Régi,
úgy 15 évvel ezelőtti emlékképek éledtek fel bennem, amikor is a Somogy megyében
található ZALA faluban jártunk, a Zichy Mihály Emlékmúzeumban. A kiállítás
különleges hatására a mai napig is jólesően emlékezem. Férjemmel és az Ő szüleivel látogattunk el a Múzeumba egy csoporttal, amit Dr.
Reisinger János irodalomtörténész vezetett. Zala falu, Tab
mellett fekszik. A Balatontól délre 23 km-re található, kis lélekszámú
(238 fő) zsáktelepülés. Fő nevezetessége a Zichy-kúria, ahol a
festőművész 1827-ben megszületett. Az Emlékházzal szemben található egy tájvédelmi területté nyilvánított
mintegy tízhektáros arborétum, melynek különlegességei az Afrikából betelepített vasfák.
 |
| Zichy Mihály Emlékmúzeum.... |
Zichy Mihály kalandos életutat tudhat maga mögött, rengeteget utazott. Amikor Oroszországból 1876-ban családjával, feleségével és 4
gyermekével visszaköltözött Magyarországra, akkor mindenét
magával hozta. Ennek köszönhetően páratlanul gazdag gyűjteményt tekinthetnek meg a látogatók a múzeumban. Többek között szentpétervári otthonának legszebb bútorait, fegyvergyűjteményét, egy grúz néprajzi gyűjteményt, továbbá a Zichy-család eredeti bútorait, köztük a festő bölcsőjét és egy közel 3000 darabból álló könyvtárat is, valamint korabeli dokumentumok sokaságát. A művész közel ötven évet töltött el Oroszországban, de eközben élt Franciaországban is és pár hónapig Angliában. Négy cár
udvari festője volt. Az udvari élet fontosabb mozzanatait örökítette meg.
 |
| Zichy Mihály szobra Tbilisziben. |
Talán kevésbé ismert tény, hogy a grúzok nemzeti festőjükként tisztelik ma
is, mert híres eposzukat, a Rusztaveli: Tigrisbőrös lovagját illusztrációkkal látta el, és a grúz nemzetnek
ajándékozta. Tbilisziben szobrot állítottak neki, s utcát
neveztek el róla. Emellett a rendkívül színes és érdekes
életút mellett műremek irodalmi illusztrációkat is készített. Ezek közül a leghíresebbek: Goethe Faustjához, Petőfi Sándor forradalmi verseihez, Madách Imre: Az ember tragédiájához, és
Arany János balladáihoz készített maradandó, örök értékű rajzai, grafikái.
 |
Madách Imre:
Az ember tragédiája, Paradicsom - II. szín |
Életének fő műve, A rombolás géniuszának diadala nemcsak a
magyar, hanem az európai festészet legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Monumentális festmény, a múzeumban egy egész falat beborít, 25
négyzetméternyi felületen. Akárcsak alkotójának, a képnek is
kalandos, hányattatott sors jutott. Zichy Mihály Franciaországban
festette meg az 1878-as évi párizsi világkiállításra. Nem engedték
bemutatni annyira megdöbbentette a zsűrit a kép mondanivalója. Ezért Zichy Mihály kibérelt egy palotát, az emberek
sorba álltak, csakhogy
láthassák, több százezren nézték meg. A képet el akarták rejteni az emberek elől, de ezzel tulajdonképpen csak felkeltették az érdeklődést iránta.
A képet ezután
európai körútra vitte. Zichy
Mihály így ír erről:
- "Bánom is én - csak a közönség értse meg és nézze képemet, akkor
célom el van érve. Hadd fussa át képem a világot, mint egy fájdalmas és
ijesztő sikoltás. Ezt akartam!" - "Úgy látszik, nagyon is telibe találtam a kor legégetőbb kérdését."
 |
| A rombolás géniuszának diadala.... |
Zichy festményével
azt szerette volna érzékeltetni, megláttatni az emberekkel, hogy milyen
világban is élnek, és hogy mi lehet az egyetlen reménység
számukra ebben a világban. Döbbenetes módon mutatja be, hogy a világot az önzés
fejedelme, mint egy karmester irányítja. Ez a gondolat húzódik
végig a művön. Vajon aktuális-e ez a téma ma is? A hatalmas festmény előtt állva, bizonyosan magunk is meg tudjuk majd válaszolni! Valószínűleg eszünkbe jutnak Petőfi Sándor: ÍTÉLET című versének kezdősorai is a kép mondanivalója láttán:
"A történeteket lapozám s végére
jutottam,
És mi az emberiség története? vérfolyam, amely
Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,
És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.
Azt ne higyjétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése
A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger
ölében.
Vértengerbe szakad majd a
vér hosszú folyója.
Rettenetes napokat látok közeledni, minőket
Eddig nem látott a világ; s a mostani béke
Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána
A földrendítő mennydörgést szokta előzni.
Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő....."
A festmény külföldi kalandos sorsa
folytatódik itthon is: a magyar állam megvásárolja több más Zichy festménnyel
együtt az 1900-as évek elején, azonban a képeket a festőt ért támadások miatt nem állították ki. Így a Rombolás géniuszának
diadala mintegy 70 évre a Szépművészeti Múzeum pincéjébe került. Egy rövid ideig látható volt a Kaposvári Megyeházán, majd Zala faluban állították ki, jelenleg is ott található.
 |
Zichy Mihály:
Krisztus levétele a keresztről |
Sokkal
többet lehetne elmondani, és méltán meg is érdemelné a rajzoló-fejedelem és
páratlan hagyatéka. Igazi gyöngyszem rejtőzik ebben a kis Somogy megyei faluban, amit mindenképpen látni kell és
látni érdemes. E rövidke kis írással szerettem volna kedvet, érdeklődést ébreszteni, hogy személyesen is ellátogassunk a méltatlanul elfelejtett festőművész családi emlékekkel, kincsekkel, relikviákkal, könyvekkel, műalkotásokkal
teli otthonába. Búcsúzóul a múzeumban eltöltött XIX. századi időutazás után, érdemes egy sétát tenni az arborétumban, ahol
a különleges afrikai vasfákat is "illik"
megtekinteni.
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
