könyvét ezzel a záró imával fejezi be Kepler:
"Ez az tehát amit az isteni Teremtő művéről el
akartam mondani. Most ideje, hogy tekintetemet
és kezeimet a tételekkel és bizonyítékokkal teleírt
lapokról az ég felé emeljem és áhítattal és alázattal
imádkozzam a világosság Urához:
Ó Uram! Te, aki a természet világossága által
ébreszted lelkünkben a vágyat kegyelmed világossága
iránt, hogy dicsőséged eme világossága vezessen
bennünket. Köszönöm Neked teremtő Isten azt az
örömet, amit teremtett műveidben találtam, és
örvendezek kezed alkotásain. Íme, befejeztem e
művet, melyre elhívattam. Megírásához felhasználtam
mindazt a szellemi erőt, melyet Te kölcsönöztél nekem.
Arra törekedtem, hogy fejtegetéseimet olvasó emberek
megismerjék műveid nagyszerűségét, már amennyit
korlátolt értelmemmel végtelen gazdagságukból
felfoghattam."
Johannes Kepler, német matematikus és csillagász.
(1571-1630)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése