 |
| saját fotóm: Fahíd...(H.Gy.) |
Egyszer volt egy öreg remete, aki Isten útjai ellen sokat zúgolódott.Történt azonban,
hogy álmot látott, amely lecsendesítette. Megjelent előtte Isten követe, és felszólította,
hogy tartson vele. Elérkeztek egy házhoz, ahol kedvesen fogadták őket. A házigazda
így szólt: "Ma örömünnepet tartok. Megbékélt velem az ellenségem, és jó viszonyunkat
azzal pecsételte meg, hogy küldött nekem egy aranykelyhet."
hogy álmot látott, amely lecsendesítette. Megjelent előtte Isten követe, és felszólította,
hogy tartson vele. Elérkeztek egy házhoz, ahol kedvesen fogadták őket. A házigazda
így szólt: "Ma örömünnepet tartok. Megbékélt velem az ellenségem, és jó viszonyunkat
azzal pecsételte meg, hogy küldött nekem egy aranykelyhet."
Másnap látta a remete, hogy Isten követe fogja és elveszi a kelyhet. Nagyon
felháborodott, de a követ ezt mondta: "Hallgass, ilyenek Isten útjai!" Hamarosan megint elérkeztek egy házhoz. A zsugori házigazda szitkozódott
a kéretlen vendégek miatt, és semmiben sem járt kedvükre. "Mennünk kell" -
mondta Isten követe, és odaadta az aranykelyhet a házigazdának. A remete tiltakozni akart.... "Hallgass, ilyenek Isten útjai
felháborodott, de a követ ezt mondta: "Hallgass, ilyenek Isten útjai!" Hamarosan megint elérkeztek egy házhoz. A zsugori házigazda szitkozódott
a kéretlen vendégek miatt, és semmiben sem járt kedvükre. "Mennünk kell" -
mondta Isten követe, és odaadta az aranykelyhet a házigazdának. A remete tiltakozni akart.... "Hallgass, ilyenek Isten útjai
Este egy nagyon szegény ember fogadta be őket meglepően kedvesen,
pedig neki magának és egész családjának alig volt mit ennie.
Miután elköszöntek onnét, a követ felgyújtotta a szegény ember házát.
pedig neki magának és egész családjának alig volt mit ennie.
Miután elköszöntek onnét, a követ felgyújtotta a szegény ember házát.
A remete magánkívül próbálta megakadályozni....
"Hallgass, ilyenek Isten útjai!"
"Hallgass, ilyenek Isten útjai!"
A harmadik napon egy sötét tekintetű, magába fordult emberhez érkeztek. Csak
a kisfiával bánt kedvesen, mert őt nagyon szerette. Amikor másnap útnak
indultak, ezt mondta az ember:- "Én nem tudlak elkísérni benneteket, de a kisfiam veletek mehet a hídig.
Vigyázzatok a gyerekre!" "Isten vigyáz rá" - válaszolta
a követ, de aztán belökte a gyereket a hídról a folyóba. "Te képmutató ördög" - kiáltotta a remete, "ezek nem Isten útjai..."
a kisfiával bánt kedvesen, mert őt nagyon szerette. Amikor másnap útnak
indultak, ezt mondta az ember:- "Én nem tudlak elkísérni benneteket, de a kisfiam veletek mehet a hídig.
Vigyázzatok a gyerekre!" "Isten vigyáz rá" - válaszolta
a követ, de aztán belökte a gyereket a hídról a folyóba. "Te képmutató ördög" - kiáltotta a remete, "ezek nem Isten útjai..."
A követ abban a szent pillantásban fénylő angyallá változott. "Halld meg amit
mondok: A kehely meg volt mérgezve. Azt a kedves embert a haláltól mentettem meg,
a zsugori viszont a halált itta ki belőle. A szegény ember kincset fog találni, miközben
mondok: A kehely meg volt mérgezve. Azt a kedves embert a haláltól mentettem meg,
a zsugori viszont a halált itta ki belőle. A szegény ember kincset fog találni, miközben
újból felépíti a házát, és az majd minden szükségéből kisegíti. Az az ember akinek a
fiát az áradatba taszítottam, súlyos bűnöző. A gyerek, akit nevelt, gyilkos lett volna,
ha nem avatkozom közbe. Elveszítése viszont majd megtérésre indítja az apát.
fiát az áradatba taszítottam, súlyos bűnöző. A gyerek, akit nevelt, gyilkos lett volna,
ha nem avatkozom közbe. Elveszítése viszont majd megtérésre indítja az apát.
Most láttál valamit Isten rejtett bölcsességéből. Ezentúl tiszteld az Ő útjait!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése