Maria Feesche: Szeretet

Árvai Márta: Virágszirmok c. festménye

Láttam a szeretetet. Láttam
rózsák között járni a nyárban.
Arany gyűrűjére nap nevetett,
s olyan szép volt a szeretet!

Aztán találkoztam a szeretettel
útközben. Súlyos terhet vett fel.:
mások terhét. Játszó kisgyerekhez
hajolt le - s meglepett, hogy egyre szebb lesz.

Ott is találkoztam vele.
ahol hullt a fák sárga levele:
betegségben,ínségben,szenvedésben,
Mindenütt boldog szolgálatra készen.

S láttam fekete, fényvesztett
napon. Hordozta a keresztet.
Mert testvére veszélybe tévedt.
utánament, nem latolt, kérdett.

És nem maradt ideje semmi
szennytől, mélyből visszarettenni.
Ment,amerre tövisek tépték,
Soha nem láttam olyan szépnek!

Túrmezei Erzsébet (1912-2000),  evangélikus költő, műfordító, tanár
Maria Feesche után németből fordította.