A mára az egész világon (beleértve Magyarországot is) elterjedt és egyre népszerűbb
Halloween-éjszakát sokan amerikai ünnepnek tekintik. Érdekes és talán kevésbé közismert,
hogy ennek az alkalomnak kelta és római kori gyökerei, hagyományai vannak, régen pogány
vallási ünnep volt.
Később került be a keresztény kultúrkörbe, innen eredeztethető neve is, amely a
Mindenszentek ünnepének angol elnevezéséből származik. Érdekes megfigyelnünk az
alkalom szokásait, illetve kialakulásának állomásait.
Kelta hagyományok és hiedelmek
A Halloween ünnepe több hagyományból táplálkozik. Az egyik legmeghatározóbb a kelta
Samhain ünnepe. A mai Nagy-Britannia, Franciaország és az Ibériai-félsziget kelta lakói
számára a Napisten (Samhain) volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója.
A kelta újévet minden év november elején három napos örömünneppel köszöntötték. Ez az
alkalom a Nap uralmának végét, és a sötétség, a hideg uralmának kezdetét is szimbolizálta. A
kelták hite szerint október utolsó estéjén Samhain összehívta a halottakat, akik különböző
formában és alakban jelentek meg előtte. A hiedelem szerint ezen az éjszakán azok lelkei,
akik az elmúlt évben haltak meg, összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel
vándorolnak a holtak birodalmába. Ezért az emberek szerint ezen az éjszakán a világ rendje
felborult, az evilág és a túlvilág (természetfeletti) közötti határok megnyíltak, és az
emberfeletti lények, a halottak szabadon járhattak közöttük. Éppen ezért ekkor a szellemeknek
ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
Samhain ünnepéhez számos egyéb szertartás is
kapcsolódott. A termés betakarítását követően
kezdődött el az ünnep. A kelta papok hegytetőkön
gyülekeztek, tüzeket gyújtottak, termény- és
állatáldozatokat mutattak be. Tűz körül járták a táncot,
ez jelezte mindenki számára a jó idő végét és a
sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok
szétosztották a családok közt az áldozati tüzek
parazsát, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek
tartották – hitük szerint – távol a halottakat, és űzték el
persze a hideget is. November elsején az emberek
állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek.
Emberáldozat?
Vitatott az ünnephez tartozó kultuszban az emberáldozat szerepe. Keresztény írástudók
említést tesznek egy kelta istenről, Cróm Crúaich-ról, akinek vélhetőleg emberáldozatokat is
mutattak be az ünnepen. A papok, a varázslók megfélemlítettek embereket, kényszerítve őket,
hogy éjfélkor adjanak nekik áldozásra gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak
egy kifúrt és kivilágított tököt. Ha a ház lakói nem teljesítették a kívánságot, a kiszemelt
áldozat kegyetlen halállal halt meg bosszújuk miatt: a gyermeket óriási szalma- vagy
rőzsekötegbe kötözve elevenen égették el.
A római feralia és Pomona-nap 2 Napisten, kelta szimbólumokkal (Ibériai-félsziget) Az 1. században a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia területét, így kelta területek is irányításuk alá kerültek. Ők is vitték magukkal saját szokásaikat, hiedelmeiket, de nyitottak voltak az őslakosok hagyományaira is. A rómaiak őseiket és halottaikat félistenként, hősökként tisztelték. Gyakran szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Két egymásra hasonlító, holtakra emlékező ünnepük is volt. Az első a február végi feralia, ami a holtak tiszteletének napja volt. Ekkor őseikre és elhunyt hozzátartozóikra emlékeztek, a síroknál virágból, gyümölcsből álló, sóval kevert árpadarával áldozatot mutattak be. A másik ünnep a Pomona-nap, amely a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe (az ő szimbóluma volt a mai Halloweeneken fontos szerepet játszó alma), ez az ünnep november 1-jére esett. Ekkor és az elhunyt halálának évfordulóján étellel-itallal teli edényeket, ajándékokat, a gyermekeknek játékokat helyeztek engesztelés- és megemlékezésképp a sírra. A házból csörömpöléses szertartással távolította el a házigazda a halott ősöket.
A keresztény hagyomány kialakulása
Érdekes megfigyelni, hogy a kereszténység elterjedésekor a keresztény hittérítők lehetőség
szerint a régi pogány szokásokhoz igazították az új keresztény szokásokat. Hogy miért? Mert
mindenki számára kedvelt és könnyen követhető szokásrendszert kívántak kialakítani, hogy
minél több hívőre tegyenek szert. Így – noha a kereszténység alapjául szolgáló Biblia
egyértelműen azt tanítja, hogy halál után az ember lelke nem él tovább – a halottakra
emlékező pogány ünnep a kereszténységben is továbbélt, azzal az arasznyi változással, hogy
immár Mindenszentek ünnepeként, más szokásokkal ragadt meg a köztudatban. III. György
pápa Szűz Mária és a mártírok emléknapját, amit addig május 13-án ünnepeltek, október 31-re
helyezte át, hogy a két ünnepet egyesítse. Az ezt követő éjszaka az All Hallow's Eve, azaz
„mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja lett az ünnepnap: All Saints'
Day („mindenszentek napja”). A Mindenszentek egyetemes ünneppé végül 844-ben, IV.
Gergely pápasága alatt vált. A Mindenszentek napja után következő napot, a halottak napját
998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefüggött azzal a századvégi gondolattal, hogy
1000-ben véget ér a világi történelem. Ilyen elképzelések mellett az emberek igyekeztek a
halottakkal „jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A keresztény
halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a héten szokás a sírok
megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint a halottak ilyenkor
hazalátogatnak: a gyertyák fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra
visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket. Ez a pogány
babona a gyertya és mécses gyújtása szokásának eredete.
A bibliai alapú őskeresztény gondolkodás tehát sajnos eltorzult. Nem a tiszta tanítás
megőrzése volt a cél, hanem az, hogy minél több embert nyerjenek meg az egyház számára.
3
Az 1845 utáni évek pusztító írországi éhínsége idején lakosok százezrei települtek át
Amerikába, és természetesen szokásaikat is vitték magukkal. A Halloween ünnepe így került
át a tengerentúlra. Manapság talán az Egyesült Államokban örvend a legnagyobb
népszerűségnek az ünnep, noha a rítusok lelki háttere többnyire már elhomályosult.
Jelképek – alma és tök
Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ez a
termékenység és az élet szimbóluma. Vénusz, Aphrodité és más anyaistennők attribútuma. A
gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll. A töklámpa-szimbólum ír vagy skót
eredetű. Ezen az estén tilos volt hosszú útra indulni. Aki mégis erre kényszerült, a
töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől. Az ilyenkor használt
kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A monda
szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy
lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög
egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Jack lelke azóta
ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a
jóval látványosabb tök váltotta fel.
Szokások
Halloween estéjén a gyerekek beöltöznek szellemnek vagy más ijesztő alaknak, töklámpással
házról-házra járnak ajándékot kérve. Több szülő azonban nem engedi ki gyermekét, mert
félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt az ilyenkor eltűnt és
megölt gyermekek száma. A felnőttek általában baráti társaságban jelmezbált rendeznek. A
romániai Bran városában nagyszámú turista látogatja meg ilyenkor a hírhedt Drakula
kastélyát. Az ünnepségek betetőzéseként álarcosbált rendeznek és a részvevők
4
denevérbarlangban töltik éjszakájukat. De Lengyelországban például egy katowicei véradó
központban vámpíroknak, ördögöknek és boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők
invitálják véradásra a helyi egyetem hallgatóit. (!) Bulgáriában főleg nemzetközi iskolák
hallgatói szerveznek Halloween-ünnepségeket és számos üzlet kirakatában megjelentek már
az álarcok és a lámpásnak kivájható tökök. Amerikában a televízió-csatornák is idomultak az
ünnephez: ezen az estén ijesztőbbnél ijesztőbb horrorfilmeket vetítenek. De az egyik
tévécsatorna például október 19–31. között nem csak felnőtteknek szóló horrorfilmeket,
hanem morbid, „a halált kikacagó” mesefilmeket vagy paranormális jelenségeket bemutató
sorozatokat is sugároz. Az embereket játékos módon (minél fiatalabb korban) csábítják el
különböző torz tanítások, szokások, hogy aztán a továbbiakban is azoknak hódoljanak.
Miért olyan népszerű napjainkban is?
Vajon miért nem merült feledésbe
ez az ünnep, sőt, miért örvend egyre nagyobb népszerűségnek? Bármennyire is menekülünk a
halál elől, mindannyiunkat foglalkoztat, mi történik velünk a halál után, van-e túlvilág, pokol?
Mindannyian próbáljuk feldolgozni az elmúlás gondolatát. A témához különböző módokon
közelítünk: valaki nem gondol rá („ha nem tudok róla, nem is létezik” alapon), valaki nap, s
mint nap retteg a haláltól, valaki megpróbálja késleltetni, valaki sietteti. Éppen ezért rengeteg
tanítás, elképzelés, szokás él ezzel kapcsolatban. A Halloween ünnepe is ilyen.
Ezzel összefüggésben tanúi lehetünk a régi-új pogányság elterjedésének is. Sokat hallunk
halottidézésről, boszorkányokról (lásd: Harry Potter népszerűsége). A mai boszorkányok és
varázslók épp október 31-ét tartják a legfontosabbnak, és ez az ősi kelta ünnep előestéje.
Ekkor imádkoznak a halottak kelta istenéhez, az elhunytak szellemeihez. Tulajdonképpen
szellemidézést folytatnak. És mindez már nem ártatlan móka, sokkal komolyabb, mint
gondolnánk. Ma is léteznek olyan sátánista közösségek az Egyesült Államokban, amelyek
erre az „ünnepre” gyermekeket rabolnak és azokat ördögi rítusok keretében megölik. Nem
csupán hátborzongató szórakozás ez tehát, hanem az okkultizmus terjesztésének kísérlete,
hogy az emberek Isten helyett a démonvilág felé forduljanak hitükkel. Érdemes átgondolnunk
tehát szokásainkat, ünnepeinket. Azt, hogy mit miért teszünk.
Források: http://www.nyest.hu (A Nyelv és Tudomány folyóirat internetes oldala);
http://halloween.lap.hu honlapon megadott internetes oldalak
A tanulmány szerkesztője tanár
(Forrás: Internet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése