cs
üggedtek el. Éjszaka imádkoztak a börtöncella sötétségében és énekeikkel
Istent dics
őítették,  egymást bátorították,  a börtönőés az ott raboskodó foglyok
pedig csodálkozva
 hallgattáőket. (Ap. Csel.: 16: 25) Pál és Silás lelki békéjének forrása
Krisztus volt. Ez a fajta b
ékességet a tiszta lelkiismeret nyugalma jellemzi, nem fél,
nem aggodalmaskodik, mert nem a küls
ő körülményektől  függ.
Maradand
ó, jutalma pedig az örök élet. "Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd
azt teljes (t
ökéletes) békében, mivel Te benned bízik"
 (Ésaiás 26: 3 ). Az
Istent
ől kapott béke a szívünkben, úgy ismerhető fel, hogy amikor valaki
igazságtalanul megb
ánt bennünket, megérteni próbáljuk  Őt, a megsértődés, és
a bossz
úállás helyett. Az igazi, Istentől jövő békesség nem vásárolható meg.
Ez az emberek egyik legnagyobb t
évedése, ma mindent az anyagiak irányítanak.
Így ír erről  Pilinszky János (1921-1981): 
"Azok a változások, amiket szeretnék, úgyse
v
ásárolhatók meg. A békességnek nincsen árfolyama."  
Poldijoe fotója....
           Látjuk már, hogy mennyire létfontosságú kérdés tisztázni, hogyan élhetünk
békességben önmagunkkal és embertársainkkal? Így vall err
őSelye János
(1907-1982), Életünk és a stressz c. könyvében: 
"Ha tekintetünket a végtelen
nagyra szegezzük, hétköznapi gondjaink semmiséggé törpülnek. Van egy fajta
lelki nyugalom és lelki béke, amit csak a fels
őbbrendűhöz  való kapcsolódás
ny
újthat."  Nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy Önmagunkkal
és embertársainkkal csak akkor lehetséges békességben élnünk,  ha Istennel is
békességben élünk, ha rendezett  
a kapcsolatunk Teremtőnkkel. Nem terheli
semmilyen meg nem bánt és el nem rendezett önzésb
ől, önszeretetből fakadó gondolat, 
sz
ó, cselekedet illetve a jónak elmulasztása. A valódi, igazi békesség
h
árom alappilléren nyugszik:  a legfontosabb a rendezett szeretetkapcsolat
Istennel, mert ebb
ől fakad a másik két alappillér, a mennyei Atyától jövő isteni  
békesség embertársainkkal és saját magunkkal is. Ha békességünk egyedüli
forrása Krisztus, akkor minden a helyére kerül az életünkben. Ezt az állapotot
Sék Gusztáv: Békesség c. 
versében a viharban alvó madár jelképével szemlélteti.
Jézus is az Istenbe vetett hit nyugalmával aludt a hajóban a vihartól felkorbácsolt
tengeren 
Márk (4:38-40).  Jézus életének ez az epizódja (is) szép példája az
Istenbe vetett rendíthetetlen bizalomnak,  mel
y olyan  belső békességet,
nyugalmat nyújt 
amit a világ sem nem adhat, sem el nem vehet tőlünk.  Az egyetlen erő, 
amely az igazi b
ékét létrehozhatja, fenntarthatja Krisztus kegyelme.  Ha ez meggyökerezik
a szívben,  
kiveti onnan a gonosz szenvedélyeket,  amelyek egyenetlenséget, civódást
okoznak” (
E.G.White)

Harmati Gyöngyi
            S.D.G.

FÜGGELÉK: 
Sék Gusztáv: A békesség (teljes vers)
Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat részei itt olvashatóak:
 1. rész: A boldogság útja...
2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?

2018. április 13., péntek

Harmati Gyöngyi: Lapszéli jegyzetek a Könyvek Könyvéhez...




Prológus:

A világ ezernyi könyvtárának polcai roskadoznak
sok-sok milliónyi kötet, lexikon, tanulmány mázsás
súlya alatt. Létezik azonban egy iratgy
űjtemény,
mely valamennyit pótolja. Ez a KÖNYV maga is
egy kisebb könyvtár, 66 iratot foglal magába.

Az "Úr könyvének" kimeríthetetlen kincsesbányájában,
az Ószövetségben 39 iratot találunk. Az 
első öt könyv
írója Mózes, lapjain a teremtés, a vízözön, az
ősatyák élete elevenedik fel. A 2. könyvben a kőbe
vésett örök erkölcsi törvény a Tízparancsolat
is megszólal. 
Józsué könyvéből lépésről lépésre
nyomon követhetjük az Ígéret földjének elfoglalását.
Bírák könyve Izrael történetét beszéli el olyan
bírák vezetése alatt, mint Jefte, Gedeon és a nagy
erej
ű Sámson. Ruth könyvében egy szeretetteljes
anyós-menny kapcsolat bontakozik ki el
őttünk
Naomi és Ruth példáján keresztül.
 Sámuel próféta,
Királyok és a Krónika dupla könyvei az egységes
majd a két részre 
szakadt Királyság koráról tanúskodnak.
Ezsdrás, Nehémiás könyvében a Jeruzsálemi
templom és a városfalak felépítésének küzdelmes
története elevenedik meg a 
szemünk előtt. Eszter
könyvé
ben láthatjuk, hogy Isten milyen csodás
szabadítást készített népének. 
Jób könyvéből
megtudhatjuk, hogy miért engedi meg illetve
meddig, mi 
célból Isten a szenvedést az emberek
életében. 
Zsoltárok könyvében 150 mély
gondolatokkal teljes imádságot, éneket olvashatunk.
Példabeszédek könyvében bölcs Salamon király
példabeszédei nyújtanak egyszerű, jól érthető tanításokat
életünk legkülönfélébb helyzeteire. 
Prédikátor könyvében
földi, mulandó dolgok hiábavalóságáról tudósít az Írás.
Az 
Énekek Éneke könyvében Salamon király
szépséges 
vallomását olvashatjuk az igazi szerelmi
kapcsolat értékér
ől és erejéről. Négy nagy hatású
próféta könyve következik.Név szerint: 
Ézsaiás,
Jeremiás és a Siralmai, Ezékiel és Dániel.
Ezékiel könyvében tápláló és egészséges kenyér
receptjét is felfedezhetjük. Dániel könyvében egy
agyaglábakon álló hatalmas szobor és vadállatok
jelképén keresztül az emberiség történelmét
bemutató jövendölések pontos útmutatást
tartalmaznak. Tizenkét kis terjedelm
ű próféta
írásával zárul a Biblia ószövetségi része.
Név szerint:  Hóseás, Jóel, Ámos, Abdiás, a cethal
gyomrában utazó 
Jónás, Mikeás, Náhum,
a jaj-mondásairól ismert Habakuk, Sofoniás,

Aggeus
a látomásokat látó Zakariás és Malakiás.

A Szentírás hatalmas kincstárában, az Újszövetségben
27 iratot találunk. Az els
ő négy Máté, Márk, Lukács
és a legfiatalabb tanítvány János evangéliuma, ők hű
és igaz szemtanúként örökítik meg Jézus életét,
feltámadását és Krisztus nagy apokaliptikus beszédét.
Az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv lapjain az
ősegyház születésébe és küzdelmes, de mégis
gy
őzelmeskedő életébe pillanthatunk be. A
Damaszkusz felé vezet
ő úton megszólított és megtért
Pál apostol levelei folytatják a sort. 
Rómabeliekhez
írt levél
ben a HIT általi megigazulás útján járhatunk,
és ez volt az a nagy hatású irat, mely Luther Mártont
is elindította a reformáció hitbeli felismerései felé.
Korinthusbeliekhez két levelet is írt Pál. Az első
levélb
ől a jól ismert Szeretethimnusz szavai csendülnek
fel. A 
Galátziabeliekhez írt rövid levélben a hit általi
megigazulás egyedüli útjával és a Lélek gyümölcsével
is megismerkedünk. Pál az 
Efézusbeliekhez írt levélben
Isten megváltási tervének igazságát fejti ki és a lelki
fegyverzetr
ől is beszámol, mellyel védekezhetünk a
világ gonoszsága ellen. 
Filippibeliekhez írt levél a
fogolyként raboskodó Pál bátorító üzeneteit tartalmazza.
Kolossébeliekhez írt levélben az apostol óv a megtévesztő
tanításoktól. 
Thesszalonikabeliekhez két ízben is fordult
Pál, a 2. levelében a Jézus visszajövetelét megel
őző
hitehagyásról szól. 
Timóteushoz, hitben szeretett fiához
2 levelet is írt az apostol. Pál a Titushoz címzett levélben
a krétai gyülekezet gondozását kéri. Filemonhoz írt
levelében egy szökött rabszolga érdekében emel szót.
Zsidókhoz írt levélben Jézust mutatja be, mint aki
Mindenek felett való, 
Ő az egyetlen főpap és közbenjárónk
is. 
Jakab Apostol levelében a Hegyibeszédhez hasonló
intelmek sorozata tárul elénk. 
Péter Apostol két levele
folytatja a sort, melyet 
János Apostol szeretetbe mártott
tollal íródott 3 levele követ. 
Júdás Apostol rövid
levélkében 
buzdít bennünket a hitben való
állhatatosságra. 
János Apostol Mennyei Jelenésekről
való könyvével 
zárul a Biblia, mely látomás sorozatokban
jel
képek által szemlélteti a keresztény egyház történelmét
Jézus dics
őséges visszatéréséig. Megpillanthatjuk az
újjáteremtett Földön az Éden-kertjét, melyben örökre
megpihenhetünk. A b
űn és az önzés körforgása megszűnik.
Így követik egymást szép rendben a Szentírás könyvei. 


Epilógus:

Mindennapi lelki táplálékunk, a Biblia azért íratott, hogy

általa váljunk az Isten szíve szerint 
való emberekké. A
Könyvek könyvében el
őre leírt próféciák pontos beteljesedése hitelesíti és erősíti hitünket az igazságos és igazmondó
Istenben. "Mert amelyek régen megírattak (a Szentírásban),
a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes t
űrés által
és az írásoknak vigasztalása által reménységünk
legyen."  (Róma 15: 4)
                                                                                                                                   
  Harmati Gyöngyi
         S.D.G.

Megjelent a Holnap magazinban: 
További verseim ezen a linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

2018. április 10., kedd

Florence Nightingale: „Sosem kerestem kifogásokat, és soha nem is fogadtam el kifogást.”


saját fotóm: Bodzavirág...(H.Gy.)




Isten nem vár tőlünk többet, és nem érdemel kevesebbet. 1837-ben egy este egy Florence nevű hölgy hallotta Isten hangját, amint egy különleges küldetést bíz rá. Kilenc évvel később ez a küldetés elkezdett kiformálódni, amikor egy barátja üzenetet küldött neki egy poroszországi diakonisszaképző intéze
tről. Florence odautazott, és ott elkezdte tanulni a betegekről való gondoskodást. 1853-ban főnővér lett egy 
nők számára fenntartott londoni kórházban. 1854-ben önként jelentkezett a krími háborúban megsérült 
brit katonák ápolására, és Isztambulba utazott. Törökországban őt nevezték ki egy katonai kórház ápolószemélyzetének vezetőjévé. Ez férfiak uralta terep volt, és az orvosok ellenségesek voltak vele szemben. A kórház nyomorúságosan piszkos volt, de ő makacsul hozzálátott a munkához, gondoskodott 
a betegeiről. Először a magával hozott ellátmányt használta fel, majd levelezésbe kezdett, hogy a kórháznak további ellátmányt biztosítson. Órákat töltött minden egyes kórteremben, minden egyes sebesülthöz odament. A vigasztalás, melyet éjszakai körútjain nyújtott nekik, ragasztotta rá „a lámpás hölgy” nevet. Ki volt ő? Florence Nightingale. Az egyik leghíresebb mondása ez volt:
„Sosem kerestem kifogásokat, és soha nem is fogadtam el kifogást.” 
Ne arra összpontosíts tehát, hogy mihez nincs tehetséged vagy anyagi forrásod, használd azt, amid van, amit már megkaptál Istentől.

(Forrás: Internet)


Florence Nightingale (1820-1910) angol ápolónő és statisztikus.
A modern nővérképzés, valamint a betegellátás reformjának elindítója.