(Sixtus-kápolna mennyezetfreskója)
Mózes első könyvében a Szentírás ősrégi lapjairól
Így olvasunk az első 168 óráról, a Teremtés hetéről:
KEZDETBEN teremtette Isten az eget és a földet.
A föld pedig kietlen és puszta volt, a mélység fölött
Sötétség volt, ezért mondta Isten: legyen világosság
És úgy lett, majd elválasztotta azt a sötétségtől.
Így keletkezett a nappal és az éjszaka az első napon.
Szólt Isten: legyen boltozat a vizek között és elválasztotta
Egymástól a boltozat alatt és fölött lévő vizeket és elnevezte
Isten a szépséges kék boltozatot égnek. Így állott elő az
Élethez nélkülözhetetlen atmoszféra a második napon.
Egybegyűjtötte az Úr a szárazat, hogy láthatóvá váljék
És nevezte azt földnek, majd egybegyűjtötte a vizeket
És nevezte azokat tengernek. Azután szólt az Úr, hajtson a
Föld növényeket, zsenge zöld füvet, sudár fákat, színpompás,
Illatos virágokat, gyümölcsfákat mindegyiket a saját maga
Neme szerint. A termékeny talajt gazdagon burjánzó
Növénytakaróval borította be. Az egész táj túlszárnyalta
A legpompásabb paloták díszes parkjainak látványát.
És így lett a harmadik napon.
Mondta Isten legyenek világító testek az égbolton,
Hogy világítsanak a Földre és elválasszák a nappalt az
Éjszakától. Általuk meghatározhatjuk a napokat, az
Esztendőket, és az ünnepeket. A nagyobbik aranysugárban
Fürdő világító testet elnevezte napnak, hogy uralkodjék
Nappal, a kisebbik ezüstösen világító égitestet holdnak és
A sziporkázó csillagok megszámlálhatatlan sokaságát, hogy
Fényeskedjenek az éjszaka felett. És így lett a negyedik napon.
Szólt az Úr, pezsdüljenek a vizek élőlényektől, a nagy vízi
Állatoktól és a legkülönfélébb úszó élőlényektől, melyek
Önfeledten játszadozhatnak a nagy és széles tengerben és
Csivitelő madarak is repdessenek az ég színén, ki-ki az ő
Saját neme szerint. Isten megáldotta őket és mondta,
Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a Földet.
És így lett az ötödik napon.
Szólt az Úr, hozzon a föld élőlényeket: különféle barmokat,
Csúszó-mászó és szárazföldi állatokat változatos formában,
Mindegyiket az ő saját neme szerint. És ezeket látva, hogy
Mindez igen jó, mondta Isten: teremtsünk embert a mi
Képmásunkra, hasonlatosságunkra. Nekik adom a földön,
Vízben, levegőben élő állatokat, hogy szeretettel törődjenek
Velük, gondoskodjanak róluk, értelmes módon együtt lakjanak
Gyönyörű otthonukban, a Földön. Az embert férfivá és nővé
Teremtette. Tudván tudta, hogy nem jó az embernek egyedül
Lenni, így adott néki hozzáillő segítőtársat akit szerethet és
Aki viszontszereti. És látta Isten, hogy minden amit
Teremtett igen jó. És így lett a hatodik napon.
Ekkor még minden romlatlan volt, a bűn és az önzés ragályos
Átkától mentes. Isten szava által csak jó fakadt, tökéletes
Béke és harmónia uralkodott az egész teremtett mindenségen.
A hetedik napon elvégeztetett a nagy MŰ, ekkor Isten is
Megpihent az Ő alkotó munkájától. Megáldotta és megszentelte
Ezt a napot, elkülönítve a hét többi napjától, példaként adva elénk.
Örökkévaló rendtartás legyen ez minden népnek.
És így lett a hetedik napon.
A létezés túláradó öröme kimeríthetetlen gazdagságban szétáradt.
A föld minden szépsége Isten szeretetének ékes bizonyítéka,
A természet hatalmas tankönyvének nyitott lapjai arra késztetnek
Bennünket, hogy értékeljük és becsüljük meg Isten felénk irányuló
Végtelen jóságát. Az Úr azóta sem pihen, szüntelen gondoskodik
Rólunk, még ha nem is figyeljük, még ha nem is akarjuk észrevenni,
mert Ő a SZERETET!
Az Úristen bölcs munkáit hitünkkel érthetjük meg, hogy az ami
Látható a megfoghatatlanból állt elő. A hit pedig nem más, mint a
Reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
"Az Úr bölcsességgel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel."
(Példabeszéd 3:19)
Harmati Gyöngyi
S.D.G.
(1. Mózes 1. fej. és Zsid. 13: 1 alapján íródott)
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése