 |
| saját fotóm: Piros rózsák...(H.Gy.) |
A nagy esőhiány tikkadttá, szárazzá tette a földeket. A fák fájdalmasan hullatták
kémlelték a tiszta, kobaltkék eget. Mivel mind szárazabb hetek követték egymást,
és hónapok óta egy csepp eső sem esett, a helybéli plébános az eső kegyelméért
könyörögve rendhagyó imaórára hívta az embereket a templom előtti térre. A teret
nagy sokaság töltötte be a megbeszélt órára. Sokan hozták el magukkal hitüket
jelképező tárgyaikat: a Bibliát, a keresztet. A plébános végignézett az embereken,
és tekintete megállapodott egy kislányon, aki teljes komolysággal ült az első sorban,
és egy piros esernyőt tartott az ölében.
nagy sokaság töltötte be a megbeszélt órára. Sokan hozták el magukkal hitüket
jelképező tárgyaikat: a Bibliát, a keresztet. A plébános végignézett az embereken,
és tekintete megállapodott egy kislányon, aki teljes komolysággal ült az első sorban,
és egy piros esernyőt tartott az ölében.
Imádkozni annyi, mint esőt kérni. Hinni annyi, mint esernyőt vinni magunkkal.
Bruno Ferrero, 1943. június 2. — 2006. április 15. olasz író és politikus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése