Harmati Gyöngyi: Idősíkok...

saját fotóm: Köztéri óra...(H.Gy.)

Az égi homokórán életünk gyorsan lepereg,
Nem tudhatjuk lesz-e még időnk változni és változtatni!
Milyen nyomokat hagyunk magunk után?

Múltunk fojtogató mocsár, mely folyton visszaránt.
Jelenünk csodás lehetőség vagy csalóka csapda,
nem tudhatjuk mibe sétálunk bele.
Jövőnk sötét börtön, mely félelemmel van tele.

Amíg élünk e hármasság mindig elkísér:
Volt - van - lesz,
Múlt - jelen - jövő.
Születés, létezés, elmúlás.

Múltunk a maga emlékeivel már történelem.
Jelenünk soha vissza nem térő lehetőség.
Jövőnk remény, mely folytonosan felénk halad.

Amíg élünk e hármasság mindig elkísér:
Volt - van - lesz,
Múlt - jelen - jövő.
Születés, létezés, elmúlás.

Harmati Gyöngyi
      S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/287609
Az alábbi linken további verseim olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM