DSIDA JENŐ: Ősz a téren...

 

                                                        saját fotóm: Sétaút a tó körül...(H.Gy.)

Szemem falán kívül is, belül is

ez a kietlen őszi tájkép:

sétatér.

Azok az emberek, akik most hangosan beszélve

haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt,

az a nő, aki mellettem ül a padon,

mindjárt meghal, feje félrebillen,

szeme kiszárad, húsa lehull.

Milyen egyedül leszek!

A lombok is leszállingóznak,

a jövőéviek is; fakadásuk hiábavaló.

Csak én fogok itt ülni magányosan,

céltalanul, haláltalanul sok-sok iszonyú évig.

Mindjárt elnémulok, nem lesz akihez szóljak

s azt se mondhatom el, hogy nincs akihez szóljak,

s mire nyomdagépek méhéből életre edzve

ez a vajúdó vers világra jön,

csak üveges szemek bámulják mindenünnen:

Nem lesz, aki értse.

Jaj, be keserves ez az őszi sétány!

A levegő mintha végtelen víz volna,

türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,

hová sosem szürönközik sugár.

A fák:

sűlyedt hajók árbocai.

A bokrok:

nagy vízi pókok, óriás meduzák.

Az út:

kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.

S a tó:

sötét álom a szívem fenekén.

Dsida Jenő (1907-1938), erdélyi magyar költő.

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, bíztató idézetek az év 39. hetére...

 

                                                        Árvai Márta: Tavirózsák c. festménye... 

SZEPTEMBER 26.

"Ha távolodsz Istentől, akkor is közeledsz hozzá, csak a hosszabbik utat választottad." 
(Lázár Ervin)
27.
"Isten nem törődik semmilyen külsőséggel és magyarázattal és dogmával és ornátussal és
liturgiával. Isten csak a te tiszta szíveddel törődik."(Lázár Ervin)
28.
"Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől
nyerhetjük." (Csontváry Kosztka Tivadar)
29.
"Isten karja sosem túl rövid. Bárkihez képes elérni. Meríts erőt ebből! Merj próbát tenni, 
és merj olyan magasra emelkedni,  ahová képzeleted röpít. Számíthatsz a kihívásokra, az
akadályokra, de fogadd úgy ezeket, mint "jellemépítő tapasztalatokat". Tanulj belőlük,
emelkedj föléjük." (Nick Vujicic)

30.
"Az univerzumot nem pusztán fizikai erők irányítják. A matematikai fizika fogalmaival 

nem lehet tökéletesen leírni. Bár bizonyos fokig igazak, nem fedik a teljes valóságot.
A világegyetem mögött rejlő végső valóság egy személy: Isten.  A törvény  szó is értelmetlen törvényadó nélkül - aki elrendeli és érvényre juttatja a törvényt. Az ember
által felismert törvények a világegyetemben a láthatatlan Teremtő megbízhatóságának látható megnyilvánulásai." (Derek Prince)  

OKTÓBER - HIT, láthatatlan érzékszerv menny és föld között...

1.
"Csakis a hitben lehet megtalálni az élet értelmét és lehetőségét....a hit az emberi élet 
értelmének olyan ismerete, amelynek következtében az ember nem semmisíti meg magát,
hanem él. A hit az életerő. Ha az ember él, akkor valamiben okvetlenül hisz. Ha nem hinné, 
hogy valamiért kell élnie, akkor nem élne. Ha nem látja, és nem érti a végesnek árnyszerűségét,
akkor ebben a végesben hisz, ha viszont érti a végesnek tovatűnő jellegét, akkor a végtelenben
kell hinnie. Hit nélkül nem lehet élni." (Lev Tolsztoj)  
2.
"A legnagyobb erő a világban: A hit." (Teréz Anya)

Az idézeteket összeválogatta: Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője.

A Teljes idézetgyűjtemény az alábbi linken megtekinthető:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/L%C3%89LEKSZIRMOK

Harmati Gyöngyi: Beteg a világ...

 

                                                            saját fotóm: Zsibvásár... (H.Gy.)

Beteg a világ, halálos nagybeteg
Virrasztók állják körül az ágyát.

Árgusszemekkel lesik meddig bírja még,
Megéri-e még vajon meggyógyítani?

Inkább keressünk magunknak egy másik bolygót,
Melyre tovább vigyük a haszon, a profit mételyét?

Semmiképp! Semmiképp! Semmiképp!!! 
Megálljt parancsolhatunk, rajtunk is múlik.

Annyit egyél, igyál mi tested táplálja
Annyit vegyél mi feltétlenül szükséges.

Ne szállj be a fogyasztás ördögi körébe
Gyakorold a hála, a megelégedés egyszerű szokását.


Harmati Gyöngyi
      S.D.G.

Megjelent a POET.hu oldalon:
https://www.poet.hu/vers/344953

További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Azt hiszed van még időd...

                                                 saját fotóm: Egy utcai óra Londonban... (H.Gy.)

Azt hiszed van még időd helyrehozni, kijavítani mit elrontottál.

Azt hiszed az idő megáll a kedvedért megvár míg észhez térsz. Azt hiszed az időt visszafordíthatod, hogy azt tehess a jövőben amit csak akarsz. Nem, az idő nem kedved szerint folyik Az Időnek az Ura, az örökkévaló Isten. Az Idő az a dimenzió mely velünk folyamatosan halad az igazságos mennyei Bíró felé. Azt hitted lesz még időd, Hát tévedtél ember, ennyi volt! Harmati Gyöngyi S.D.G. Megjelent a POET versoldalon: https://www.poet.hu/vers/343031 További versem az alábbi linken olvashatóak: https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Harmati Gyöngyi: Félember...

Egyik szemem könnyben fürdik
Másik szemem nevetve néz a holnap elé.
Egyik kezem szelíden simogat
Másik kezem kést markolva megsebez.

Egyik lábam sietve vinne a célig
Másik lábam hátrahúzva gúzsba köt.

Egyik felem törekszik a szépre, s jóra
Másik felem tönkreteszi minden igyekvésem.

Lényem egyik része bátor oroszlánként harcol
Lényem másik része gyáva nyúlként meglapul.
Szívem egyik fele, ó mily felszabadító szereti az embereket
Szívem másik fele, ó mily szörnyű gyűlöli az embereket.

Testem porba vágyik, nem remél már semmit
Lelkem az égbe vágyik, idegen már néki a földi világ.
Unom már a harcot féktelen önmagammal
Unom már a harcot a büszke, romlott nagyvilággal.

Belefáradtam már a sok-sok megalkuvásba.

Mostantól csendesen várom már az isteni békességet,
mely hófehér angyalszárnyakon suhan át a felemás 
mindenségen, elsimítva minden egyenetlenséget.

Mert tudom én, hogy a jobbik rész győzedelmeskedik
CSAK ADDIG TARTS KI GYENGE SZÍVEM!

Harmati Gyöngyi
       S.D.G.

Megjelent a POET versoldalon:
https://www.poet.hu/vers/336708
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM

Próbáljuk meg visszacsempészni a szeretetet!!!

 

"A minap New Yorkban jártam, s egy barátommal taxiba ültünk. Amikor kiszálltunk, barátom így búcsúzott a sofőrtől: — Köszönjük a fuvart, igazán remekül vezetett.

A taxis megrökönyödött.

— Maga valami nagyokos?

— Szó sincs róla, kedves uram, nem szándékoztam élcelődni a rovására. Tényleg csodálatra méltó, hogy ebben az őrült forgalomban is képes megőrizni a nyugalmát.

— Ühüm — dörmögte a férfi és elhajtott.

— Mi volt ez az egész? — kérdeztem.

— Próbálom visszacsempészni New Yorkba a szeretetet — magyarázta a barátom. — Szerintem csak ez mentheti meg ezt a várost.

— Hogy menthetné meg egyetlen ember New Yorkot?

— Nem egyetlen ember. Azt hiszem, most szereztem ennek a sofőrnek egy jó napot. Mondjuk, hogy ma összejön még húsz fuvarja. Mind a húsz utasával kedvesen bánik, mert valaki kedvesen viselkedett vele. Az utasai viszonzásul több kedvességet mutatnak a beosztottaik, a bolti eladók, pincérek vagy épp a saját családjuk iránt. Végül a jóindulat szertesugárzik legalább ezer emberre. Ugye, nem rossz?

— De ez azon múlik, hogy a sofőr vevő-e a kedvességedre.

— Nem csak azon — ellenkezett a barátom. —Tudom, hogy a módszerem nem csalhatatlan, de ma még talán tíz emberrel is akad dolgom. Ha a tízből csak hármat boldoggá teszek, akkor végeredményben további háromezer magatartását befolyásolom.

— Jól hangzik, de nem biztos, hogy a gyakorlatban is működik.

— Ha nem, akkor sincs semmi vész. Nem tellett időmbe, hogy megdicsérjem a sofőr teljesítményét. Nem kapott érte se több, se kevesebb borravalót. Mit számít, ha süket fülekre találtam? Holnap majd egy másik taxist próbálok meg jobb kedvre deríteni.

— Neked agyadra ment a jólét.

— Úgy látszik, te viszont teljesen érzéketlenné váltál. Különben végeztem egy kis felmérést, és arra a megállapításra jutottam, hogy a postahivatalokban dolgozóknak alapvetően egy dolog hiányzik, persze, a pénzen kívül, éspedig az, hogy senki nem szól egy jó szót a munkájukra.

— De hiszen nem is dolgoznak jól!

— Azért nem, mert úgy érzik, senkit nem érdekel, hogy jól dolgoznak-e, vagy sem. Miért nincs hozzájuk senkinek egy kedves szava?

Közben egy építkezés mellett haladtunk el. Az öttagú brigád épp az ebédjét fogyasztotta.

— Gyönyörű házat építenek — állt meg a barátom. — Biztosan bonyolult és veszélyes feladat.

A munkások gyanakodva méregették.

— Mikor készül el?

— Júniusban — vetette oda foghegyről az egyik építő.

— Nem mondom, ez aztán tempó! Büszkék lehetnek a munkájukra.

Tovább sétáltunk.

— Hát tudod, a „La Mancha lovagja" óta nem láttam hozzád hasonló figurát.

— Ha ezek az emberek megemésztették a szavaimat, jobban érzik majd magukat. Valamiképp azután a város is hasznát látja jó közérzetüknek.

— Egymagad akkor se teheted jobbá New Yorkot! — tiltakoztam. — Egy ember az csak egy ember.

— Az a legfontosabb, hogy soha ne veszítsük el a bátorságunkat. Tudom, nagy fába vágtam a fejszémet, de azt akarom, hogy ennek a városnak a lakói újra kedvesebbé váljanak, s ehhez előbb-utóbb találok segítőtársakat is.

— Most meg mit vigyorogtál arra a jellegtelen külsejű nőre?

— Nézd, lehet, hogy tanárnő az illető, és akkor az osztályának ma fantasztikus napja lesz."

Forrás: Rási András

"A hálátlanság a szeretet síremléke." (A hála világnapjára, szept. 21.)

                                                                   Árvai Márta fotója...

Ma van a hála világnapja. 1965-ben a Hawaii szigetén tartott ENSZ találkozón fogalmazták meg, hogy az emberiségnek, s benne az egyes embernek végre el kellene jutnia arra, hogy értékelje, megbecsülje és hálás legyen mindazért a számtalan jóért, amiben része van, ami körülveszi. A hála világnapja egyben a béke nemzetközi napja is!

Belegondolva, igazán elszomorító, hogy mindezt, mintegy deklarálni kellett, hiszen a hála a legelemibb érzés és magatartás kellene, hogy legyen, merthogy a szeretet első megnyilvánulása. Vagyis, ahol hiányzik a hála, ott hiányzik a szeretet is.

Tökéletesen fogalmazza meg ezt a portugál közmondás: "A hálátlanság a szeretet síremléke."

Napjainkra a fogyasztói társadalom jellegzetes "hitvallásává" vált, a "mert megérdemlem" attitűd, s ha megérdemlem, akkor nekem jár, nem tartozom sem hálával, sem köszönettel senkinek. Járnak a Föld javai éppúgy, mint a mindennapi, többszöri, bőséges élelem, jár a hely a buszon, jár a másik ember figyelme, jár a napfény stb.

Egy indián törzsfőnök a következő, megszívlelendő gondolatokkal intette törzsét:

"Mikor reggel felkelsz, adj hálát a fényért, az életért és az erőért! Köszönd meg az ételt és az élet örömeit! Ha nincs okod hálát adni, a hibát magadban keresd!"

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK - Biztató gondolatok az év 38. hetére....

 

                                                        saját fotóm: Hófehér tölcsérek...(H.Gy.)

LÉLEKSZIRMOK - Biztató gondolatok az esztendő minden napjára 
SZEPTEMBER - Vallomások ISTENRŐL és a SZENTÍRÁSRÓL

 

19.
"Minden ember szívében van egy Isten alakú vákuum, melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal.  Csak Isten töltheti be azt  Jézus Krisztus által kinyilatkoztatva." (Blaise Pascal)

20.
Egy kisfiú megkérdezte az apukájától: – Apu, mondd, mégis mekkora Isten? Az apa ezt hallva az égre pillantott, és mert  ott meglátott egy repülőt, visszakérdezett: – Szerinted milyen nagy az a repülő? A fiú 
így válaszolt:  – Hát kicsi, apa! Alig ­látom...Ezután a férfi elvitte a kissrácot egy ­hangárhoz, megálltak az egyik ­repülővel szemben, és ott ismét megkérdezte  tőle: 
– És most mekkora ez a repülő? A kisfiú elcsodálkozott: – Ó, apu...hát hatalmas! Ekkor így folytatta az
apja: Pont így van ez a jó Istennel is. Az, hogy Ő mekkora, a távolságtól függ közted  és közte.  Mert minél közelebb vagy hozzá, Ő annál nagyobb lesz az életedben, kicsim! (Ben Carson)

21.
"Az Isten Igéjével való foglalkozás helyes módja nem csupán az, hogy elmélkedünk rajta, vagy megtanuljuk, mint a diákok  – hanem hogy ez alapján élünk." (C.H. Spurgeon) 
22.
"Ha hiszel Istenben és nincsen Isten, nem vesztettél semmit. De ha van Isten és nem hiszel benne,
mindent elvesztettél." (Blaise Pascal)
23.
"Minden fakul, minden romlik, Márványvár is összeomlik. Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak. Csak ez a könyv nem tér porba, Mintha volna élő lelke!…
Ez a könyv a Mózes bokra: Isten szíve dobog benne." (Gárdonyi Géza)
24. 
"Vicces, hogyan töprenghet az ember egész életében azon, Isten létezik-e, mígnem egy hirtelen krízisben úgy könyörög neki segítségért, mintha sohasem kételkedett volna benne."  (Penelope Ward)

25.
"Ha valaki addig rángatja a szekrényt, míg magára borítja, ne az asztalost szidja, hanem saját magát.
A mi rossz döntéseink, bűneink következményét nem szabad Isten nyakába varrnunk." (Böjte Csaba)


Az idézeteket összeválogatta: Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője.

A teljes idézetgyűjtemény az alábbi linken megtekinthető:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/07/harmati-gyongyi-lelekszirmok-biztato_31.html

Todorovits Rea: Őszi hálaadás...

                                                   saját fotóm: Sétaút a tó körül őszidőben...
                                                                            (H.Gy.)

"Eljött a pillanat, mert megélhettük, ismét ezer színbe öltözik a világ. Nem kérdezte, vártad-e, akartad-e, eljött az ősz. Ahelyett, hogy mérgesen söpröd arrébb a faleveleket, csodáld a színét, mert neked mutatja magát. Benned kelt majd érzéseket, általad lesz emlék belőle. Emlék, kitörölhetetlen. Ahelyett, hogy dacosan húzod magadra a meleg ruhád, örülj, hogy van, legyen bármilyen, de megóv, és ha a szívedben az élet igaz hite ég, hidd el, legyen bármilyen zord az idő, nagy baj sosem lehet majd. Mindegy, mennyire esik majd az eső, ha van tető a fejed felett, ne panaszkodj, adj hálát érte. Adj hálát, mert eljött. Esélyed van elázni, érezni, az eső cseppjeit az arcodon. Esélyed van menni a nedves úton, érezve a szél hatalmát, betérni egy meleg helyre, nagy levegőt véve, érezni, ismét megérkeztél. Hatalmas áldás. Napot kapsz majd, avarban fetrengőset, pocsolyákba ugrálósat, teát, bort, vagy kakaót kortyolósat. Esélyed lett a szürke reggelekre, az esti fázós ölelésre, a napsütésre, egyszerűen esélyed lett élni. Még. Légy hálás érte."

Lackfi János: Boldogok, akik...

 

Boldogok, akik állandó áremelkedésben élnek,

mert ki fog derülni, van-e elvehetetlen kincsük.

Boldogok, akik azt hallgatják éjt-nappal,

hogy a világ ásványianyag-tartalékai kimerülnek,

mert hamar rá lesznek utalva saját erőtartalékaikra.

Boldogok, akiknek fülébe az harsog,

hogy a bolygó élhetetlenné válik,

mert muszáj lesz utánanézniük,

hol és merre található az ígéret földje.

Boldogok, akiknek azt hirdetik,

az ember kártékony és túlszaporodott fajzat,

mert mindenképp el kell dönteniük,

milyen értéket tulajdonítanak az életnek.

Boldogok, akik háborútól rettegnek,

mert sosem fogják természetesnek venni a békét.

Boldogok, akik nem utazhatnak

oda, ahova akarnak,

akkor, amikor akarnak,

mert belső birodalmakat fedezhetnek fel,

ha van türelmük hozzá.

Boldogok, akiket nem töm csordultig élménnyel

az alakját bámulatosan változtató show-biznisz,

mert megtapasztalják a csend töménységét

és az apró részletek határtalanságát.

Boldogok, akiknek várható élettartama

és belátható élettere egyre szűkül,

mert ezzel párhuzamosan

egyre bővülnek lehetőségeik,

hogy ráhangolódjanak

a valamennyi létezőt magában foglaló

szív lüktetésére.

Lackfi János (1971-....), József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.

Reményik Sándor: Csipkebokor...

Oly közönséges, árva kis bokor, 
Körülte gaz nő, állat rátipor, 
Ember véresre sebzi magát rajta, 
A szitkot, gúnyszót özönével hallja.
Ő mégis rendületlen hittel várja,
Hogy egyszer égi tüzet fog az ága,
S akkor, mint írva vagyon: a hegyen,
A lángjában az Isten megjelen.

Reményik Sándor (1890-1941) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra 
kiemelkedő alakja. Írói álneve: Végvári.

CSORBA GYŐZŐ: Béke ...

 

"Békesség a jóakaratú embereknek!"

- hangzik kétezer éve.

"Háborúság a rosszakaratú embereknek!"

- hangzik mondatlanul.

Sok a jóakaratú ember,

kevés a rosszakaratú,

s a háborúság

mégis a jóakaratú

embert pusztítja, őrli

kétezer éve,

s még több ideje már.

"Békesség a jóakaratú embereknek!"

De a békesség

nem szállongó galamb,

melyet ha hívsz, kezedre száll.

A békesség fénylő jutalom:

összeharapott foggal,

ököllel,

feszülő inakkal,

szájpadláshoz ragadó nyelvvel,

alázattal

kell küzdeni érte,

mint Jákob küzdött volt az Úrral.

Békességet akarsz?

Küzdj hát magad is érte!

Hogy a háborúság

forduljon a gazdái ellen,

forduljon táplálói ellen,

falja föl őket,

eméssze el őket,

s veszett ebként fusson ki a világból,

fusson ki az űrbe örökre!

S végre ne puskacső elé

szoptassa gyermekét az asszony,

ne tömegsírok árkai felé

vezesse gyermekét a férfi.

Csorba Győző (1916-1995), Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.

Az Idő Titkai...(Gondolatok Újév alkalmából)

 

                                                      saját fotóm: Egy óra Londonban...(H. Gy.)

„Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” (Zsolt.90:12) "Mi nemcsak az élet, hanem az idő országútján is járunk. Ezt rendszerint nem vesszük észre, mert nincs különösebb jele. Ám vannak olyan pillanatok amikor ezt nagyon is közelről tapasztaljuk: születésnapon, gyermekünk, vagy unokánk megszületésekor és Szilveszter napján, amikor az óév egy éjszakán újévre vált, s mi rezignáltan állapítjuk meg, hogy már megint idősebbek lettünk egy évvel. Mindez arra késztet, hogy nézzünk bele az Idő titkaiba az Ige fényénél. Életünk a Tér három dimenziója – a hosszúság, a szélesség és a magasság/mélység mellett a negyedik, az Idő dimenziójában létezik. Az Idő különleges dimenzió, mert míg az első három a Térben materiális-anyagi formában van jelen, az Idő nem, mert láthatatlan, megfoghatatlan, sőt bizonyos értelemben kifejezhetetlen is (tempus inefabilis). Ezen túl, míg a Térben szabadon mozoghatunk bármely irányban, az Időben nem. Ugyanis az Idő irányított, s abban csak előre haladhatunk akár tetszik, akár nem. A jelenünk a múltba tűnik el és reméljük, hogy a jelenből a jövőbe léphetük, s ismételhetjük mindezt addig, míg tart az életünk, s akkor eltűnünk a földi dimenziók világából. Nincs módunk sem a múltba visszamenni, mert az faggyá merevült, mint a jég – csak emlékeink révén idézhetjük fel; a jövőbe sem szaladhatunk előre, mert ezt a homály köde fedi; csak az Idő jelene nyitott előttünk, mely folyékony, mint a víz, amely lecsapódik a jövő fellegéből, s mindjárt múlttá is fagy, amint kisiklik lábunk alól. A régi klasszikus görög-római világ kétféle időt ismert. Az egyik a Kronosz volt, a mérhető idő, melyet percekben órákban, napokban, hetekben, hónapokban és években mérünk. A másik idő a Kairosz volt, s jelentőséggel bíró, fontos, kiemelt idő. Ilyen volt a születés, halál, a nagy esemény, szerencse vagy tragédia ideje. Mi modern emberek csak a mérhető – Kronosz típusú időt ismerjük, ám nem tulajdonítunk akkora jelentőséget a Kairosznak mint a régiek. Az Idő tanítómester. Benne nemzedékek gyűjthetik össze tapasztalataikat, s felhalmozhatják azokat a tudományokban, melyek segítségével civilizációt alkothatnak. Az Idő jótevő: feledtet, gyógyít és igazságot tesz. Az Időt lehet felhasználni, elvesztegetni, megtakarítani, és elherdálni. A mai ember nagymestere az Idő üres elfecsérlésének. Az Idő feltartózhatatlan, megállíthatatlan, visszafordíthatatlan és megismételhetetlen. Az Idő elfogy apránként vagy hirtelen, de meghosszabbítható, végül is betelik. Az Idő szubjektív is: érezhetjük lassúnak vagy gyorsnak. Milyen lassan cammog az idő amikor betegségből lábadozunk, s milyen gyorsan röppen el, amikor boldog óráink vannak. Az Időnek van egy izgató talánya – a Jelen. Mi a Jelen? Egy megfoghatatlan pont! Ami pillanatnyilag van, de már nincs is mert menten eltűnik! A Múlt már nincs a Jövő még nincs, csak a Jelen amely már el is tűnt. Olyan ez mint a Niagara vízesése. Jön a folyó a messzeségből és a meredek sziklafalon egyszerre menthetetlenül a mélybe zuhan. Az Idő folyama jön a jövő felől, megtörik a jelenben és a mély múltba zuhan és tűnik el. A Jelen tehát elméletileg nincs – csak az örök törés eseménye, amit pillanatnak érzünk. Mégis gyakorlatilag csak a Jelen van! Nos, ez a paradoxon mutatja a jelen bizonytalan, tökéletlen, pengeélen táncoló valóságát, veszélyét és tragédiáját – és ez a mi örök jelenünk! Nem félelmetes? Aki erre rádöbben, az megkérdi: hát én erre akarom alapozni az életemet? És elkezdi keresni az örökkévalót – Istent! Lássuk meg: az ember bűn miatti büntetése a halál az Idő révén valósul meg. 1.Mózes 3, 19: „Míglen visszatérsz a földbe...”. Miután Isten megbüntette a fellázadt ember élete befejeződik a halálban. Isten igazított valamit a végnélküli időn, s az ember halandó lett. Bizonyára mindenki hallott a marosvásárhelyi zenélő kútról, melyet készített 1822-ben. Ő a meglevő, jó vizű folyóvízzel táplált kút réz burkolatú félgömb teteje alá szerelte be zenélő gépét, melyet víz hajtott s hat óránként szólalt meg – dallamait még a távoli falukban is hallották. A mester egyszer valami jogi ügybe keveredett, s elítélése után azt kérte, hogy búcsúzóul zenélő kutjához mehessen. Odaérve a szerkezetbe nyúlt és egy csavart kivett vagy elállított – s a zenélő kút örökre megnémult. A bűneset után Isten igazított valamit az Idő dimenzióján, s azután már nem lehetett az Időben tetszés szerint oda és vissza mozogni, mint a Tér dimenziójában. Isten egyirányúvá tette az Időt: s azóta az Idő korlátai között csak előre lehet menni! Illetve visz minket az Idő Isten elé! Az Idő tehát mindeneket visszavezet Istenhez – a Teremtőhöz, aki az alfa és az ómega – a kezdet és a vég. Miután ez így van, akkor kérdezzük meg, hogy mi az Idő értelme? A mai ember felelete erre végül is az, hogy az életnek nincs végső értelme, mert sem önmaga sem munkája nem állandó. Az Idő homokja mindent beborít és eltemet – tehát az élet végső soron értelmetlen! Az Ige felelete azonban radikálisan más, amikor azt mondja: „Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja!” (2Korinthus 6:2). Azt jelenti ez, hogy az Itt-ben, a Most-ban, a Jelen-ben, e Pillanatban van itt az „üdvösség napja”. Más szóval a kegyelmes Isten felajánlja a tőle eltért embernek, hogy a gyorsan változó, de most még az ittlevő jelenben az ember megtalálhatja elvesztett örökkévalóságát hite által – azaz üdvösségre jusson itt és most! Vajon van-e olyan bölcs szívünk, amely megérti, hogy élet és benne a futó Idő értelmeaz Istennél a megváltó Krisztus által elkészített üdvösséges örökélet megragadása?" Újesztendő 2014 Dr. Pungur József (1931-2021),

református és presbiteriánus lelkész, professzor, író,
publicista, zeneszerző, orgonista.

Reggeli füstjelek - BOLDOGSÁG? ÚJ ÉV! - 2022. 01.03. - (Filep György)

https://www.youtube.com/watch?v=hVvcplUDxMw&t=10s

Harmati Gyöngyi: LÉLEKSZIRMOK, bíztató gondolatok az év 37. hetére...

                                         Árvai Márta: Virágzó rododendronok c. festménye.... 

LÉLEKSZIRMOK - Biztató gondolatok az esztendő minden napjára  
SZEPTEMBER - Vallomások ISTENRŐL és a SZENTÍRÁSRÓL

12.

"A Szentírást sem tanulással, sem értelemmel nem érthetjük meg. Előszőr is imával kell kezdened! Könyörögj az Úrhoz, kegyelme által engedje meg, hogy az Írásokat megértsd!
Isten szavának nincs más tolmácsolója, mint maga a Szerző, ahogy mondja is: "Mindnyájan Istentől tanítottak lesznek." Saját munkádtól vagy értelmedtől ne remélj semmit! Egyedül Istenben és Lelkének befolyásában bízzál! Hidd el ezt egy olyan embernek, aki mindezt tapasztalatból mondja!" (Luther Márton) 
13.
„Ami ezt a könyvet illeti, ez a legnagyobb ajándék, amit Isten az emberiségnek adott. Minden
jó, amit a Megváltó a világnak adott ebben a könyvben került közvetítésre. Nélküle nem tudjuk 
megkülönböztetni a jót a rossztól. Minden, ami az ember jólétéhez, a jelenben és a múltban
szükséges, megtalálható benne." (Abraham Lincoln mondása, amikor Baltimore-ban az 
afrikai-amerikaiak egy csoportjától Bibliát kapott ajándékba.)

14.
"Jól kérdezd ki és vizsgáld meg szívedet és majd meglátod, hogy egyedül  Istenen csüng-e 
vagy sem. Ha olyan a szíved, hogy csupa jót remél Tőle különösen nyomorúság és ínség
idején, sőt Istenen kívül mindenről le tud mondani és mindent tud nélkülözni, akkor az egy 
igaz Isten a te istened. Viszont ha valami máson csüng, inkább vár attól jót és segítséget, mint Istentől, s nem fut hozzá, hanem menekül Tőle...akkor valami más, hamis istened van." (Luther Márton)

15.
 "Mielőtt feltennéd a kérdést, van-e  Isten, arra válaszolj, hogy hajlandó lennél-e változtatni
az életeden, ha lenne. Ha nem, felesleges a kérdéssel foglalkoznod. Ha igen már el is kezdted keresni Őt." (Bertolt Brecht)
16. 
"Aki látja a napot felkelni és lenyugodni, és ebben nem fedezi fel Istent, az lelkileg vak. 
Olyan, mint a vakond aki csak föld alatti életre alkalmas." (C.H. Spurgeon)
17.

"Istenről az emberek véleménye ahányan vagyunk majdhogynem annyiféle. Fontosabb
hát, hogy mi a véleménye rólam Istennek. Úgy hiszem, ennyi: Bűnös vagy, mégis szeretlek!" (Szilágyi József)  

18.
"És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét
helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; Tudván
először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem
ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak 
az Istennek szent emberei." (2. Péter 1: 19-21)

Az idézeteket összegyűjtötte Harmati Gyöngyi, a Békesség szigete blog szerkesztője

A teljes idézetgyűjtemény az alábbi linken megtekinthető:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/L%C3%89LEKSZIRMOK