 |
| saját fotóm: Sünike a sárvári arborétumban...(H.Gy.) |
"Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban
érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor
ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden
kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint
belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj
sosem okoz veszélyes sérüléseket."
Kun Erzsébet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése